A jelen dolgozatban a HunOr, egy eleddig hiányzó digitalizált magyar–orosz párhuzamos korpusz létrehozásáról számolunk be. A dolgozat a korpuszépítési munka céljáról, jelenlegi állásáról, az eddigi munka során szerzett tapasztalatokról, a munka folyamatáról és eszközeirl, valamint a HunOr korpusz adatairól igyekszik átfogó képet adni. Az ismertetés során részletesen szólunk azokról az elméleti és gyakorlati jelleg problémákról, amelyek az eddig elvégzett és a jelenleg folyó feldolgozási munkák (mondatra bontás, mondatszint párhuzamosítás, NE-annotálás) során elméleti vagy gyakorlati szempontból megoldásra váró feladatként léptek fel

Nagy, T. István

Schmalcz, András

Szabó, Martina Katalin

Vincze, Veronika

Szabó Martina Katalin

Schmalcz András

Nagy T. István

Vincze Veronika

University of Szeged

Szeged, 2011. december 1–2. 341 A HunOr magyar-orosz párhuzamos korpusz Szabó Martina Katalin1, Schmalcz András2, Nagy T. István2, Vincze Veronika3 1Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék szabomartinakatalin@gmail.com2Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport schmalcz.andras@stud.u-szeged.hu, nistvan@inf.u-szeged.hu 3 SZTE-MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport vinczev@inf.u-szeged.huKivonat: A jelen dolgozatban a HunOr, egy eleddig hiányzó digitalizált ma-gyar–orosz párhuzamos korpusz létrehozásáról számolunk be. A dolgozat a korpuszépítési munka céljáról, jelenlegi állásáról, az eddigi munka során szer-zett tapasztalatokról, a munka folyamatáról és eszközeirl, valamint a HunOr korpusz adatairól igyekszik átfogó képet adni. Az ismertetés során részletesen szólunk azokról az elméleti és gyakorlati jelleg problémákról, amelyek az ed-dig elvégzett és a jelenleg folyó feldolgozási munkák (mondatra bontás, mon-datszint párhuzamosítás, NE-annotálás) során elméleti vagy gyakorlati szem-pontból megoldásra váró feladatként léptek fel.  1   Bevezetés A HunOr korpusz autentikus magyar nyelv szövegeket, valamint azok orosz fordítá-sait, illetve autentikus orosz nyelv szövegeket, valamint azok magyar fordításait tartalmazza. A korpusz létrehozásának elsdleges célja, hogy vizsgálati anyagot te-remtsünk a magyar–orosz, illetve az orosz–magyar fordításkutatás számára. Ugyan-akkor, mivel a korpusz nem csupán fordított, hanem autentikus szövegeket is tartal-maz mindkét nyelven, számos, egyéb tudományterület kérdéskörébe tartozó nyelvé-szeti probléma számítógéppel támogatott vizsgálatát is lehetvé fogja tenni. A kor-pusz mindemellett különféle számítógépes nyelvészeti alkalmazásokhoz, például a gépi fordításhoz is kitn segédletet biztosíthat. 2   A HunOr korpusz szöveganyaga A korpusz feldolgozott szövegállománya jelenleg valamivel több mint 75 000 szö-vegszót tartalmaz, azonban folyamatos bvítés alatt áll. A korpusz szövegei különbö-z típusú forrásból (internetes kiadvány, könyvformátum stb.) származnak. A HunOr a szövegmfajokat illeten három kisebb egységre bontható: szépiro-dalmi, tudományos, valamint hivatalos alkorpuszra. Hamarosan azonban reményeink 342 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia szerint sajtónyelvi, a Russzisztika Központ Orosz Negyed cím kiadványainak szöve-geivel is bvül a korpusz.  A szépirodalmi alkotások közül a korpusz jelenleg a Kladbišenskie istorii cím mvet tartalmazza, amelynek szerzje a Magyarországon egyelre csak álnéven, Borisz Akunyinként ismert Grigorij Cshartisvili. A novellákat és esszéket tartalmazó könyv 2005-ben jelent meg. A mvet 2008-ban Temeti történetek címmel Bagi Ibo-lya és Sarnyai Csaba ültették magyar nyelvre. A korpuszban található tudományos szövegek a szépirodalomhoz kapcsolódó, orosz forrásnyelv elemz tanulmányok: Nyikolaj Bergyaev egy hosszabb lélegzet, 1990-ben, O „veno-babjom” v russkoj duse címen publikált mvének egy részlete, valamint Vitalij Orlov Hranitel „nenužnih vešej” cím, 1999-es tanulmánya. A fordításokat 2007-ben Régéczi Ildi-kó, valamint 2009-ben Józsa György Zoltán készítették. A hivatalos alkorpusz a Ma-gyar Külügyminisztérium honlapján közzétett, Tények Magyarországról cím kiad-vány következ szövegeibl áll: A magyar kultúra ezer esztendeje; Nemzeti jelképek, nemzeti ünnepek; Magyar Nobel-díjasok egy jobb világért. Az alábbi táblázat bemutatja a HunOr jelenlegi feldolgozott állományának össze-foglaló adatait:  1. táblázat: A HunOr korpusz adatai. Szövegtípus  Szövegszavak Mondatok Fordítási irány orosz magyar orosz magyar Szépirodalom 52 798 57 980 3 255 3 313orosz  magyar Tudományos 7 014 7 483 360 348orosz   magyar Hivatalos 15 924 14 412 710 561magyar   orosz Összesen 75 736 79 875 4 325 4 222 3   A korpusz feldolgozása A korpusz késbbi hasznosíthatósága érdekében szükségesnek bizonyult a szövegek mondatokra bontása, mondatszint párhuzamosítása, illetve – ez utóbbival összefüg-gésben – a szövegek tulajdonnévi annotálása.  3.1   A szövegek mondatokra bontása és mondatszint párhuzamosítása A korpusz mondatokra bontása, valamint mondatszint párhuzamosítása szükségessé tette a mondatnak mint a két mvelet alapegységének a pontos meghatározását.  A mondat meghatározásának a feladata korántsem triviális; problematikusak ugyanis az olyan kifejezések, amelyekben a kettsponttal záródó szerzi szavakat egy nagy kezdbetvel kezdd idézet (egyenes beszéd), egy dialógus, egy önálló mon-datokból álló felsorolás vagy egy kifejt magyarázat követi. E szövegtípusok közül az idézés és a dialógus a szépirodalmi, a felsorolás és a kifejt magyarázat pedig a tu-dományos és a hivatalos stílusú szövegek gyakori szerkesztésbeli sajátsága. A HunOr korpusz mfaji összetétele okán fontos feladat volt tehát, hogy egységes rendszert Szeged, 2011. december 1–2. 343 dolgozzunk ki a kettsponttal szerkesztett kifejezések annotálásához. A probléma megoldásának céljából elvégeztük az említett szövegtípusok magyar és orosz helyes-írási gyakorlatának összevet vizsgálatát, valamint áttekintettük a vonatkozó orosz és magyar irodalom megjegyzéseit [3, 11, 13, 14]. A tapasztaltak részletes bemutatásától a dolgozat keretei miatt most eltekintünk.  A kettspont után kis kezdbetvel kezdd kifejezések annotálása nem volt prob-lematikus számunkra, azokat egységesen egy mondatba tartozónak jelöltük az eltte álló, kettsponttal végzd szerzi bevezetvel. A nagy kezdbetvel kezdd, ket-tspont után álló idézetek, dialógusok, felsorolások és leírások annotálása azonban már kérdéses volt. A kínálkozó lehetségek a következk voltak:  a) a kettsponttal záródó kifejezést egy mondatként kezeljük az általa bevezetett mondattal; amennyiben a kettsponttal záródó kifejezést több mondatból álló szöveg-rész követi, úgy a szerz szavait egy mondatként kezeljük annak els mondatával, majd a többi mondatot önálló mondatokként annotáljuk;  b) a kettsponttal záródó kifejezést, valamint az általa bevezetett, egy vagy több mondatból álló szövegrészt együtt egyetlen mondatként kezeljük;  c) a kettsponttal záródó kifejezést önálló mondatként annotáljuk csakúgy, mint az általa bevezetett mondatot, vagy a több mondatból álló szövegrész minden egyes mondatát.   Vizsgáljuk meg a fenti szegmentálási lehetségeket az alábbi példán [3] keresztül!  E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. A másik vizsgálati forma a fizikális terheléses teszt. Fizikai megterhe-lésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására.   A lehetséges mondatra bontási megoldások tehát a következk:   a) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. </S> <S> A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. </S> <S> A másik vizsgálati forma a fizikális terhelé-ses teszt. </S> <S> Fizikai megterhelésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>  b) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. A másik vizsgálati forma a fizikális terheléses teszt. Fizikai megterhe-lésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>  c) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: </S> <S> Az egyik vizsgálati for-ma az oxitocinterheléses teszt. </S> <S> A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. </S> <S> A másik vizsgálati forma a fizikális terhe-léses teszt. </S> <S> Fizikai megterhelésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>   344 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia Az (a) és a (b) megoldást támogatja a magyar és az orosz korpuszannotálási gya-korlat [4, 7, 12, 15], amely szerint minden kettspontot tagmondatok közötti írásjel-ként annotálnak a készítk. A módszer azonban ellentmondásosnak tnik, amennyi-ben szem eltt tartjuk Rozental [13] megjegyzését, miszerint az egyenes beszéd meg-felel az önálló mondat szintaktikai kritériumainak, illetve azt, hogy mind a magyar, mind az orosz szerzk [3, 11, 14] különbséget tesznek az önálló mondatokból, vala-mint a nem önálló mondatokból álló felsorolások között. Amennyiben a korpuszanno-tálási gyakorlatot követnénk tehát, úgy kett vagy több, szintaktikai szempontból önálló mondatot egyetlen mondatként jelölnénk be a korpuszban.  Az (a) megoldást támogatja továbbá az orosz helyesírási gyakorlat; az orosz szer-zk ugyanis – a magyar gyakorlattal ellentétben [3] – nem ismerik el a kettspontot mondatvégi írásjelként: a mondatzárók között rendre a pontot, a felkiáltójelet, a kér-djelet, valamint a három pontot sorolják fel [11, 13, 14]. Amennyiben tehát az orosz helyesírási gyakorlathoz ragaszkodnánk, úgy a pontokat mondatvégi, a kettsponto-kat pedig tagmondatok közötti írásjelként kezelnénk, azaz az (a) megoldást alkalmaz-nánk a korpuszban. Az eljárásmód vitatható volta azonban kiütközni látszik azokban az esetekben, ahol a szerz szavai több mondat vezetnek be. Véleményünk szerint ugyanis semmiféle különbség nem mutatkozik a szerz szavai és az azokat közvetle-nül követ mondat, valamint a szerz szavai és az azokat nem közvetlenül követ mondat (vagy mondatok) között, ami alapul szolgálhatna ehhez a sajátos annotálási módhoz.  A (c) megoldást támogatják az (a) és a (b) megoldással szemben tett kritikai észre-vételek, ugyanakkor a (c) annotálási mód ellen szól az említetteknek megfelelen a korpuszannotálási gyakorlat, valamint az, hogy az orosz nyelvben nem ismerik el a kettspont esetleges mondatvégi státusát. Ugyanakkor grammatikáinkban nem találni olyan kritériumot, amely lehetetlenné tenné a kettsponttal végzd mondat feltevé-sét, pl: „[A mondatot] a szerkesztés különféle nyelvtani eszközeinek viszonylagos lezártsága jellemez” [8]; „formai szempontból elssorban az intonáció egysége, le-zártsága jellemzi a magyar mondatot” [6]; „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi” [2].  Az ismertetett érveket és ellenérveket megfontolva a HunOr korpuszban végül a (c) megoldás alkalmazása mellett döntöttünk. Az általunk választott eljárásmód tehát a következ: azokat a kettspontokat, amelyek nagy kezdbetvel kezdd, egy vagy több mondatból álló szövegrészt vezetnek be, mondatvégi írásjelekként kezeljük a korpuszban, s a kettsponttal végzd szerzi bevezet utáni mondatot vagy monda-tokat önálló egységekként annotáljuk.  Az annotáció az elmondottak alapján tehát szakít a hazai és az orosz korpuszanno-tálási gyakorlattal. Ugyanakkor, mivel elméleti megfontolásokon alapszik, teoretikus szempontból a többi lehetséges megoldásnál helytállóbbnak tekinthet. Mindemellett érdemes kiemelni azt is, hogy a módszer az egységessége folytán nem teremt kérdé-ses eseteket, amelynek köszönheten annak korpuszbeli alkalmazása mind az annotátori döntéshozatal, mind az automatikus munka szempontjából problémamen-tesen megoldható. A mondatok párhuzamosításában a fordítási egység hatféle megfeleléstípusát szo-kás megkülönböztetni [1, 5, 10], a HunOr korpusz építése során azonban egy hetedik típust is detektáltunk ((g)-vel jelölve). A hét megfeleléstípus tehát a következ:   Szeged, 2011. december 1–2. 345  a) 1-1 megfelelés: egy forrásnyelvi mondat egy célnyelvi mondatnak felel meg; b) 0-1 megfelelés, azaz a beszúrás;  c) 1-0 megfelelés, azaz a kihagyás; d) 1-N megfelelés, azaz a részekre bontás; e) N-1 megfelelés, azaz az összevonás; f) N-M megfelelés, amely a mondathatár eltolódásából fakad; g) N=M megfelelés, amely a mondatok sorrendjének a cseréjébl fakad: a forrás-nyelvi szöveg két, (a) (b) sorrend mondatának megfelelje a célnyelv szövegben (b) (a) sorrendben található meg.   A hetedik megfeleléstípust az alábbi, a HunOr korpuszból származó példa szemlél-teti:  Dombrovszkij ezt a verset igen szerette.   Kit vulkán edzett jó elre S a Nemezis kezébe tett: A bosszú kése vagy szabadság titkos re, Bírák bírája bn és jogtiprás felett!           "#, $"# # %, &' %, *" " *  6"#.   7 9  @X &. 3.2   A tulajdonnévi annotálás Az automatikus párhuzamosítást segítik a szövegben található horgonyelemek, példá-ul a számok és tulajdonnevek [9], így a szövegekben két független annotátor bejelölte a tulajdonneveket. Az annotáció során a négy klasszikus tulajdonnévosztályt alkal-maztuk: személy, szervezet, hely és egyéb. Az annotációk közti egyetértési ráta a magyar anyagon 0,8695 és 0,9609, az oroszon pedig 0,7995 és 0,9318 volt (-mértékben és mikro F-mértékben megadva). A tulajdonnevek kézi annotálása lehet-vé teszi továbbá különféle magyar és orosz tulajdonnév-felismer rendszerek telje-sítményének mérését. A 2. táblázatból kiderül, hogy a két nyelvben eltér gyakorisággal fordulnak el a tulajdonnevek, ami valószínleg egyrészt nyelvek közti különbségeknek köszönhe-t: léteznek sajátos, csak az adott nyelvben tulajdonnévnek számító elemek, mint például az orosz @@, melynek magyar megfelelje (emberiség) nem számít tulajdonnévnek. Másrészt a fordításnak köszönheten stilisztikai különbségek is le-hetnek a szövegek között: például az egyik nyelvben szerepl tulajdonnév helyett állhat névmás a másik nyelv szövegben. 346 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 2. táblázat: A HunOr korpuszban található tulajdonnevek.  orosz magyar Személy 1535 1487 Hely 608 479 Szervezet 137 105 Egyéb 291 224 Összesen 2571 2295  A HunOr korpusz esetében a horgonykeresést illeten több jelents nyelvi ténye-zt kell szem eltt tartanunk: Elször is, az általunk feldolgozni kívánt szövegek nem azonos karakterkészlet nyelvekbl származnak, hiszen a magyar nyelv a latin, az orosz nyelv a cirill ábécét használja. A tulajdonnevek tehát nem azonos írásmódban fordulnak el, ami jelents nehezít körülmény például egy magyar–angol párhuza-mos korpusz létrehozásához képest. További jelents nehezít körülmény, hogy az orosz nyelvben az idegen tulajdonneveket nem azok forrásnyelvi betzése, hanem részben azok kiejtése alapján írják át cirill betkre, pl. New York Times (angol)  X&-\ ^ [Nju Jork Tajms]; François de la Chaise (francia)  ` "  { [Fransua de la Šez]. E problémákra tehát fokozott figyelmet kell fordítanunk az automatikus párhuzamosítás során. Ugyanakkor jelents könnyebbség, hogy a köz- és a tulajdonnevekben a kezdbe-tk nagyságát illeten a két nyelvben nincs alapvet eltérés, illetve, hogy a két nyelv központozási készlete és annak használati sajátságai alapveten azonosak. 4   A HunOr korpusz hasznosíthatósága Az elkészült korpuszt a jövben szeretnénk morfológiai és szintaktikai elemzésnek is alávetni. A morfológiailag és szintaktikailag elemzett párhuzamos korpusz minden bizonnyal kiemelked szerepet tölthet majd be a transzferalapú gépi fordítórendsze-rek fejlesztésében, de többnyelv információkinyerésben is hasznosítható lesz, ugyanakkor a többszint annotációnak köszönheten (morfológia, szintaxis, névele-mek) a két részkorpusz a magyar, illetve orosz nyelv számítógépes nyelvészeti kuta-tásokat egyaránt ösztönözheti. Köszönetnyilvánítás A kutatás – részben – a MASZEKER kódnev projekt keretében a Nemzeti Fejleszté-si Ügynökség, illetve a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 jel projekt kereté-ben az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szabó Martina Katalin konferencián való részvétele a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata segítségével vált lehetségessé. Szeged, 2011. december 1–2. 347 Bibliográfia 1. Klaudy K.: A fordítás elmélete és gyakorlata. Angol / francia / német / orosz fordítástech-nikai példatárral. Scholastica Kiadó, Budapest (1997) 2. Kugler N.: A mondattan általános kérdései. In: Keszler B. (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (2000) 369–393 3. Laczkó K., Mártonfi A.: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest (2006) 4. Magyar Nemzeti Szövegtár [http://corpus.nytud.hu/mnsz/] 5. Pohl G.: Szövegszinkronizációs módszerek, hibrid bekezdés- és mondatszinkronizációs megoldás. In: Alexin Z., Csendes D. (szerk.): MSzNy 2003 – I. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Szeged (2003) 254259 6. Rácz E.: Mondattan. In: Rácz E. (szerk.): A mai magyar nyelv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1968) 205–458 7. Szeged Korpusz [http://www.inf.u-szeged.hu/projectdirs/hlt/] 8. Tompa J.: A mondat és a mondattan általános kérdései. In: Tompa J. (szerk.): A mai mag-yar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan II. Akadémiai Kiadó, Budapest (1962) 7–22 9. Tóth, K., Farkas, R., Kocsor, A.: Hybrid algorithm for sentence alignment of Hungarian-English parallel corpora. Acta Cybernetica Vol. 18, No. 3 (2008) 463–478  10. Vincze V., Felvégi Zs., R. Tóth K.: Félig kompozicionális szerkezetek a SzegedParalell angolmagyar párhuzamos korpuszban. In: Tanács A., Vincze V. (szerk.): MSzNy 2010 – VII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Szeged (2010) 91101 11. $^`, .. .: ^  ^^ ^ `$^^. ` ^^ `^. $$ «»,  (2007) 12. ^``     [http://www.ruscorpora.ru/] 13. ¡`$, ¢..: ¡^  . £^   $¤¥^¦  . `^ $, ``` ^ £$``. ^ `^^$$,  (1988) 14. §, ..: ¨^^ . ©`$^. ^. 3- ^`^. $$ «^`$», §$-$£ (2000) 15. ª¬©¨ [http://www.ling.helsinki.fi/projects/hanco/] 

A HunOr magyar-orosz párhuzamos korpusz

Repository of the Academy's Library

Szeged, 2011. december 1–2. 341 A HunOr magyar-orosz párhuzamos korpusz Szabó Martina Katalin1, Schmalcz András2, Nagy T. István2, Vincze Veronika3 1Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék szabomartinakatalin@gmail.com2Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport schmalcz.andras@stud.u-szeged.hu, nistvan@inf.u-szeged.hu 3 SZTE-MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport vinczev@inf.u-szeged.huKivonat: A jelen dolgozatban a HunOr, egy eleddig hiányzó digitalizált ma-gyar–orosz párhuzamos korpusz létrehozásáról számolunk be. A dolgozat a korpuszépítési munka céljáról, jelenlegi állásáról, az eddigi munka során szer-zett tapasztalatokról, a munka folyamatáról és eszközeirFl, valamint a HunOr korpusz adatairól igyekszik átfogó képet adni. Az ismertetés során részletesen szólunk azokról az elméleti és gyakorlati jellegG problémákról, amelyek az ed-dig elvégzett és a jelenleg folyó feldolgozási munkák (mondatra bontás, mon-datszintG párhuzamosítás, NE-annotálás) során elméleti vagy gyakorlati szem-pontból megoldásra váró feladatként léptek fel.  1   Bevezetés A HunOr korpusz autentikus magyar nyelvG szövegeket, valamint azok orosz fordítá-sait, illetve autentikus orosz nyelvG szövegeket, valamint azok magyar fordításait tartalmazza. A korpusz létrehozásának elsFdleges célja, hogy vizsgálati anyagot te-remtsünk a magyar–orosz, illetve az orosz–magyar fordításkutatás számára. Ugyan-akkor, mivel a korpusz nem csupán fordított, hanem autentikus szövegeket is tartal-maz mindkét nyelven, számos, egyéb tudományterület kérdéskörébe tartozó nyelvé-szeti probléma számítógéppel támogatott vizsgálatát is lehetFvé fogja tenni. A kor-pusz mindemellett különféle számítógépes nyelvészeti alkalmazásokhoz, például a gépi fordításhoz is kitGnF segédletet biztosíthat. 2   A HunOr korpusz szöveganyaga A korpusz feldolgozott szövegállománya jelenleg valamivel több mint 75 000 szö-vegszót tartalmaz, azonban folyamatos bFvítés alatt áll. A korpusz szövegei különbö-zF típusú forrásból (internetes kiadvány, könyvformátum stb.) származnak. A HunOr a szövegmGfajokat illetFen három kisebb egységre bontható: szépiro-dalmi, tudományos, valamint hivatalos alkorpuszra. Hamarosan azonban reményeink 342 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia szerint sajtónyelvi, a Russzisztika Központ Orosz Negyed címG kiadványainak szöve-geivel is bFvül a korpusz.  A szépirodalmi alkotások közül a korpusz jelenleg a Kladbiš*enskie istorii címG mGvet tartalmazza, amelynek szerzFje a Magyarországon egyelFre csak álnéven, Borisz Akunyinként ismert Grigorij Cshartisvili. A novellákat és esszéket tartalmazó könyv 2005-ben jelent meg. A mGvet 2008-ban Temet.i történetek címmel Bagi Ibo-lya és Sarnyai Csaba ültették magyar nyelvre. A korpuszban található tudományos szövegek a szépirodalomhoz kapcsolódó, orosz forrásnyelvG elemzF tanulmányok: Nyikolaj Bergyaev egy hosszabb lélegzetG, 1990-ben, O „ve*no-babjom” v russkoj duse címen publikált mGvének egy részlete, valamint Vitalij Orlov Hranitel „nenužnih veš*ej” címG, 1999-es tanulmánya. A fordításokat 2007-ben Régéczi Ildi-kó, valamint 2009-ben Józsa György Zoltán készítették. A hivatalos alkorpusz a Ma-gyar Külügyminisztérium honlapján közzétett, Tények Magyarországról címG kiad-vány következF szövegeibFl áll: A magyar kultúra ezer esztendeje; Nemzeti jelképek, nemzeti ünnepek; Magyar Nobel-díjasok egy jobb világért. Az alábbi táblázat bemutatja a HunOr jelenlegi feldolgozott állományának össze-foglaló adatait:  1. táblázat: A HunOr korpusz adatai. Szövegtípus  Szövegszavak Mondatok Fordítási irány orosz magyar orosz magyar Szépirodalom 52 798 57 980 3 255 3 313orosz X magyar Tudományos 7 014 7 483 360 348orosz X  magyar Hivatalos 15 924 14 412 710 561magyar X  orosz Összesen 75 736 79 875 4 325 4 222 3   A korpusz feldolgozása A korpusz késFbbi hasznosíthatósága érdekében szükségesnek bizonyult a szövegek mondatokra bontása, mondatszintG párhuzamosítása, illetve – ez utóbbival összefüg-gésben – a szövegek tulajdonnévi annotálása.  3.1   A szövegek mondatokra bontása és mondatszintH párhuzamosítása A korpusz mondatokra bontása, valamint mondatszintG párhuzamosítása szükségessé tette a mondatnak mint a két mGvelet alapegységének a pontos meghatározását.  A mondat meghatározásának a feladata korántsem triviális; problematikusak ugyanis az olyan kifejezések, amelyekben a kettFsponttal záródó szerzFi szavakat egy nagy kezdFbetGvel kezdFdF idézet (egyenes beszéd), egy dialógus, egy önálló mon-datokból álló felsorolás vagy egy kifejtF magyarázat követi. E szövegtípusok közül az idézés és a dialógus a szépirodalmi, a felsorolás és a kifejtF magyarázat pedig a tu-dományos és a hivatalos stílusú szövegek gyakori szerkesztésbeli sajátsága. A HunOr korpusz mGfaji összetétele okán fontos feladat volt tehát, hogy egységes rendszert Szeged, 2011. december 1–2. 343 dolgozzunk ki a kettFsponttal szerkesztett kifejezések annotálásához. A probléma megoldásának céljából elvégeztük az említett szövegtípusok magyar és orosz helyes-írási gyakorlatának összevetF vizsgálatát, valamint áttekintettük a vonatkozó orosz és magyar irodalom megjegyzéseit [3, 11, 13, 14]. A tapasztaltak részletes bemutatásától a dolgozat keretei miatt most eltekintünk.  A kettFspont után kis kezdFbetGvel kezdFdF kifejezések annotálása nem volt prob-lematikus számunkra, azokat egységesen egy mondatba tartozónak jelöltük az elFtte álló, kettFsponttal végzFdF szerzFi bevezetFvel. A nagy kezdFbetGvel kezdFdF, ket-tFspont után álló idézetek, dialógusok, felsorolások és leírások annotálása azonban már kérdéses volt. A kínálkozó lehetFségek a következFk voltak:  a) a kettFsponttal záródó kifejezést egy mondatként kezeljük az általa bevezetett mondattal; amennyiben a kettFsponttal záródó kifejezést több mondatból álló szöveg-rész követi, úgy a szerzF szavait egy mondatként kezeljük annak elsF mondatával, majd a többi mondatot önálló mondatokként annotáljuk;  b) a kettFsponttal záródó kifejezést, valamint az általa bevezetett, egy vagy több mondatból álló szövegrészt együtt egyetlen mondatként kezeljük;  c) a kettFsponttal záródó kifejezést önálló mondatként annotáljuk csakúgy, mint az általa bevezetett mondatot, vagy a több mondatból álló szövegrész minden egyes mondatát.   Vizsgáljuk meg a fenti szegmentálási lehetFségeket az alábbi példán [3] keresztül!  E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. A másik vizsgálati forma a fizikális terheléses teszt. Fizikai megterhe-lésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására.   A lehetséges mondatra bontási megoldások tehát a következFk:   a) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. </S> <S> A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. </S> <S> A másik vizsgálati forma a fizikális terhelé-ses teszt. </S> <S> Fizikai megterhelésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>  b) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: Az egyik vizsgálati forma az oxitocinterheléses teszt. A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. A másik vizsgálati forma a fizikális terheléses teszt. Fizikai megterhe-lésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>  c) <S> E vizsgálatoknak két formája terjedt el: </S> <S> Az egyik vizsgálati for-ma az oxitocinterheléses teszt. </S> <S> A méhkontrakciók csökkentik az uterus és az intervillózus tér véráramlását. </S> <S> A másik vizsgálati forma a fizikális terhe-léses teszt. </S> <S> Fizikai megterhelésre a vázizomzat vérátáramlása fokozódik, többek között a myometrium rovására. </S>   344 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia Az (a) és a (b) megoldást támogatja a magyar és az orosz korpuszannotálási gya-korlat [4, 7, 12, 15], amely szerint minden kettFspontot tagmondatok közötti írásjel-ként annotálnak a készítFk. A módszer azonban ellentmondásosnak tGnik, amennyi-ben szem elFtt tartjuk Rozental [13] megjegyzését, miszerint az egyenes beszéd meg-felel az önálló mondat szintaktikai kritériumainak, illetve azt, hogy mind a magyar, mind az orosz szerzFk [3, 11, 14] különbséget tesznek az önálló mondatokból, vala-mint a nem önálló mondatokból álló felsorolások között. Amennyiben a korpuszanno-tálási gyakorlatot követnénk tehát, úgy kettF vagy több, szintaktikai szempontból önálló mondatot egyetlen mondatként jelölnénk be a korpuszban.  Az (a) megoldást támogatja továbbá az orosz helyesírási gyakorlat; az orosz szer-zFk ugyanis – a magyar gyakorlattal ellentétben [3] – nem ismerik el a kettFspontot mondatvégi írásjelként: a mondatzárók között rendre a pontot, a felkiáltójelet, a kér-dFjelet, valamint a három pontot sorolják fel [11, 13, 14]. Amennyiben tehát az orosz helyesírási gyakorlathoz ragaszkodnánk, úgy a pontokat mondatvégi, a kettFsponto-kat pedig tagmondatok közötti írásjelként kezelnénk, azaz az (a) megoldást alkalmaz-nánk a korpuszban. Az eljárásmód vitatható volta azonban kiütközni látszik azokban az esetekben, ahol a szerzF szavai több mondat vezetnek be. Véleményünk szerint ugyanis semmiféle különbség nem mutatkozik a szerzF szavai és az azokat közvetle-nül követF mondat, valamint a szerzF szavai és az azokat nem közvetlenül követF mondat (vagy mondatok) között, ami alapul szolgálhatna ehhez a sajátos annotálási módhoz.  A (c) megoldást támogatják az (a) és a (b) megoldással szemben tett kritikai észre-vételek, ugyanakkor a (c) annotálási mód ellen szól az említetteknek megfelelFen a korpuszannotálási gyakorlat, valamint az, hogy az orosz nyelvben nem ismerik el a kettFspont esetleges mondatvégi státusát. Ugyanakkor grammatikáinkban nem találni olyan kritériumot, amely lehetetlenné tenné a kettFsponttal végzFdF mondat feltevé-sét, pl: „[A mondatot] a szerkesztés különféle nyelvtani eszközeinek viszonylagos lezártsága jellemez” [8]; „formai szempontból elsFsorban az intonáció egysége, le-zártsága jellemzi a magyar mondatot” [6]; „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi” [2].  Az ismertetett érveket és ellenérveket megfontolva a HunOr korpuszban végül a (c) megoldás alkalmazása mellett döntöttünk. Az általunk választott eljárásmód tehát a következF: azokat a kettFspontokat, amelyek nagy kezdFbetGvel kezdFdF, egy vagy több mondatból álló szövegrészt vezetnek be, mondatvégi írásjelekként kezeljük a korpuszban, s a kettFsponttal végzFdF szerzFi bevezetF utáni mondatot vagy monda-tokat önálló egységekként annotáljuk.  Az annotáció az elmondottak alapján tehát szakít a hazai és az orosz korpuszanno-tálási gyakorlattal. Ugyanakkor, mivel elméleti megfontolásokon alapszik, teoretikus szempontból a többi lehetséges megoldásnál helytállóbbnak tekinthetF. Mindemellett érdemes kiemelni azt is, hogy a módszer az egységessége folytán nem teremt kérdé-ses eseteket, amelynek köszönhetFen annak korpuszbeli alkalmazása mind az annotátori döntéshozatal, mind az automatikus munka szempontjából problémamen-tesen megoldható. A mondatok párhuzamosításában a fordítási egység hatféle megfeleléstípusát szo-kás megkülönböztetni [1, 5, 10], a HunOr korpusz építése során azonban egy hetedik típust is detektáltunk ((g)-vel jelölve). A hét megfeleléstípus tehát a következF:   Szeged, 2011. december 1–2. 345  a) 1-1 megfelelés: egy forrásnyelvi mondat egy célnyelvi mondatnak felel meg; b) 0-1 megfelelés, azaz a beszúrás;  c) 1-0 megfelelés, azaz a kihagyás; d) 1-N megfelelés, azaz a részekre bontás; e) N-1 megfelelés, azaz az összevonás; f) N-M megfelelés, amely a mondathatár eltolódásából fakad; g) N=M megfelelés, amely a mondatok sorrendjének a cseréjébFl fakad: a forrás-nyelvi szöveg két, (a) (b) sorrendG mondatának megfelelFje a célnyelvG szövegben (b) (a) sorrendben található meg.   A hetedik megfeleléstípust az alábbi, a HunOr korpuszból származó példa szemlél-teti:  Dombrovszkij ezt a verset igen szerette.   Kit vulkán edzett jó el.re S a Nemezis kezébe tett: A bosszú kése vagy szabadság titkos .re, Bírák bírája bJn és jogtiprás felett!    LMNOPQQRST UPV WMUX QRPYZ[ \[X ]^R UMQQNM]WOPT _MNM`Sbc, dYPUPbc WZTOcT QW]Ze, RZ]ZfgST RSOeZ[, jPQ[MbOST Q^bSX jP`P]Z S nUSbc.   pWP QWSqPWYP]MOSM \PNU]PYQRST PtMOu [fUS[. 3.2   A tulajdonnévi annotálás Az automatikus párhuzamosítást segítik a szövegben található horgonyelemek, példá-ul a számok és tulajdonnevek [9], így a szövegekben két független annotátor bejelölte a tulajdonneveket. Az annotáció során a négy klasszikus tulajdonnévosztályt alkal-maztuk: személy, szervezet, hely és egyéb. Az annotációk közti egyetértési ráta a magyar anyagon 0,8695 és 0,9609, az oroszon pedig 0,7995 és 0,9318 volt (j-mértékben és mikro F-mértékben megadva). A tulajdonnevek kézi annotálása lehetF-vé teszi továbbá különféle magyar és orosz tulajdonnév-felismerF rendszerek telje-sítményének mérését. A 2. táblázatból kiderül, hogy a két nyelvben eltérF gyakorisággal fordulnak elF a tulajdonnevek, ami valószínGleg egyrészt nyelvek közti különbségeknek köszönhe-tF: léteznek sajátos, csak az adott nyelvben tulajdonnévnek számító elemek, mint például az orosz tM[PYMtMQWYP, melynek magyar megfelelFje (emberiség) nem számít tulajdonnévnek. Másrészt a fordításnak köszönhetFen stilisztikai különbségek is le-hetnek a szövegek között: például az egyik nyelvben szereplF tulajdonnév helyett állhat névmás a másik nyelvG szövegben. 346 VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 2. táblázat: A HunOr korpuszban található tulajdonnevek.  orosz magyar Személy 1535 1487 Hely 608 479 Szervezet 137 105 Egyéb 291 224 Összesen 2571 2295  A HunOr korpusz esetében a horgonykeresést illetFen több jelentFs nyelvi ténye-zFt kell szem elFtt tartanunk: ElFször is, az általunk feldolgozni kívánt szövegek nem azonos karakterkészletG nyelvekbFl származnak, hiszen a magyar nyelv a latin, az orosz nyelv a cirill ábécét használja. A tulajdonnevek tehát nem azonos írásmódban fordulnak elF, ami jelentFs nehezítF körülmény például egy magyar–angol párhuza-mos korpusz létrehozásához képest. További jelentFs nehezítF körülmény, hogy az orosz nyelvben az idegen tulajdonneveket nem azok forrásnyelvi betGzése, hanem részben azok kiejtése alapján írják át cirill betGkre, pl. New York Times (angol) X _uf-yP]R {ZTNQ [Nju Jork Tajms]; François de la Chaise (francia) X ~]ZOQ^Z bM [Z M` [Fransua de la Šez]. E problémákra tehát fokozott figyelmet kell fordítanunk az automatikus párhuzamosítás során. Ugyanakkor jelentFs könnyebbség, hogy a köz- és a tulajdonnevekben a kezdFbe-tGk nagyságát illetFen a két nyelvben nincs alapvetF eltérés, illetve, hogy a két nyelv központozási készlete és annak használati sajátságai alapvetFen azonosak. 4   A HunOr korpusz hasznosíthatósága Az elkészült korpuszt a jövFben szeretnénk morfológiai és szintaktikai elemzésnek is alávetni. A morfológiailag és szintaktikailag elemzett párhuzamos korpusz minden bizonnyal kiemelkedF szerepet tölthet majd be a transzferalapú gépi fordítórendsze-rek fejlesztésében, de többnyelvG információkinyerésben is hasznosítható lesz, ugyanakkor a többszintG annotációnak köszönhetFen (morfológia, szintaxis, névele-mek) a két részkorpusz a magyar, illetve orosz nyelvG számítógépes nyelvészeti kuta-tásokat egyaránt ösztönözheti. Köszönetnyilvánítás A kutatás – részben – a MASZEKER kódnevG projekt keretében a Nemzeti Fejleszté-si Ügynökség, illetve a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 jelG projekt kereté-ben az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szabó Martina Katalin konferencián való részvétele a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata segítségével vált lehetségessé. Szeged, 2011. december 1–2. 347 Bibliográfia 1. Klaudy K.: A fordítás elmélete és gyakorlata. Angol / francia / német / orosz fordítástech-nikai példatárral. Scholastica Kiadó, Budapest (1997) 2. Kugler N.: A mondattan általános kérdései. In: Keszler B. (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (2000) 369–393 3. Laczkó K., Mártonfi A.: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest (2006) 4. Magyar Nemzeti Szövegtár [http://corpus.nytud.hu/mnsz/] 5. Pohl G.: Szövegszinkronizációs módszerek, hibrid bekezdés- és mondatszinkronizációs megoldás. In: Alexin Z., Csendes D. (szerk.): MSzNy 2003 – I. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Szeged (2003) 254t259 6. Rácz E.: Mondattan. In: Rácz E. (szerk.): A mai magyar nyelv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1968) 205–458 7. Szeged Korpusz [http://www.inf.u-szeged.hu/projectdirs/hlt/] 8. Tompa J.: A mondat és a mondattan általános kérdései. In: Tompa J. (szerk.): A mai mag-yar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan II. Akadémiai Kiadó, Budapest (1962) 7–22 9. Tóth, K., Farkas, R., Kocsor, A.: Hybrid algorithm for sentence alignment of Hungarian-English parallel corpora. Acta Cybernetica Vol. 18, No. 3 (2008) 463–478  10. Vincze V., Felvégi Zs., R. Tóth K.: Félig kompozicionális szerkezetek a SzegedParalell angoltmagyar párhuzamos korpuszban. In: Tanács A., Vincze V. (szerk.): MSzNy 2010 – VII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Szeged (2010) 91t101 11. wxy{|}~, .. .: {}{ x xx{}} } y~|{}}. x~ {{}} y{x~}. {||x «x», x{ (2007) 12. {}x~{~ xy xx { [http://www.ruscorpora.ru/] 13. x~|{, ..: } . xx}  yx|y{}  . {~} |xx, xyx~~~x } y{x|{~~x. xx} ~}}||, x{ (1988) 14.  xx, ..: ¡x{}} x{. ¢x~|{}. {}{. 3- }{~}. {||x «x}~|»,  {|-| (2000) 15. £¤¢¡ [http://www.ling.helsinki.fi/projects/hanco/] 

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications

VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti KonferenciaMSZNY 2011Szerkesztette:Tanács Attila Vincze VeronikaSzeged, 2011. december 1-2. http: //www. inf.u-szeged.hu/mszny 2011ISBN: 978-963-306-121-3Szerkesztette: Tanács Attila és Vincze Veronika {tanacs, vlnczevj@lnf.u-szeged.huFelelős kiadó: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport 6720 Szeged, Árpád tér 2.Nyomtatta: JATEPress6722 Szeged, Petőfi Sándor sugárút 30-34.Szeged, 2011. novemberElőszó2011. december 1-2-án nyolcadik alkalommal rendezzük meg Szegeden a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. Nagy örömet jelent számomra, hogy a ren­dezvény fokozott érdeklődést váltott ki az ország nyelv- és beszédtechnológiái szak­embereinek körében. A konferencia fő célja -  a hagyományokhoz hűen -  a nyelv- és beszédtechnológia területén végzett legújabb, Illetve folyamatban levő kutatások eredményeinek Ismertetése és megvitatása, mindemellett lehetőség nyílik különféle hallgatói projektek, Illetve ipari alkalmazások bemutatására is.A konferenciafelhívásra szép számban beérkezett tudományos előadások közül a programbizottság 40-et fogadott el az Idei évben, így 28 előadás és 12 poszter-, illet­ve laptopos bemutató gazdagítja a konferencia programját. A programban a magyar számítógépes nyelvészet teljes palettájáról találhatunk előadásokat a beszédtechno­lógiától kezdve a számítógépes szemantika és pragmatika területén át az információ- kinyerésig és gépi fordításig.A korábbi évekhez hasonlóan idén is tervezzük a „Legjobb Ifjú Kutatói Díj" odaítélé­sét, mellyel a fiatal korosztály tagjait kívánjuk ösztönözni arra, hogy kiemelkedő eredményekkel járuljanak hozzá a magyarországi nyelv- és beszédtechnológiái kuta­tásokhoz. A díj felajánlásáért az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóin­tézetének tartozunk köszönettel.Szeretnék köszönetét mondani a programbizottságnak: Vámos Tibor programbizott­sági elnöknek, valamint Alberti Gábor, Gordos Géza, László János, Prószéky Gábor és Váradi Tamás programbizottsági tagoknak. Szeretném továbbá megköszönni a ren­dezőbizottság (Alexin Zoltán, Almási Attila, Vincze Veronika) és a kötetszerkesztők (Tanács Attila, Vincze Veronika) munkáját is.Csirik János, a rendezőbizottság elnökeSzeged, 2011. novemberTartalomjegyzékI. TöbbnyelvűségTöbbnyelvű dokumentum nyelvének megállapítása.................................................... 3Pataki Máté, Vájná MiklósStatisztikai gépi fordítási módszereken alapuló egynyelvű szövegelemzőrendszer és szótövesítő...............................................................................................12Laki László JánosFordítási plágiumok keresése..................................................................................... 24Pataki MátéSoknyelvpáros gépi fordítás hatékony és megbízható kiértékelése........................... 35Oravecz Csaba, Sass Bálint, Tihanyi LászlóIgei bővítménykeretek fordítási ekvivalenseinek kinyerése mélyen elemzettpárhuzamos korpuszból.............................................................................................. 47Héja Enikő, Takács Dávid, Sass BálintFélig kompozicionális szerkezetek automatikus azonosítása magyar és angolnyelven........................................................................................................................59Vincze Veronika, Nagy T. István, Zsibrita JánosII. Korpusz, ontológiaJelentés-egyértelműsített szabadalmi korpusz.......................................................... 73Nagy Ágoston, Almási Attila, Vincze VeronikaKorpuszépítés ómagyar kódexekből........................................................................... 81Simon Eszter, Sass Bálint, Mittelholcz IvánNem lexikalizált fogalmak a Magyar WordNetben..................................................... 90Vincze Veronika, Almási AttilaA Magyar szóelemtár megalkotása és a Magyar gyökszótár előkészítőmunkálatai.................................................................................................................102Kiss Gábor, Kiss Márton, Sáfrány-Kovalik Balázs, Tóth DorottyaIII. Szintaxis, morfológia, névelem-felismerésA sekély mondattani elemzés további lépései.......................................................... 113Recski GáborKözösségkeresés alapú felügyelet nélküli szófaji egyértelműsítés.......................... 119Berend Gábor, Vincze VeronikaSzófaji kódok és névelemek együttes osztályozása.................................................. 131Móra György, Vincze Veronika, Zsibrita JánosMagyar nyelvű klinikai dokumentumok előfeldolgozása......................................... 143Siklósi Borbála, Orosz György, Novák AttilaIV. BeszédtechnológiaNyelvimodell-adaptáció ügyfélszolgálati beszélgetések gépi leiratozásához........... 155Tarján Balázs, Mihajlik Péter, Fegyó TiborProzódiai változatosság rejtett Markov-modell alapú szövegfelolvasóval............... 167Csapó Tamás Gábor, Németh GézaA szintaktikai szerkezet automatikus feltérképezése a beszédjel prozódiaielemzése alapján.......................................................................................................178Szaszák György, Beke AndrásA HuComTech-korpusz és -adatbázis számítógépes feldolgozási lehetőségei.Automatikus prozódiai annotáció..............................................................................190Szekrényes István, Csipkés László, Oravecz CsabaA HuComTech audio adatbázis szintaktikai szintjének elvei ésszabályrendszerének újdonságai...............................................................................199Kiss HerminaV. Pszichológia, pragmatika, kognitív nyelvészetA csoportközi értékelés mint a csoporttrauma érzelmi feldolgozásánakindikátora a nemzeti történelem elbeszéléseiben................................................... 211Csertő István, László JánosSzemantikus szerepek vizsgálata magyar nyelvű szövegek narratív pszichológiaielemzésében..............................................................................................................223Ehmann Bea, Lendvai Piroska, Fritz Adorján, Miháltz Márton, Tihanyi LászlóParalingvisztikai jegyek a narratív pszichológiai tartalomelemzésben: amagabiztosság-krízis skála.........................................................................................231Puskás LászlóA multimodális pragmatikai annotáció jelentősége a számítógépesnyelvészetben............................................................................................................240Bódog Alexa, Abuczki Ágnes, Németh T. EnikővivuMetaforikus kifejezések szerkezeti jellemzői........................................................... 252Babarczy AnnaVI. SzemantikaAz intenzionalitás számítógépes nyelvészeti kezelése -  avagy a SReALIS Xszintfüggvénye...........................................................................................................263Alberti GáborTárgymodellváltozatok a SReALIS nyelvi elemzéshez................................................ 276Kilián ImreInterpretáció, intenzionalitás, modalitás -  avagy a SReALIS X függvényénekimplementációja felé.................................................................................................284Károly MártonKvantifikált kifejezések hatóköri többértelműségének szabályalapú kezelése.......297Szécsényi TiborVII. Poszterek és laptopos bemutatókInteraktív formánsérték-módosító fejlesztése......................................................... 309Abari Kálmán, Olaszy GáborKorpuszalapú entrópiamértékek gating- és lexikai döntési kísérletekben............... 316Fazekas Judit, Németh Kornél, Pléh Csaba, Varga DánielAutomatikusan előállított protoszótárak közzététele.............................................. 319Héja Enikő, Takács DávidMASZEKER: szemantikus keresőprogram................................................................. 321Hussami PéterInteraktív fonetikai eszköz az artikulációs csatorna keresztmetszet­függvényének meghatározására............................................................................... 323Jani Mátyás, Björn Lindblom, Sten TernströmSzabadalmak igénypontgráfjának automatikus előállítása és hibaelemzése........... 329Kiss Márton, Vincze Veronika, Nagy Ágoston, Alexin ZoltánMagyar NP-felismerők összehasonlítása.................................................................. 333Miháltz MártonJavában taggelünk.................................................................................................... 336Novák Attila, Orosz György, Ináig BalázsA HunOr magyar-orosz párhuzamos korpusz.............................................Szabó Martina Katalin, Schmalcz András, Nagy T. István, Vincze Veronika341ViliMagyar szóalak- és morfológiaielemzés-adatbázis................................................ 348Szidarovszky Ferenc P., Tóth Gábor, Tikk DomonkosLemmaasszociáció és morfológiai jegyek mesterséges neurális hálózatokban.......354Tóth Ágoston, Csernyi GáborFonológiai jegyek felügyelet nélküli tanulása fonemikus korpuszból..................... 359Vásárhelyi DánielSzerzői index, névmutató..............................................................362

Hungarian

http://acta.bibl.u-szeged.hu/58820/1/msznykonf_008_341-347.pdf

A HunOr magyar-orosz párhuzamos korpusz

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged

Repository of the Academy's Library

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications