Molnár, Zoltán Miklós

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

MURAVIDÉKI ÉLŐ NYELVI ADATOKA MAGYAR NYELVJÁRÁSOK ATLASZAKÓTI ANYAGÁNAK TÜKRÉBENMOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓS1. Benkő Loránd az első dialektológiai szimpozionon, 1981-ben Szom-hathelyen a nyelvjárási monográfiák elvi és módszertani kérdéseiről tartottbevezető előadást (DialSzimp. 1, 9-27). A másodikon, 1987-ben ugyancsakSzombathelyen az élő nyelv területiségévei és szociolingvlsztikájával foglal-kozott nyitó előadásában (DialSzimp. II, nyomdában; vö. Kiss Jenő: Nyr.eXI, 379-80; Molnár Z. M.: MNy. LXXXIV, 368-9). A tőle megszokott, tár-gyilagos hangon fejtette ki gondolatait többek között a nyelvjárási alaprétegkutatásáról, a változásvizsgálatról, a területi, az összehasonlító-viszonyítóelj árásokról , a MNyA. nyomán készült feldolgozásokról (olyan számottevőkiadványról, közleményről, mint Imre Samu, MMNyjR.; uő, NyjSzókészle-tünk; Szabó Géza: MNy. LXIV, 344-8; Szabó József, MagyJugNyjszigetek;stb.). Szenvedélyes hangon szólt azonban - érthető módon - a MNyA.-rólmint a fentiek ellenére is még kiaknázatlannak mondható, továbbra is fel-használható, szinte felbecsülhetetlen értékről. Hasonlóképpen nyilatkozott aMNyA. számos vizsgálati eshetőségéről maga Imre Samu is (Kiss J.-SzűtsL. szerk.: MNyRétegz. 1, 67,68).Az utóbbi időben lehetőségem nyílt arra, hogy élő nyelvi anyaggyűjtéstvégezzek a muravidéki (jugoszláviai) magyarság körében. Egyúttal meg ispróbáltam a fokozatosan bővülő anyagnak egyelőre az első részletét valla-tóra fogni nyelvföldrajzi. majd pedig az eredet szerinti rétegzett ség szem-pontjaból (Társadalmi és területi változatok a magyarban című tudományoskonferencia, Budapest, 1990. szeptember 28; Tudományos tanácskozás Má-tyás király halálának 500. évfordulója alkalmából, Maribor, 1990. november9). Mivel a MNyA.-nak a muravidéki régióból is van egy kutatópontja, cél-szerűnek látszik most az általam gyűjtött anyagot a MNyA.-éval összevetni.Gyűjtőmunkámat a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főis-kola Magyar Nyelvészeti Tanszékén Szabó Géza által összeállított általánosszókészleti kérdőfüzet alapján, valamint a Maribori Pedagógiai Kar Ma-gyar Nyelv és Irodalom Intézete vezetőjének, Varga Józsefnek támogatásá-val végeztem. A kérdőfüzetnek azt az 1-111. tételét használtam fel, amelyegybeesik a MNyA. megfelelő részével. Mivel a kérdőív 1-100. címszava már. korábban napvilágot látott szélesebb körben (Szabó Géza: MNy. LXXXIII,519-20), itt csak a MNyA.-beli sorszámmal való megfeleltetésüket, illetőleg467MOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓSaz előbbi helyről hiányzó részt (101-111.) teszem közzé: 1.-1.,2.-14.,3.-17.,4-27.,5-28.,6-49.,7.-54.,8.-56.,9.-57.,10.-64., 11.-77., 12.-100., 13.-109.,14.-121.,15.-137.,16.-204.,17.-208.,18.-209., 19.-212.,20.-215.,21.-216.,22.-217., 23.-220., 24.-222., 25.-228., 26.-233., 27.-235., 28.-240., 29.-246.,30.-247.,31.-260.,32.-270.,33.-272.,34.-294., 35.-314., 36.-315.,37.-318.,38.-345.,39.-349.,40.-363.,41.-364.,42.-374., 43.-376., 44.-377., 45.-381.,46.-383.,47.-387.,48.-401.,49.-404.,50.-406., 51.-412., 52.-413., 53.-425.,54.-458.,55.-460.,56.-461.,57.-467.,58.-478., 59.-479., 60.-484., 61.-485.,62.-487.,63.-490.,64.-494.,65.-497.,66.-502., 67.-521., 68.-522., 69.-523.,70.-524., 71.-526., 72.-527., 73.-528., 74.-529., 75.-531., 76.-532., 77.-533.,78.-534., 79.-535., 80.-536., 81.-537., 82.-539., 83.-540., 84.-542., 85.-545.,86.-548.,87.-550.,88.-551.,89.-553.,90.-556., 91.-557., 92.-560., 93.-561.,94.-562., 95.-563., 96.-565., 97.-642., 98.-643., 99.-645., 100.-647., 101.-zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA603. kavics, 102.-620. menyét, 103.-622. sündisznó, 104.-624. jeketevarjú,105.-641. légy, 106.-648. bodobács, 107.-690. hosszú, 108.-693. hűvös 109-693. átv. hűvös, 110.-723. bolond, 111.-737. itthon (vő. még Szabó Géza:Vasi Szle XXXIV, 120-4; Molnár Z.: Naptár 1990. Muraszombat, 72-87).A magnetofonnal gyűjtött anyag feldolgozásának jelenlegi, kezdeti sza-kaszában az alábbiak kutatópontjaim: 1. Dobronak (Dobrovnik), II. Hídvég(Most je), Ill. Hosszúfalu (Dolga Vas), IV. Felsőlakos (Gornji Lakos), V.Csente (Centíba), VI. Völgyifalu (Dolina). (Jellemző vonásaikat 1. VerseghiGyörgy fel. szerk.: Magyarok és szlovének 1, 53 kk.) Adatközlőírn pedig - efalvak szülöttjeként és most is lakójaként - egyelőre egy-egy magyar anya-nyelvü, I-IV. évfolyamos mari bori egyetemi hallgató. A tőlük 1989-ben nyertszókészleti anyag fontosabb mutatói a következők:Lexémaszám (A): 146 138 140 144 157 128Lexémaelőfordulás (B): 149 148 149 151 166 134142,16149,501. II. Ill. IV. V. VI. I-VI. átlagA MNyA. muravidéki kutatópontja Kót (Kot). Anyagát 1962-ben gyűj-tötte Benkő Loránd és Lőrineze Lajos (Deme L.-Imre S. szerk.:MNyAElm-Módsz. 300). A szóban forgó 111 fogalomtérképlapjáról kijegyzett adatokatígy jellemezhetjük összesítve:Kót (VII.) A: 123 B: 1242. A két korpuszt, amelynek gyűjtési időpont ja között majdnem har-minc évakülönbség, az teszi összevet hetövé , hogy azonos régióból eredmindegyik (vö. Szabó Géza: MNy. LXXXIII, 519). A hét kutatópont egy aligtíz kilométer sugarú körben helyezkedik el. Így a MNyA.-szakirodalombólismert "területi elv" is (Deme-Imre i. m. 219; Imre: NyjSzókészletünk, 22-3)vonatkoztatható rájuk. Ha tehát az I-VI. kutatóponthoz akár külön, akárUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 6 8MURAVIDÉKI ÉLÖ NYELVI ADATOKátlagot nézve viszonyít juk Kót összesített adatait, egyaránt azt látjuk, hogya későbbi keltezésű számok a nagyobbak. Óvatosan kell értékelnünk azonbanezt az egyébként nem nagy eltérést, hiszen míg az időben korábbi szókész-leti adatok különféle korosztályok válaszainak közös elemei ként szerepelnek(Deme-ImrevutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAi. m. 309), addig az újabb keletűek jobbára huszonévesektőlszármaznak. Arra vonatkozóan persze, hogy a nyelvjárási-köznyelvi elemekegyüttélése az egyéni szókincset gazdagíthatják, fóltételezést mégiscsak meg-enged a csekélyke különbség.2.1 Éppen ezért következő lépésként aszerint hasonlítjuk össze a korpu-. szokat, hogy milyen bennük a nyelvjárási és a köznyelvi adatok aránya! Aminősítésben főként az ÉKSz.-re támaszkodtam. Takarékoskodva a hellyeleltekint ek attól, hogy az I-VI. kutópont jellemzőit egyenként is közöljema továbbiakban, egyszerű összesítés után nyert átlaguk mellé viszont fől-veszem együttesen, egészként kezelt anyaguknak (összesen 277 lexéma 897előfordulásának) mutatóit is:I-VI. I-VI. VII.átlag közösA-nyelvjárási: 46,83 (32,94%) 113 (40,79%) 58 (47,15%)B-köznyelvi: 95,33 (67,05%) 164 (59,20%) 65 (52,84%)B-nyelvjárási: 113,50 (75,91%) 681 (75,91%) 106 (85,48%)B--köznyelvi: 36,00 (24,08%) 216 (24,08%) 18 (14,51%)A pár évtizeddel ezelőtti kóti és a mai muravidéki lexémaátlag között14,21%-os köznyelvesedés mutatkozik (A: VIT.---+ I-VI. átlag). Ez a lexéma-előfordulások esetében (B: VII.---+ I-VI. átlag vagy közös) csupán 9,57%-os mértékű, nyilvánvalóan az alaki tájszavak jelentkezése miatt. Feltűnő,hogy még kisebb (6,36%-os) ez a mozgás abban az esetben, amikor a ké-sőbbi muravidéki lexémáknak az egészét viszonyít juk a korábbi kótiakhoz(A: VII.---+ I-VI. kőzős}. Ha mértéktartásra int is ez az utóbbi összevetés,arra talán feljogosít, hogy a nyelvi szintnek csekélyebb, a nyelvhasználatnakviszonylag élénkebb változását is tükröződni lássuk benne.2.2. Újabb lépésként az egyes tájszófajták viselkedésére figyeltem oda.Mivel az alaki változatokra is tekintettel akarok lenni, ezúttal csak a lexé-maelőfordulások (B) tanulságait jelzem:B I-VI.átlagI-VI.közösVIT.Nyelvjárási-alaki :-jelentésbeli:-valódi:66,66 (58,73%)19,00 (16,74%)27,83 (24,51%)400 (58,73%) 48 (45,28%)114 (16,74%) 20 (18,86%)167 (24,52%) 38 (35,84%)469MOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓSE szerint a táblázat szerint jócskán (11,32-11,33%-ban) csökkent a va-lódi tájszavak szerepe, némileg (2,12%-ban) a jelentésbelieké, az alakiakviszont 13,45%-kal nagyobb arányban fordulnak elő az 1989-es anyagbanaz 1962. évihez képest (B: VII.----4 I-VI. átlag vagy közös). Bár e téren isszűkségelt et nek a még kiterjedtebb vizsgálat ok (főleg a jelentésbeli tájsza-vak működését illetően remélhetjük újabb és újabb összefüggések feltárását;vö. pl. Bokor József: MNy. LXXXII, 474; Guttmann Mikós: MNyRétegz. 1,401; Molnár Z. M.: HungNapok. Szh., 162), bizonyára mégsem tévedünk,hogyha a valódi tájszavak csökkenését többek között az életmódváltozássalis kapcsolatba hozzuk, illetőleg az alaki tájszavak mutatói mögött a hangtanierőknek intenzívebb, hagyományőrzésre is jogosult jelenlétét vélhessük.2.3. Áttanulmányoztam a két korpuszt abból a szempontból is, hogyanrétegződnek lexémáik (A)UTSRQPONMLKJIHGFEDCBAe r ed e tü k szerint. A vizsgálat főbb adatai a követ-kezők:A I-VI. I-VI. VII.átlag közösŐsi eredetű: 5,16 (3,62%) 8 (2,88%) 5 (4,06%)Belső keletkezésű: 104,50 (73,50%) 208 (75,09%) 89 (72,35%)-képzett: 61,50 (43,26%) 110 (39,71%) 52 (42,27%)-egyéb: 7,16 (5,03%) 10 (3,61%) 3 (2,43%)Jövevényszó: 22 (15,47%) 39 (14,07%) 17 (13,82%)-szláv: 10,16 (7,14%) 15 (5,41%) 8 (6,50%)-német: 8 (5,62%) 17 (6,13%) 6 (4,87%)-egyéb: 3,82 (2,68%) 7 (2,52%) 3 (2,43%)Vitatott, bizony-talan, ismeretlen: 10,50 (7,38%) 22 (7,94%) 12 (9,75%)Összesen: 142,16 (100,00%) 277 (100,00%) 123 (100,00%)A kétirányú viszonyítás (VII.----4 I-VI. átlag; VII.----4 I-VI. közös) egy-behangzó tanulsága, hogy kisebb mértékben szerepelnek az ősi, valamint avitatott, bizonytalan, ismeretlen eredetű lexémák, nagyobb arányban fordul-nak elő viszont a belső keletkezésű és a jövevényszavak a későbbi anyagban.Főleg a képzett és az egyéb módon alkotott, illetőleg a német származásúlexémák körében jelentkezik ez az eltolódás. Egyébként a négy fő csoport kő-zött megközelítőleg olyanok az arányok, mint Benkő Loránd, továbbá ImreSamu szókészlet-szerkezeti vizsgálataiban (1. Imre, NyjSzókészletünk 38-9),azaz a magyar szókészlet egészére inkább vonatkoztatható kutatások eseté-ben.4 7 0MURAVIDÉKI ÉLÖ NYELVI ADATOK3. Folytathatnánk a két korpusz összevetését újabb és újabb szempon-tok szerint. A lexikális adatok nem csak mennyiségi alapon kínálják főlösszefüggések észrevételezését, jóllehet még e téren is lehetne kiaknáznivaló.Például melyek azok a lexémák, amelyek a harminc évtizednyivel késöbbianyagból már teljesen hiányoznak? Egy tájékozódó áttekintés szerint a 123kóti lexémából 15 egyáltalán nem fordul elö az újabb keletű korpuszban(pl. 42.-374.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAsápog 'hápog a kacsa', 47.-387. gerpe 'lép a kasban', 55.-460.öregmama . 'nagyanya', 56.-461. öregpapa 'nagyapa' stb.). Ugyanakkor né-mely adat, a 277 lexéma közül - a köznyelvies változatokat nem, csupána tényleges tájszókat számítva - öt csak a későbbi anyagban jelentkezik, akótiban nem (pl. 30.-247. silinga 'kétfülű kosár', 106.-648. hada 'bodobács'stb.). Az efféle eltérések nemcsak az időbeli változással (kiavulással,vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAszű-letéssel), hanem térbeli vagy egyéb tényezőkkel is összefügghetnek. Vagyistovábbi viszonyításokat kívánnak meg. Mindehhez azonban célszerű lennebevonni a muravidéki élő nyelvi anyagnak szociológiai szempontok szerintbővitett részét is.. De a jelenlegi vállalkozás sem marad - előzetes jellegének ellenére sem- tanulság nélkül. Mindenekelött a kóti anyagban - e hagyományréteg fel-dolgozásához adalékkal hozzájárulva - belső (nyelvjárási-köznyelvi, tájszó-fajták és eredet szerinti) arányokat mutatott ki. Ehhez a viszonyítási alaphozmérten csekély köznyelvesedést bizonyított, illetőleg a belső keletkezésű sza-vaknak, valamint a jövevényszók között a. német eredetűeknek a nagyobbrészesedését jelezte a mai muravidéki anyagban. Mivel ez utóbbi korpuszegyelőre csak fiatalok megnyilatkozásaira épül, hangsúlyozottan adatolja anyelvi értékek áthagyományozódását, a helyi és a nagyobb közösséggel való.azonosulás tudatát (vö. Kiss Jenő: MNy. LXXXV, 409, 410). A nyelvi érint-kezést illetően is igazolja a regionális vizsgálatok fontosságát.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA- 4 7 1

Muravidéki élő nyelvi adatok

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9878/Benk%c5%91%20Eml%c3%a9kk%c3%b6nyv%2080.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Muravidéki élő nyelvi adatok

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)