Paládi-Kovács, Attila

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

MAGYAR NYELVSZIGET A KARAS MENTÉN(JUGOSZLÁVIÁBAN)vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAPALÁDI-KovÁcs ATTILAUdvarszállás (Dobricevo] egyike a csaknem teljesen ismeretlen, illetverosszul ismert magyar nyelvszigeteknek. Bálint Sándor, hiányos forrásai nyo-mán, úgy vélte, hogy Szeged vidékéről származó telepesek alapítottak, s mais szegedi tradíciót, népnyelvet őriz. (Bálint Sándor: A szögedi nemzet. Aszegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2.Szeged, 1976. 244.) Magam, szintén helyismeret nélkül, de mégis inkábbpalóc eredetünek véltem e falu magyar népét. (Paládi-Kovács Attila: Pa-lóc kirajzások. In: Palócok I. szerk.: Bakó Ferenc: Eger, 1989. 206-207.)Amikor végre eljutottam a faluba (1987. okt. 1-6.), hamar kiderült, hogyaszegedi eredet hipotézisét sem a közösség származástudata, sem a parasztikultúra jellemző jegyei nem támasztják alá. Udvarszállás magyar nyelvé-ben nyoma sincs semmiféle ö-zésnek. Eredethagyománya szerint ez a rómaikatolikus közösség döntő részben északi magyar területről, Nógrádból ván-dorolt el az 1830-40-es években. Folklórja, a helyi néphit és népszokás ispalóc jellegzetességeket őrzött meg egészen napjainkig. (Paládl-Kovács At-tila: Településtörténet és folklór . Udvarszállás falu példája. HungarológiaiKözlemények 21. Újvidék 1989.619-627.)Udvarszállás a Karas folyó balpartján fekvő kis község Jugoszláviában,a román határ tövében. Határához 3400 kat. hold földterűlet tartozik, ami-ből kb. 1000 kat. hold van a helybeli parasztok tulajdonában, a többi afehértemplomi (Bela Crkva) kombinát birtokában van. Azt korábban a Bis-singer-Nippenburg grófi család birtokolta. 1982.évi adatok szerint a falu há-zainak száma 80, a családoká 77, lakossága pedig 303 fő. (Az adatok forrásaHorváth József helyhatósági titkár kézirata.) Hézagos helytörténeti adatokszerint a falu 1822 óta lakott hely. Elsö telepesei katolikus németek voltak.Katolikus magyar családok 1832-1835 között szivárogtak be, miközben a né-metek fogytak, feltehetően elköltöztek. Jogállása 1851-ben még mindig csak"Népes puszta" (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára IV. 228.).Pesthy Frigyes Helységnévtára 1864.ben "contractualista gyarmatközség"minősítéssel említi. Magyar családjai Nógrádból, Hevesből, továbbá Csanádés Csengrád területéről érkeztek. A kibocsátó helységek Etes, Fegyvernek,Nagyiratos, Kevermes, Dézsánfalva, Gátalja voltak. (Mohay Margit: Egy ju-goszláviai magyar nyelvsziget. Testvériség, Újvidék, 1938. 15.) Etes nógrádifalu, az említett alföldi, bánsági helységeket pedig főként a palóc migrá-ció népesítette be. (Paládi-Kovács Attila i. m. (1989) 198, 201-202, 206.)UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 9 7PALÁDI-KOV ÁCS ATTILA1870-ben már 425 lakosa volt a falunak, s később nem is növekedett. Az1960-70-es években sokan elköltöztek a faluból. Mentek Versecre (Vrsac),távolabbi városokba, sőt kiilfőldre is. Nemcsak időleges munkavállalás, ha-nem kivándorlás, végleges megtelepedés szándékával. (Egyedül Ausztráliába8.057 vajdasági magyar érkezett 1963-73 között. Jórészük bánsági falvak-ból, szórványokból ment el. Kunz, Egon F.: The Hungarians in Australia.Melbourne, 1985. 139, 142.)A Bánság fő vonalaiban még a 18. században kialakult, s a 19. századfolyamán kisebb mértékben módosult etnikai viszonyai a 20. században semmerevedtek meg. A század eleji kivándorlás, a németek kitelepítése a má-sodik világháború után, az időnként megnövekvő bevándorlás a Balkánról,az állandó migráció és a tömeges kűlfőldi munkavállalás következtében fő-ként a jugoszláviai Vajdasághoz tartozó tájakon voltak jelentős változások.(Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bán-sági) magyar faluban. NK-NT VII. 1973. 291-92.) Nyelvjárási és néprajzitekintetben a Bánság igen egyenetlenül feltárt terület. Romániai részének ésaz aldunai székelységnek a népnyelvét alaposan vizsgálták. (VÖÖIstván: Abánsági magyar nyelvjárások magánhangzó rendszere. Bukarest, 1975; VÖŐIstván: Bánsági magyar népnyelvi atlasz. Bukarest, 1976; Penavin Olga-Matijevics Lajos: A jugoszláviai székely telepek nyelvatlasza. Újvidék, 1978;Penavin Olga-Matijevics Lajos: Székely szójegyzék. Újvidék 1980.), de ajugoszláviai "Bánát" magyar nyelvszigeteit kevésbé ismerjük. Ezek nyelv-földrajzi és nyelvtörténeti jelentőségét azonban már régen felismerte a tu-domány. Nyelvi jelenségek egybevetéséveI állapították meg például azt, hogya Bega menti Magyarittebe népe a Berettyó alsó folyásának vidékéről szár-mazott el. "A nyelvtörténet kronológiai szepontból is nagybecsü adalékokatkaphat például a telepítések nyelvjárási jelenségeinek az "anyanyelvjárás"jelenségeivel való egybevetése révén". (Benkő Loránd: A nyelvföldrajz tör-téneti tanúságai. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Kőz-leményei, XXIV. 31. A kupuszinai nyelvjárássziget kérdéséről lásd BenkőLoránd: Új módszerbeli lehetőségek a magyar nyelvjárástörténeti vizsgála-tokban. MNy. LVII. 401-13.)Udvarszálláson gyakran hallani azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAtarti, levági, megfogi, többes számbanpedig a fogadik, megkínálik, mondik, megadik, stb. igealakokat. A tárgyasigeragozás jelentő mód jelen idejének ez az alakja két nyelvjárás-típusban jel-legzetes: Abaúj-Zemplén területén és a Dunántúl déli szélein (Somogy, Bara-nya m.). Az Alföld egyes részein hallható adi, láti, mondi alakokat a telepí té-sekkel, belső migrációval magyarázza a magyar nyelvtudomány. (Benkő Lo-ránd: Magyar nyelvjárástörténet. Bp., 1957. 103-104. Más vélemény is meg-fogalmazódott: Erdődi József: Az adi, mondi történetéhez. MNy. Lll, 355.)Tanulságos, hogy ez a népnyelvi jelenség Temesvár vidékén megtalálható aszegedi nyelvjárást beszélő falvakban is. Paládi-Kovács i. m. (1973) 320.)UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 9 8MAGYAR NYELVSZIGET A KARAS MENTÉNA falu magyar jellegét kiemelik a családnevek és a főldrajzi nevek. Ezekszáma nem nagy, de kifejező. Belterületen négy utcanév említhető, minthogya település két egymást keresztező földút mentén épült. A kereszteződésnéláll a templom és az iskola. AzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAPém ucca a szomszédos Járn (Románia) községfelé visz. Azért hívják így, mert "pémek laktak benne. Mi a cseheket csakpémeknek nevezzük". Ellenkező irányba, Krassószombat (B. Subotica) felévisz a Nagy ucca. "A legtöbb ház, meg a templom is ott van." Karos uc-cá-nak azt nevezik, amelyik északnak, a folyó felé tart. A 19. század végénmég fahíd volt a Karason. Helyébe az állam 1912-ben betonhidat építettett,hogy javítsa az udvarszállásiak közlekedését Versec felé. Ellentétes irányba,Fehértemplom felé visz a Barna ucca. "Régebben főleg Barna nevezetü csa-ládok laktak benne."Folyónév kettő van, a Kis-Karas és a Nagy Karos. A Járn felől érkezőfolyó itt veszi fel a Kis-Karas vizét. Udvarszállás és határa sík vidéken terülel. Külterülete, határa 1938-ban 3038 kat. hold volt. A parasztok főldjei afalu és a Karas folyó között terültek el. A dűlők nevei: Nyilas (lapos szántó),Határdűlő, Keresztdűlő, Hosszúdűlő, Kenderfőd, Szőlődűlő, Legelő. (Ezeketemlíti már Mohay Margit i. m. (1938) 22.) A legelő mindössze 10 holdasvolt, s csak 1924-ben vették meg a gróftól. A Karas parti füves terület meg-vételére és hasznosítására 56 tagúvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(!) "Legelőtársulat" alakult. Az uradalmiföldeken a román dűlőneveket használtak: Dricu Funtine (a falutól keletre,Járn mellett feküdt), Dricu Veli, Dricu Rusniki, Vicinik, Dricu Mitrovica(Krassószombat és Udvarszállás között). Domborzati, vízrajzi megjelölés abara és a válé. Mindkettő mindennapos eleme a helyi magyar nyelvjárásnak.Előbbi 'vizes mélyedés' 'sekély vizű tócsa', az utóbbi pedig 'völgyecske' és'holtág' jelentéssei használatos. "Sok válé van a Karas mellett." Ezekben aválékban. holtágakban halászni, horgászni is szoktak.Tanulságos a nép nevek és egyes helységnevek használatának módja, szó-alakja. A bánsági románckat oláj-nak, a bánsági szerbeket rác-nak neveztékaz öregek, s ezeknek semmi bántó mellékzöngéje nem volt. Udvarszállásonaz ószerbiai szerbek neve szervián. Krisány néven emlegetik az Aradon túl-ról járó román szekereseket, akik meszet árultak ezen a vidéken. Pém-neknevezik a cseheket, morvákat, siptár az albán, boszanác a bosnyák emberneve. Az olaszt ma is talján néven emlegetik.A megszokott-tól eltérő alakban használják egyes - a falu külső kap-csolatrendszerében fontos szerepet betöltő - helységek nevét. Ürményháza(Jermenovci) nevét Örménynek, ritkábban Örményházá-nak mondják, s"örményi asszony", "örményi cigányok" típusú jelzős összetételekben hasz-nálják. Székelykevét (Skorenovac) véletlenül sem emlí tik ezen a néven. Kizá-rólag csak Székelyi-nek emlegetik, s "székelyi pap", "székelyi ember" típusújelzős szerkezeteket hallani tőlük. Mindkét példában megnyilvánul a nép-nyelv rövidségre törekvése. Belgrád nevét magyarul Belegrádnak ismerik, a499PALÁDI-KOV Ács ATTILAzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAromán lakosságú, s igen közelizyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAStraza falu nevét p ig Tömösőrnek. A régihivatalos neve Temesőr volt, s az ö-ző névalak azért feltűnő, mert egyébkéntnincs nyoma ö-zésnek. Őrzik a szomszédos Gesko Selo régi nevét, s falun be-lül ma is Fábián-nak nevezik, idegen előtt pedig Cseh/alu-nak fordítják aszerb falunevet. -Udvarszálláson 1938-ban 23 családnevet Írtak össze. Az akkor élő csa-ládnevek és családonkenti előfordulasok száma: Balassa (1), Barna (3),Bartha (1), Bene (2), Csáp (4), Csőke (2), Döme (4), Franczen (1), Grá-nicz (1), Halnpka (6), Horváth (4), Junigli (2), Krizsa (1), Kucsera (9),Kvesznica (1), Lexa (1), Máté (1), Magyar (2), Rezbár (1), Tóth (3),Turi (1), Urbán (1), Virág (12). Ezek kőzíil 11 családnév előfordult már az1833-1848. között szereplő családnevek között is. A legrégibb, "törzsökös"családok tehát a következők: Barna, Bartha, Bene, Csőke, Döme, Horváth,Kucsera, Máté, Tóth, Urbán, Virág. Ezeknek a családoknak az ősei voltakUdvarszállás első magyar telepesei. 1848-49-ben ugyan elpusztult, leégetta falu, lakói pedig elmenekültek a Maros vonalára, de a harcok után ismétvisszatértek, és ma is utódaik teszik ki a helyi közösség kb. 70%-át. Az1850-60-as években tűntek fel a csehek családnevei. a Csáp, Halupka, Ju-nigl, amelyek ma is élnek a faluban. Későbbi a Gránicz, Kvasznica, Rezbár,Lexa. Ez utóbbiak mára elköltöztek, s a faluban már nem élnek ilyen nevűutódok. Akadnak elvétve újabb bevándorlók is. Kasza István az 1940-es évekvégén került ide Törökkanizsáról, Horki István pedig Űrményházáról tele-pült áto Asszonyokat is hoztak az udvarszálláslak más vidékről, leginkábbSzékelykevéről és Ürményházáról.A két leggyakoribb család név viselői - a Virágok és a Kucserák - kő-zül többen kaptak megkülönböztető, ú.n. "ragadéknevet" . Az egyik Virágcsaládot Dundi, a másikat Burbunc néven ismeri a közösség. Ezek a gúny-névi eredetű nevek több nemzedéken át öröklődnek, s az eredeti csaladnévtőlfüggetlenedve használatosak a mindennapi beszédben. "Öreg Dundi" jelen-tése id. Virág József, "fia Dundi"-nak pedig ifj. Virág Józsefet emlegetik.A Kucsera nemzetség egyik ága a Szárma nevet kapta, egy másiknak Gá-bor a ragadványneve. Gábor Misa néven Kucsera Mihályt ismerik, akineka nagyapját Kucsera Gábornak hívták, s a keresztnévből származik utó-dainak megkülönböztető neve. A két emlí tett népes nemzetség rivalizálásarégi keletű és kifejeződik egymás nevének magyarázatában is. "A Kucserákdrótos tótok", mondják a Virág nemzetséghez tartozók. Rájuk viszont aztsütötték a Kucserák, hogy cigánylány volt az ősanyjuk: "a Virágok cigá-nyok." A Kucserák származáshagyománya szerint ősapju ugyan Nógrádbóljött a faluba, de magyar ember volt, s nem értett a drótos mesterséghez.Más családnevekhez csak ritkán tapadt megkülönböztető név (pl. Csujka,alias Csőke Péter, Szekretár, alias Tóth János).600MAGYAR NYELVSZIGET A KARAS MENTÉNTöbben állították, hogy mivel magyar voltuk miatt mindkét világhá-ború után kihagyták őket a fóldosztásból, néhányan megpróbálkoztak csa-ládnevük szerbesítésével is. Felajánlották a fóldosztó bizottságoknak, hogyírják a nevüket ezutánzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVirágovics, Kucserovics, Horvátovics, stb. alakban,de ezt az ötletüket a szerb hatóságok is tréfára vették, nem mértek főldetnekik.Udvarszálláson - egy-két szerb menyecskét leszámítva - 1987. őszénis mindenki anyanyelvi szinten beszélte a magyart. Ez a családokban és gaz-daságokban, illetve a falun belüli érintkezésben elfogadott nyelv.·A pár évebekerült szerb fiatalasszonyok inkább csak értik, mint beszélik a falu nyel-vét. Csehül ma már a Pém utcában sem tudnak. Id. Halupka Antalné (szül.Buzek Francka}, aki 1901-ben született a szomszédos Fábián (ma CeskoSelo) faluban, cseh anyanyelvű volt, s először az iskolában tanult magya-rul. Udvarszállásra feleségnek vitték, s a férjével, míg élt, csehül beszélt.Egy-két szomszéddal az 1960-as évek elejéig beszélhetett csehül. Azonbanmióta a Rezbár család elköltözött a szomszédságból, nincskivel beszélni azanyanyel vén. Fia, menye, unokái magyarul beszélnek vele.Románul kevesen tudnak, noha töb román község van a környéken, s ahatár másik oldalán. Néhány idősebb férfi érti és töri a románt, olyanok, akiktöbb-kevesebb időt töltöttek román környezetben. Így például Virág István,aki Vranyicon született 1908-ban és 11 évesen került szüleivel Oravicza me-zővárosba. Ott akkoriban az Alsóvárost románok, a Felsővárost németek ésmagyarok lakták.Németül sem tanultak meg az udvarszállási magyarok, pedig sok nap-számos munkát végeztek a fehértemplomi német gazdák szőleiben. 1918-iga versed és fehértemplomi németek is tanultak magyarul az iskolában. Azottani gazdákkal, iparosokkal, kereskedőkkel a két világháború közötti évek-ben még lehetett magyarul vagy szerbül érintkezni. Ez a helyzet fennállt anémet megszállás (1941-1944) éveiben is, amikor 10 német rendőr állomá-sozott a faluban.A nem-magyar kíilső kapcsolatokban használt közvetítő nyelv a szerb,amit minden helybéli ért és beszél a legidősebbtől a legfiatalabb korosz-tályig. Ezt a nyelvet tanulják az iskolában, hallhatják a rádióban, tele-vízióban és mindenütt, ha a faluból kimozdulnak, Helyben csupán négy-·osztályos magyar tannyelvű iskolájuk van. Még a magyar állam építette1896-ban, a milleneum alkalmából. Első tanítójuk neve Óvári János volt.Az 5-8. osztályt szerb iskolában, Jaszenovo községben végzik el az udvar-szállási gyermekek. Készülékeiken az újvidéki és a belgrádi rádió, televízióadásait tudják fogni, a budapestit nem. Magyar nyelvű könyv nem jut el afaluba, az Ujvidéken megjelenő magyar nyelvű lapok közül azonban többetis előfizet tek 1987-ben.CBA501PALÁDI-KOV Ács ATTILAzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA néprajzi adatgyűjtés során természetesen rögzítettem a vizsgált tár-gyak, jelenségek nevét is. E több száz szóból álló lexikális anyag közlésére,értékelésére nincs mód, de néhány ismeretlen tájszót érdemes lesz megemlí-teni. Például a Karason űzött halászat szavaiból:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBApicő 'horog', picézés 'hor-gászás', ("Elmén'k picézni.") Metrica 'kerítőháló', középtájt zsákos, hosszúhálófajta. Ezt a kb. 40 m hosszúságú, gyalomra emlékeztető hálót ősszelszokták keresztben kifeszíteni aKarason. Harcsafogáshoz használatos zaj-keltő eszköz a bucskáló, amivel a halász a viztűkrőt ütögeti. A harcsa, csuka,márna, keszeg, potyka, törpe harcsa mellett gyakori halfajta a bucá, 'egy fe-hér keszegféle', a táj szót áraink ban sem ismert deoerika 'keszegféle hal', aperkó 'fehérhasú hal' és a bulézs. Utóbbi "pettyes, mint a csuka, de nem nőlmeg olyan nagyra". Az udvarszállási halászok csónyaknak nevezett ladikotés hozzá csónyaklapát-ot, evezőt használnak a folyón.A tájszavak között számosat a dél-alföldi, bánsági magyar regionálisnyelv elemeként tartunk számon: ilyen a szárma 'töltött káposzta', abro-nyica 'hajlott vízhordó vállrúd', garaboly 'asszonyok karkosara', supa 'bo-gárhátú gazdasági épület, juhállás, szekérállás', katárka 'rakodó, kukorica-v. gabonatároló épület', lánc föld, lánc 'területmérték, hold föld'. (vö. Pa-ládi-Kovács i. m. 1973/320-21. Bálint i. m. 1976.) ilyen regionális köznyelviszónak látszik a tányérica 'napraforgó' is.Az udvarszállásiak magyar beszédében viszonylag ritkán fordul elő ide-gen hangzású szó. Nem érzik idegennek a semi 'sparhelthez tartozó sütő',vagyasiajer 'fátyol szót'. Viszont a epediter 'traktoros pótkocsi', a tárlica'lőcs nélküli, rövid lovaskocsi' személyszállításra, a poszeta 'gyermekágyasasszony látogatása' szerintük szerb szó, amit a magyar beszédben kerülnipróbálnak. Az új fogalmak magyar megnevezésére és a nyelvi tudatosságratörekvés a közösség nagyobb részénél megfigyelhető. Csokány szavuk je-len tése '2 dl űrtartalm ú bádogedény', amellyel az udvarszállási asszonyokmérik a tejfelt a versed piacon. Ennek a szónak az idegen eredetét már nemérzékelik.Ez a kurta híradás és adatközlés csupán arra szolgál, hogya nyelvjá-ráskutatók figyelmét felhívja az Alduna közelében élő kis magyar közösségnyelvének értékeire. Alaposabb .leírás és elemzés ismételten bizonyíthatná,hogy "a nyelvjárási szókincs nemcsak maguknak a sokrendbeli, különfélejellegű művelődési hatásoknak a tényét tükrözi, hanem éppen földrajzi ta-goltsága, területi kötöttsége folytán nagyon éles kontúrokkal mutat e ha-tások eredetére, -irányára, erősségére, határaira, sőt megfelelő értékelésselkronológiájára is." (Benkő i. m. 30.)HGFEDCBA5 0 2

Magyar nyelvsziget a Karas mentén (Jugoszláviában)

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9895/Benk%c5%91%20Eml%c3%a9kk%c3%b6nyv%2086.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Magyar nyelvsziget a Karas mentén (Jugoszláviában)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)