Klima, László

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEIÉS AZ ÖSTÖRTÉNETKLIMA LÁSZLÓ1990-ben kétszer is foglalkoztam az uráli őshazával, először a Speci-mina Sibirica Ill. kötetében megjelent tanulmányomban, majd a FinnugorKongresszuson tartott előadásomban (Die Urheimat als historischer Begriff.Specímina Sibirica Ill. Pécs, 1990. 105-111; Osnovy kritiki teorij ural'skojprarodíny. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 58-64), az akkor leírtakból, illetveott elmondottakból kiemelem azokkat a gondolatokat, amelyek jelen dolgo-zatom kiindulási alapját képezik.Az uráli alapnyelvet beszélő népesség területét az uráliak nyelvi ősha-zájának nevezhetjük. Ennek területe a kűlső és belső viszonyok időnkéntiváltozása miatt nem feltétlenül volt állandó. Az uráli őshazában élő em-beri közösségek, csoportok egymáshoz viszonyított teületi elhelyezkedésesem volt szükségszerüen állandó, mivel az egyes csoportok számára a fej-lődés csak kiilső kommunikáció révén volt biztosított, annak módja pedigaz őskőkorban és a kőzépső kőkorban a más közösségekkel való kapcsolat-tartás, az esetenkénti lakóhelyváltoztatás lehetett.Arra gondoltam, hogy az uráli (majd az alapnyelv osztódása után finn-ugor, szamojéd, finn-permi, stb.) őshazán belüli kapcsolatokról esetleg anyelvi forrásokból is szerezhetnénk információkat. Ennek érdekében első lé-pésként egy viszonylag csekélyadathalmazt választottam ki vizsgálatomtárgyául: A Magyar Szókészlet Finnugor Elemei címü szótár anyagát dol-goztam fől, Ennek megfelelően eredményeim a magyar nyelv kialakulásánakkörülményeiről, a majdan magyarul beszélő népesség őshazán belüli kapcso-latairól nyújthatnak felvilágosítást.A szótár anyagaból már készült egy statisztikai feldolgozás (Csúcs Sán-dor: A magyar szókészlet finnugor elemeinek statisztikája. NyK. 84: 258-263), amely azonban más célokból készült, és remélem, hogy a kővetkezőoldalakat olvasva mindenki meggyőződik róla, hogy az én munkám sem volthiábavaló.A feldolgozás módszereiről: a szótárban lévő összes etimológiát figye-lembe vettem, amely több, mint a szócikkek száma, mivel jónéhány esetbentalálunk olyan magyar szavakat, amelyeknél két- vagy háromféle uráli ere-deztetés is szóba jöhet. llyen esetekben általában az egyik, de nemritkán azösszes etimológiát a szótár szerzői bizonytalanként közlik. Bizonytalankéntjelölt etimológiák természetesen akkor is előfordulnak, ha az adott szónak362(319 bizonyos + 60 vitatható megfeleléssel)(287+61)(221+56)(199+51)(153+34)(156+30)(212+51)(160+39)(173+32)'A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ÖSTÖRTÉNETcsak egy uráli eredeztetése van. Tekintettel arra, hogy a vitatható etimo-lógiák egy része bizonyosan téves, ezért minden általam felállított csoportesetében kíilőn megadom ezen etimológiák számát. A nyelvjárási eltéréseketstatisztikámban nem tüntettem fel; tehát ha valamely magyar szónak pél-dául öt-hat vogul nyelvjárásban is van megfelelője, akkor azt úgy tekintet-tem, hogy az adott szónakyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAvan vogul egfelelője, és ez a statisztikában úgyszerepel, mint egy vogul megfelelés. Mivel az adatok csoportosítása soránkitünt, hogya dolgozatom szempontjából értékelhető adatok a magyar ésa többi finn ugor nyelv kapcsolataiban lelhetők fel, ezért a szamojéd nyelve-ket külön nem szerepeltetem, a szamojéd etimológiákat egy kőzős csoportbasoroltam.Következzenek mostmár az adatok: az összes figyelembe vett etimológiaszáma 660, ezekbena vogul előford ulaz osztjáka zürjénVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,a votjáka cseremisza mordvina finnaz észta lappa kisebb balti-finn nyelvek(vót,vepsze,inkeri,karjalai,liv,lüd,aunuszi) együtta szamojédnyelvek379 esetben348 -1 1 -277 -1 1 -250 -1 1 -187 -1 1 -186 -1 1 -263 -1 1 -199 -1 1 -205 -1 1 -54 -1 1 -165 -1 1 -(40+14)(142+23).Kővetkező lépésként azt próbáltam megállapítani, hogyan oszlanak mega szótár által kőzőlt etimológiák az uráli nyelvcsalád ismert belső csoportjaikőzőtt. A szavakat tehát aszerint osztottam be, hogy rendelkeznek-e obi-ugor, permi, cseremisz vagy mordvin, balti-finn, illetve szamojéd megfele-léssel. A cseremisz és a mordvin megfeleléseket egy csoportba sorolt am , de363KLIMA LÁSZLÓezt a csoportot a két nyelv ismert nagy távolsága miatt (ld. Bereczki Gá-bor és mások idevonatkozó kutatásai) nem neveztem volgai csoportnak. Azadatok értékelése majd megmutatja, hogy a két nyelv kiilőnállása ezzel astatisztikai elemzéssel is tetten érhető volt. Ílymódon az uráli etimológiávalrendelkező magyar szavakat 33 csoportba tudtam besorolni.Elsőként a finnugor csoportokat Írom:obi-ugor-l-perrni-l-f cseremisz-l-rnordvin )+baltifinn megfelelése van55VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAm a g v a r szónak (46+9)obi-ugor-l-permi-í-Ics.q-md.) 15 -11- -11- (9+6)obi-ugor-l-permi-l-balti-finn 21 -11- -11- (17+4)obí-ugor-í-I cs.+md. )+balti-finn 23 -11- -11- (20+3)permi-l-I cs.J-md. )+balti-finn 23 -11- -11- (18+5)(cs.s-md. )+balti-finn 21 -,,- -II- (14+7)obi-ugor-l-permi 34 -11- -11- (28+6)obi-ugor-l-baltí-finn 26 -11- -11- (20+6)perml-l-balti-finn 13 - t l- -11- (7+6)permi-í-Ics.é-md.] 13 -11- -11- (9+4)obi-ugor-l-I cs.+md.) 12 -11- -11- (11+1)obi-ugor 149 -11- -11- (112+37)permi 42 -11- -11- (20+22)cseremisz 8 - I t - -11- (5+3)mordvin 7 -11- -11- (2+5)balti-finn 34 -11- -11- (10+24)Az uráli csoportok:obi-ugor-l-permi +( cs.+md. )+balti-finn+szamojéd megfelelése van49 magyar szónak (rnind biztos)obi-ugor-l-perml-í-balti-finn-l-szamojéd 13 - I t - -11- -11- -11-obi-ugor-l-permi-l-I cs.+md.)+szamojéd 4 -11- -11- -11- -11-obi-ugor-l-I cs.j-md. )+balti-finn+szamojéd 13 -11- -.11- -11- -11-permi+( ca-í-md. )+balti-finn +szamojéd 12 -11- -11- (8+4)364A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ÖSTÖRTÉNETobi-ugor-l-permi-l-szamojéd 10 -11- -11- (7+3)obi-ugor-l-I cs.j-md. )+szamojéd 6 -11- -11- (4+2)obi-ugor-l-balti-finn-l-szamojéd 6 -11- -11- (5+1)permi+( cs.s-md. )+szamojéd 3 -11- -11- (mind biztos)permi-í-balti-finn-l-szamojédVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 -11- -11- -11- -11-(cs.+md.)+balti-finn+szamojéd 9 -11- -11- (5+4)obi-ugor-l-szamojéd 18 -11- -11- (15+3)permi -l-szamojéd 3 -11- -11- (2+1)balti-finn-l-szamojed 3 -11- -11- (2+1)szamojéd 12 -11- -11- (1+11)Az adatok első csoportja, a nyelvenkénti összes megfelelések száma márfigyelmeztet a magyar-permi kapcsolatok jelentőségére: a zürjén és a vot-ják megfelelés ek száma nagyjából azonos szinten van a finn megfelelésekkel(277, 250, ill. 263). Emellett érdemes fölfigyelnünk a lapp etimológiák ma-gas számára (205), valamint a cseremisz és a mordvin etimológiáknak amagyar-permi-finn csoporttól való lemaradására, de ugyanakkor egymás-hoz igen kőzeli számukra (187, ill. 186).A csoportokra osztott adatok első áttekintése megmutatja, hogy azetimológiák száma - egyes kiugró és éppen ezért külön következtetése-ket megengedö kivételektől eltekintve - nagyon egyenletesen oszlik mega különböző csoportok között. Például, ha együtt nézzük azt a négy adat-sort, amelyek kőzős jellemzője, hogy a magyar szavak megfelelései háromfinnugor alcsoportban is megtalálhatók (obi-ugor-l-permi-l-jcs.d-md.], obi-ugor-l-permi+balti-finn, obi-ugor-l-jcs.q-md.j-l-balti-finn, permi-j-lcs.é-md.j-l-balti-finn), akkor látjuk, hogy az idetartozó etimológiák száma nem mu-tat jelentös eltéréseket, 15 és 23 között van. Nagyon kicsi a szóródás azokkőzőtt a csoportok között is, amelyek kőzős jellemzője, hogy a magyar sza-vak megfelelései két finnugor alcsoportban találhatók meg: (cs.+md.)+balti-finn, permi + balti-finn, permi+( cs.+md.), obi-ugor-i-f cs.j-md.). Az ide sorol-ható etimológiák száma 21 és 12 között van. Ebből az együttesből kivett emaz obi-ugor-l-permi és az obi-ugor-l-balti-fínn csoportot. Magas előfordulásiszámuk miatt (34, ill. 26) őket kűlőn kell tárgyalni.A fenti csoportokba sorolt szavakat hiányos etimológiájúaknak nevez-hetjük. Viszonylag széles elterjedtségük arra utalhat, hogy valamikor azegész finnugor nyelvcsaládban ismertek voltak. Ezen szavak csekély szóró-dása az elemzés során felállított csoportok között pedig azt mutatja, hogyakőzős eredetű szavak eltűnése, kihalása az egyes finnugor nyelvekből az időkfolyamán egyenletes tempójú volt. Ez a felismerés adataink értékelhetősége365KLIMA LÁSZLÓszempontjaból igen fontos tény, igazolja ugyanis azt, hogy a kiugróan eltérőadatok nem a véletlen művei, azok mögött valós nyelvi, történelmi folya-matokat sejthetünk. A két eltérö csoportra, az obi-ugor-l-permire, és az obi-ugor-l-balti-finnre már az előbb utaltam. Emlékeztetöül: a hozzájuk tartozómagyar szavak száma 34, illetve 26. Ezt a két számadatot kétfelől kísérelhet-jük meg magyarázni. Egyrészt feltehetjük, hogy ezek a szavak is valamikoraz egész finnugor nyelvcsaládra kiterjedtek. Lehetséges. Azonban ebben azeseben figyelembe kell vennünk azt, amit a véletlen kiszűrhetőségéről írtam,tehát arra kell gondolnunk, hogy ugor-per mi és ugor-balti finn viszonylat-ban a finnugor nyelvcsaládon belül valamikor az átlag feletti intenzitásúkapcsolatok voltak, és ezek a kapcsolatok eredményezték ezen közös szavakátlag feletti fennmaradását. Másik magyarázatként kinálkozik, hogy ezek aszavak (nem feltétlenül mind, de jelentős részük) eleve nem terjedtek ki azegész finnugor közösségre, vagy ha megszületésük után egy darabig ki is ter-jedtek, nem váltak általános használatúvá, tehát már eredendően az egysé-gen belüli részek külön fejlődésének, egyedi kapcsolattartásának emlékei. Énezt a magyarázatot tartom valószínübbnek. Ebben egyrészt megerősítenekazok az újabb családfa ábrázolások, amelyek a különböző alapnyelvi szinte-ken már több alapnyelvi változat létezésével számolnak (Hajdú Péter, Dieuralischen Sprachen. Hajdú Péter-Domokos Péter, Die uralischen Sprachenund Literaturen 1. Bp., 1987. 313), másrészt megerősítenek a most kővet-kező szócsoport adatai. Ebbe a csoportba azon magyar szavak tartoznak,amelyek közös jellemzője, hogy megfeleléseik csak egy finn ugor alcsoport-ban, illetve nyelvben találhatók meg. ilyen szűk körre kiterjedő szavaknakönmagában már a létezése is azt bizonyítja, hogyafinnugor egységes belülikapcsolatrendszer szerteágazó volt, a főáramlatokból és az egyedi kapcsola-tok együtteséből állt össze. Ebben az adategyüttesben a magyar-obi-ugorkapcsolatok erősségén nincs mit csodálkoznunk, egyéb ismeretink alapján 'az természetes. Utána következik a többihez képest igen sok megfeleléssei apermi csoport (42), és a balti-finn csoport (34). Ez a két szám hajszálra úgyaranylik egymáshoz, mint az előző együttes (amelyben a két alcsoport ra ki-terjedő etimológiák szerepelnek) két kiugróan magas számú csoportjának -az obi-ugor+permi és az obi-ugor-l-baltí-finn csoportnak az adatai (34, ill.26). Az előbbi esetben, ha összeadjuk a permi és a balti-finn csoportnak aszámait, összegüket 100%-nak vesszük, akkor a megoszlás 55,26%-44,73% apermi etimológiák javára. Az utóbbi esetben, összeadva az obi-ugor-l-penniés az obi-ugor-í-balti-finn csoportnak a számait, összegüket 100%-nak véve,a megoszlás 56,6%-43,3% az obi-ugor-l-permi csoport javára.A fentiekből kézenfekvő a következtetés, hogy a magyar nyelv permi ésbalti-finn kapcsolatai még az ugor korból erednek, és az obi-ugor - magyar366A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ÖSTÖRTÉNETszétválás után talán még kismértékben növekvő intenzitással is folytatód-tak. Itt kell figyelmeztetni azonban arra, hogy egy ilyen statisztikai elemzésnem ad felvilágosítást a kapcsolatok intenzitásának térbeli vagy időbeli ere-detéről. A nyelvi kapcsolatok erőssége eredhet a kűlőnbőző nyelveket beszélőnépességek rövid idejű területi közelségéből, ha gadasági-kultúrális kapcso-lataik nagyon erősek, de eredhet hosszan tartó egymás mellett élésből is,lazább kapcsolatokat feltételezve. Sőt általában véve nyelvi adataink arrólsem adnak sok felvilágosítást, hogy milyen lehetett az átmenet az egyesnyelvi szintek (pl. finnugor alapnyelv - ugor alapnyelv) között. Ha az át-menet fokozatos volt, ami felettébb valószínű, akkor beszélhetünk ezekneka nyelvi szinteknek az átmeneti egyidejűségéről is. Mindezekről és a krono-lógiákról általában uráli eredetű szavaink további jelentéstani elemzése isadhatna felvilágosítást.Visszatérve a szókészleti statisztikához, még a finnugor csoportokonbelül érdemes néhány jelenségre főlhívni a figyelmet. Az obi-ugor-í-balti-finn (26) és a balti-finn csoporton belül ugyanolyan arányú a lapp meg-feleléssei rendelkező és az azok nélküli etimológiák száma. Az előbbi eset-ben: obi-ugor-í-balti-finn (lapp nélkül) 18, obi-ugor-l-lapp 8. Az utóbbi eset-ben balti-finn (lapp nélkül) 22, lapp 12. Az arány mindkét esetben kb.2:1. Az is figyelemre méltó, hogya lapp megfelelések önmagukban is na-gyobb számúak, mint a cseremisz és a mordvin megfelelések (8, ill. 7). Aza tény pedig, hogy magyar-l-volgai csoportot nem lehetett felállítani, te-hát nincs magyar-í-cseremisz-í-mordvin etimológia, csak magyar-í-cseremiszés magyar-l-mordvin, fényesen bizonyítja ezen nyelvek ősi csoportba nemtartozását, önállóságát.Áttérve az uráli etimológíákra, látható az adatok egyenletes meg-oszlása, de az előfordulasok alacsonyabb szintjén. Azon magyar szavakszáma, amelyek megfelelései négyalcsoportban találhatók meg (obi-ugor+permi-l-balti-finn-l-szamojéd, obi-ugor+permi+[cs.+md.]+szamojéd, obi-ugor+[cs.+md.]+balti-finn+szamojéd, permi+[cs.+md.]+balti-finn+szamo-jéd) 13 és 4 között van. Azon magyar szavak száma pedig, amelyek megfe-lelései három alcsoportban találhatók meg (obi-ugor-l-permi-l-szamojéd, obi-ugor-l-jcs.-l-md.j-l-saamojéd, obi-ugor-l-balti-finn-l-szamojéd, permi+jcs.d-md.j+szamojéd, perrni+balti-finn+szamojéd, [cs.j-md.j-l-baltí-flnn+saamo-jéd) 10 és 3 között van. Az uráli csoportok közül csak egy ugrik ki átlag felettiszámával. Abból az együttesből, amelyben a magyar szavak két alcsoportszavaival közösek, a kis számú permi-í-szamojéd (3) és balti-finn-l-szamojéd(3) megfeleléshez képest kiugró az obi-ugor-í-szamojéd megfelelések száma(18). A csak szamojéd megfeleléssei rendelkező magyar szavak száma pedig361KLIMA LÁSZLÓ12. Ez a két adat igazolja azt az uralisztika több ágában (antropológia, nyel-vészet, régészet) vallott elképzelést, hogyafinnugor nyelvek és népek kőzűlaz ugorok állnak legközelebb a szamojédokhoz.Statisztikám a nyelvi adatok egy részét elemezte a számba jöhető egyikforrás segítségével. A munka tovább folytathatóVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAú ja b b források - példáulaz Uráli Etimológiai Szótár - bevonásával, valamit kiterjeszthető más nyel-vekre is, hiszen jelen munkám a magyar nyelv szempontjából elemezte azadatokat. Adataim azonban máris összevethetők a szakirodalomban sze-replő hasonló adatokkal. A volgai nyelvekkel foglalkozván Bereczki Gáborhasználta föl először a kapcsolatok mélységének jelzésére azon etimológi-ákat , amelyek csak két finnugor nyelv vagy alcsoport között állnak fenn.Számításai szerint a cseremisz-mordvin etimológiák száma 19, a mordvin-finn 110-115 (Bereczki Gábor, Suséestvovala li pravolzskaja obsőnost ' finno-ugrov? ALH T. 24. Bp., 1974. 81-85), a cseremisz-permi 56 (Bereczki Gá-bor: Permi-cseremisz lexikális kölcsönzések. NyK. 79: 57-77).Ezekhez az adatokhoz viszonyítva, jobban meg tudjuk ítélni a magyar-permi és a magyar-balti-finn kapcsolatok mértékét is. De az ítéletalkotáshozajánlatos újra elővenni a magyar és a permi nyelvek kapcsolatait már koráb-ban tárgyaló tanulmányokat is (Rédei Károly: Vannak-e az előmagyar-permiérintkezésnek nyelvi nyomai. NyK. 66: 253-261) ...368

A magyar szókészlet finnugor elemei és az őstörténet

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9840/Benk%c5%91%20Eml%c3%a9kk%c3%b6nyv%2058.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A magyar szókészlet finnugor elemei és az őstörténet

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)