Dilemmas in Hungarian higher education

Abstract

Higher rates of employment are essential to economic growth. The best way to increase the rate of employment is through training and education. Transforming education to mass education, as well as the weakening of the previous knowledge of students has caused a quality decay among job-seekers. The motivation behind education is not sound; the number of majors in higher education is higher than necessary and is not adjusted to the requirements of the labour market. Hands-on training has been forced into the background. Career offices at large colleges and universities may improve the entrants’ chances of finding a job. Higher education institutions are also responsible for the continuous further training of their graduate students with BSc degrees, which is indispensable to life-long learning. It is important to promote R&D activities and innovation capabilities associated with the world of academics as a way to strengthen cooperation and ties between universities, research institutions and innovative enterprise. We have serious arrears to make up in this field. It seems that BSc graduates have a hard time finding a job as their three-year course does not make it possible for them to acquire in-depth theoretical knowledge, and their six-month placement does not provide them with sufficient professional knowledge or skills either. Our paper concentrates on exploring the opinions held by agricultural professionals with both a tertiary degree and work experience of higher education. It also examines the requirements of the labour market for graduates just starting their careers. Analysis of our findings so far has led us to believe that it is necessary to re-think tertiary education in its entirety, to strengthen practical training and to make sure that the minimum level of professional resources is made available. ----------------------------------- A gazdasági fejlÅ‘dés alapfeltétele a foglalkoztatás növelése. A foglalkoztatás elsÅ‘sorban a képzés és oktatás révén növelhetÅ‘. Az oktatás tömegessé válása és az egyre gyengébb elÅ‘képzettség miatt a pályaválasztók körében az elmúlt években minÅ‘ségromlás figyelhetÅ‘ meg. A képzés motivációja nem megfelelÅ‘, a felsÅ‘oktatási szakok száma az indokoltnál több, nem igazodik a munkaerÅ‘piac igé¬nyeihez, a gyakorlati képzés háttérbe szorult. A nagy létszámú fÅ‘iskolákon, egyetemeken a karrier¬szolgáltatással foglalkozó irodák javíthatják a pályakezdÅ‘k elhelyezkedési esélyeit. A felsÅ‘oktatási intézmények felelÅ‘ssége az alapképzésben diplomát szerzett hallgatók folyama¬tos továbbképzése is, mert csak így valósulhat meg az egész életen át tartó tanulás. Fontos az oktatás K+F tevékenységének fejlesztése, az innovációs potenciál növelése, ami az egyetemek, kutatóinté¬zetek és innovatív vállalkozások tevékenységének összefogását, valamint a közöttük kialakuló kap¬csolatokat erÅ‘sítheti. Ezen a téren jelentÅ‘s az elmaradásunk. A BSc-képzésben résztvevÅ‘k munkába állása problémásnak tűnik, hiszen a három év nem ad lehetÅ‘séget elmélyültebb elméleti felkészü¬lésre, ugyanakkor a félév szakmai gyakorlat sem nyújt elegendÅ‘ szakmai felkészültséget, munka¬végzésre alkalmas jártasságot. Kutatásunk során arra keresünk választ, hogy az agrár-szakmacso¬portban felsÅ‘fokú végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkezÅ‘ szakemberek hogyan értékelika felsÅ‘oktatást. Vizsgáljuk természetesen azt is, hogy a munkaerÅ‘piac milyen elvárásokat támaszt a pályakezdÅ‘ diplomásokkal szemben. Eddigi elemzéseink alapján az a véleményünk, hogy szüksé¬ges a teljes felsÅ‘fokú képzés átgondolása, a gyakorlati képzés erÅ‘sítése, a szakmai háttér minimu-mának biztosítása.higher education, Bologna process, innovation, research, labour market, felsÅ‘oktatás, bolognai folyamat, innováció, kutatás, munkaerÅ‘piac, Public Economics, Teaching/Communication/Extension/Profession,