Absztrakt 
                Stefanie Haustein kiváló könyve a tudományos folyóiratok többdimenziós
                    értékeléséről segít megtalálni az impaktfaktor helyét a folyóiratok értékelésére
                    szolgáló mutatószámok összetett rendszerében. Az értékelési dimenziók és a
                    felhasználói csoportok körülhatárolásával a könyv szerzője egy olyan
                    keretrendszert teremt, amely a laikus olvasó és a tapasztalt szakember számára
                    is újszerű és jól használható iránymutatásul szolgál. Orv. Hetil., 2015,
                        156(38), 1551–1552

Schubert, András

Orvosi Hetilap

András Schubert

AKJournals (Akadémiai Kiadó)

Túl az impaktfaktoron. Gondolatok Stefanie
                        Haustein könyve nyomán

Repository of the Academy's Library

 2015  ■  156. évfolyam, 38. szám  ■  1551–1552.1551TUDOMÁNYMETRIATúl az impaktfaktoron Gondolatok Stefanie Haustein könyve nyomán*Schubert AndrásMTA Könyvtár és Információs Központ, Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály, BudapestStefanie Haustein kiváló könyve a tudományos folyóiratok többdimenziós értékeléséről segít megtalálni az impakt-faktor helyét a folyóiratok értékelésére szolgáló mutatószámok összetett rendszerében. Az értékelési dim enziók és a felhasználói csoportok körülhatárolásával a könyv szerzője egy olyan keretrendszert teremt, amely a laikus olvasó és a tapasztalt szakember számára is újszerű és jól használható iránymutatásul szolgál. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1551–1552.Kulcsszavak: tudománymetria, folyóiratok, impaktfaktorBeyond the impact factor Thoughts about the book of Stefanie HausteinThe excellent book on multidimensional journal evaluation by Stefanie Haustein helps to fi nd the place of the impact factor in the complex system of journal evaluation indicators. By delimiting the dimensions of evaluation and the user groups, the author of the book creates a framework that serves as a novel and useful guidance both for the lay reader and the expert.Keywords: scientometrics, journals, impact factorSchubert, A. [Beyond the impact factor. Thoughts about the book of Stefanie Haustein]. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1551–1552.(Beérkezett: 2015. május 20.; elfogadva: 2015. május 21.) TUDOMÁNYMETRIADOI: 10.1556/650.2015.30217E rovat egy korábbi cikkében [Schubert, A.: Az impakt-faktor és akiknek nem kell. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1065–1069.] megkíséreltem – legalábbis részben – tisz-tázni azokat a félreértéseket, amelyek egyesekben azt a látszatot kelthették, hogy az impaktfaktor egy eleve hi-bás konstrukció vagy legalábbis a kutatásértékelésben semmi keresnivalója nincs. Megállapíthattuk, hogy még az impaktfaktor legvehemensebb ellenzőinek is legtöbb-ször nem az impaktfaktor elvi koncepciója, hanem egy konkrét termék (a Thomson–Reuters Journal Citation Reports adatbázisában megvásárolható mutatószám), il-letve annak helytelen használata ellen vannak kifogásaik.Akárhogyan csűrjük-csavarjuk is azonban, az impakt-faktor vagy annak bármilyen módosított, javított válto-zata végül is a folyóirat idézettségét jellemző mutató-szám. Ennek következtében a folyóiratról, a benne megjelent cikkekről, a cikkek szerzőiről stb. csakis ennek az egy jellemzőnek az alapján képes bármiféle informáci-ót nyújtani. Ez pedig nyilvánvalóan, ha mégoly fontos-nak tekintjük is, csak egyetlen eleme, dimenziója a folyó-iratok értékelési szempontjainak.Akik ennél lényegesen szélesebb áttekintésre vágy-nak, azok számára ajánlhatom Stefanie Haustein köny-vét [2].*Ez az írás a Scientometrics című folyóiratban megjelent könyvismertetés [1] egyik részének kibővített változata.2015  ■  156. évfolyam, 38. szám ORVOSI HETILAP1552TUDOMÁNYMETRIASzámos oka lehet annak, hogy valaki egy könyvet ír-jon. Az egyik lehetséges motiváció a frusztráció, amit akkor érez az ember, ha hiába keres egy összefoglaló könyvet egy olyan témában, amelyben úgy érzi, hogy kellene lennie egynek. Semmi okom sincs azt gondolni, hogy e könyv szerzőjének ez volt a fő motivációja (vagy egyáltalán felmerült ez benne), de az biztos, hogy a kö-vetkező (vagyis a következő 4–5 évben felnövő) akadé-miai generációnak megspórolta ezt a munkát.A könyv alapos és egyben olvasmányos áttekintését adja a folyóirat-értékelés múltjának, jelenének és feltéte-lezhető jövőjének. A könyv módszere az, amit a HR-szakirodalom 360 fokos értékelésnek nevez: többdimen-ziós értékelés minden lehetséges nézőpontból. A szerző öt fő dimenziót különít el: – a folyóirat outputja,– a folyóirat tartalma,– a folyóirat befogadása és használata,– a folyóirat idézettsége és– a folyóirat menedzsmentje.Ez az öt dimenzió alkotja a könyv alapkeretét. A beve-zető 1. fejezet után a 2–6. fejezetek címként viselik e di-menziók nevét.A cikk bevezetésében mondottakkal összhangban az idézettség az öt dimenzió egyikeként szerepel. Érdemes elgondolkodni azon, hogy valójában az idézettséget akár tekinthetnénk a „befogadás és használat” dimenzió egyik elemének is. Azzal, hogy a szerző külön dimenzióként kezeli, nem feltétlenül az idézettség kiemelt fontosságát kívánja hangsúlyozni, hanem inkább arra teremt alkal-mat, hogy az azt övező kiemelt fi gyelemre kellő súllyal és terjedelemben tudjon reagálni.A záró 7. fejezetben – mintegy aláhúzva a 360 fokos értékeléssel való analógiát – a szerző négy különböző né-zőpontot képviselő felhasználói csoportot is megkülön-böztet:– az olvasó nézőpontját,– a könyvtáros nézőpontját, valamint– a szerkesztő és a kiadó nézőpontját. Az egész könyv szellemében ezek a nézőpontok is többdimenziósak, és a szerző gondosan feltárja az egyes dimenziók szerepét az egyes nézőpontokban. Nyilvánva-lóan mindegyik nézőpontnak vannak domináns dimen-ziói: a szerzőké a tartalom és az idézettség, a könyvtáro-soké a befogadás és a használat, a szerkesztőké és a kiadóké az output és a menedzsment. Mint gyakorló szerkesztő, ehhez hozzátenném, hogy a szerkesztő és a kiadó nézőpontja nem mindig esik egybe, és a szerkesztő fő fejfájása általában az, hogy hogyan tegye boldoggá a többi felhasználói csoportot; ehhez általában a fraktál vagy képzetes dimenziók sem bizonyulnak elegendőnek.A könyv a lehető legszélesebb szakirodalmi alapokat dolgozza fel. Egyetlen olyan releváns irodalmi tételt nem találtam, ami ne lett volna megfelelően feldolgozva az irodalomjegyzékben. A szakirodalom feldolgozása pél-damutatóan világos és objektív. A szerző sohasem pró-bálja szubjektív ítéleteit vagy előítéleteit előtérbe helyez-ni. Saját kutatási eredményeit (amelyek a „social tagging” értékelési felhasználására vonatkoznak) szervesen építi be a könyv gondolatmenetébe. Ez a nagyfokú objektivi-tás az olvasót néha kissé tanácstalanul hagyja, de ezzel természetesen rákényszeríti az önálló véleményalkotásra. A könyv e sajátossága folytán – megfelelő oktatói segít-ség mellett – kitűnően alkalmas tankönyvnek is. Egy 45 fi zikai folyóiratból álló minta visszatérő példaként való használata is rendkívül hasznos oktatási segítség.Az orvosi szakterületek iránt érdeklődők csak remél-hetik, hogy akad majd valaki, aki a könyvben leírt mód-szereket végigpróbálja egy orvosi folyóiratokból álló mintán is. Nagyszerű téma lenne ez egy könyvtár- és in-formációtudományi szakdolgozat vagy akár PhD-érteke-zés számára is.Akár tankönyvként, akár kézikönyvként, akár csak a tájékozódást segítő olvasmányként tekintjük a könyvet, kiváló alkotás, amely méltán tart igény a tudományos fo-lyóiratok szerzőinek, olvasóinak, szerkesztőinek, kiadói-nak, valamint a könyvtárosoknak a fi gyelmére.Anyagi támogatás: A szerző köszöni az FP7-SSH-2013-2 #613202 (IMPACT-EV) projekt támogatását.A cikk végleges változatát a szerző elolvasta és jóvá-hagyta.Érdekeltségek: A szerzőnek nincsenek érdekeltségei.Irodalom[1] Schubert, A.: How to rank if you must: two useful guiding books. Scientometrics, 2014, 98, 763–765.[2] Haustein, S.: Multidimensional journal evaluation. Analyzing sci-entifi c periodicals beyond the impact factor. Knowledge & Infor-mation Series, De Gruyter/Saur, Berlin, 2012. (Schubert András,e-mail: schuba@iif.hu)

 The excellent book on multidimensional journal evaluation by Stefanie Haustein helps to find the place of the impact factor in the complex system of journal evaluation indicators. By delimiting the dimensions of evaluation and the user groups, the author of the book creates a framework that serves as a novel and useful guidance both for the lay reader and the expert. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1551–1552. </jats:p

Túl az impaktfaktoron. Gondolatok Stefanie Haustein könyve nyomán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

AKJournals (Akadémiai Kiadó)

Repository of the Academy's Library

Crossref