Lentner, Csaba

Repository of the Academy's Library

129A metamorfózis a görög nyelvbôl átvettszó. A görög-római mitológiában a csodá-latos átváltozásokat, átalakulásokat, mintamilyen az ember madárrá vagy fává válá-sa, nevezték metamorfózisnak. Tudomá-nyos szakszövegekben ezeken az általánosjelentéseken túl tudományágankénti sajá-tos jelentésekben is használatos. Így Bo-tos Balázs az iparpolitika átalakulásánakátfogó, tudományos igényû bemutatásárahasználja. De rögtön a könyv címénekmásik szava, az iparpolitika is már (saj-nos) némi magyarázatra szorul. Iparpoli-tika, még van ilyen? – merülhet fel adiszciplínában kevésbé járatos, vagy a20-as, 30-as éveit taposó fiatal olvasóban.A rendszerváltás után szakemberré szoci-alizálódók képzésébôl az ágazati gazda-ságpolitikák már kimaradtak. E recenzióírójának is kutatni kellett az emlékeiben,hogy mikor és hol találkozott utoljára aziparpolitika meghatározással. Bod PéterÁkos egyik könyve1 provokatív alfejezeté-nek címeként teszi fel a kérdést: Van-e máriparpolitika? A válasz, és a hozzá fûzöttmagyarázat körülbelül annyi, hogy vala-ha az ipar volt a vezetô gazdasági ág,amelynek területei, ágazati és versenyké-pességi vonatkozásai számítottak a leglé-nyegesebb gazdaságszerkezeti ügyeknek.De a meghatározás szûkebb vetületbenis használatos, Magyarországon is. Vagyisa kitermelô és a feldolgozóipar államisegédlettel történô átalakításának (értsdprivatizációjának) indokai, és eszköz-rendszere vonatkozásában is használatosvolt az iparpolitika kifejezés, még a szo-cialista nagyipar lebontása idején. A fo-galom mai reaktivizálása során némi za-var is keletkezik, hiszen az angol nyelv-bôl átvett, és általánossá vált „industry”kifejezés a food industrytól a bankingindustryig terjed.Botos Balázs az iparpolitikát könyvé-nek 1. fejezetében tudományos vetület-ben definiálja. Értelmezésében az iparPROF. DR. LENTNER CSABA, egyetemi tanár, a Polgári Szemle fôszerkesztôje(dr.lentnercsaba@gmail.com).Iparpolitika felsôfokonGondolatok Botos BalázsAz iparpolitika metamorfózisacímû könyve kapcsánLentner CsabaKönyvvilágApr2  4/29/11  11:07 AM  Page 129130Könyvvilágkitermeli, illetôleg feldolgozza a társa-dalmi szükségleteket lefedô anyagi java-kat. Majd kitér rá, fentebb is olvasható,hogy az angolszász értelmezés ennél szé-lesebb körû, átfogóbb. Utal rá, hogy re-gionális témájú dolgozatokban olyangazdasági aktivitást jelöl, amely egy meg-határozott területen a nyersanyagok ja-vakká, illetôleg termékekké való feldol-gozását jelenti. Általánosabb értelme-zés, miszerint az ipar valamennyi érték-teremtô tevékenységének összefoglalóneve. Hosszasan lehetne citálni az ipar-politika fogalmának megközelítését,nemzetközi aspektusait Botos Balázskönyvébôl, de a 21. század elején általá-nosan konvertálható, és remélhetôleghosszú ideig fennmaradó fogalomhatá-rozást a szerzô azzal adja, hogy az ipartrendszeresen végzett szakmai tevékeny-ségnek tekinti, amelynek eredménye-képpen valamilyen piacképes termékvagy szolgáltatás keletkezik. Az ágazatioutput a nagyon egyszerûtôl, a kézmû-vességgel elôállított dolgoktól a nagyonbonyolult, nemzetközi kooperációbankészülô rendszerekig, termékekig ter-jed.Az elméleti alapvetések leírását éstisztázását szolgáló 1. fejezet után a szer-zô gazdag nemzetközi ismerettárábólmerítve alapos elemzést ad az újkoriiparpolitika bölcsôjének számító Japániparpolitikai periódusairól, eszköztárá-ról, intézményrendszerérôl, és elénktárja a távol-keleti ország múltbéli sike-rességének titkait is. A 2., nemzetközikitekintést adó fejezetben ír az ASEAN-országokban, Egyesült Államokban és anyugat-európai országokban regnálóiparpolitikák múltbeli sikereirôl, válságalatti protekcionista intézkedéseirôl, sôtaz Egyesült Államok és az EU közötti el-lentétekrôl, ágazatcentrikusan, iparpoli-tikai vetületben. A fejezetbôl kitûnik,hogy nincs általános, minden országra,minden korban alkalmazható recept. Azipar fejlesztése alapos szakmai ismerete-ket, politikai konszenzusteremtô képes-séget feltételezô terület.A könyv talán legizgalmasabb, a maikor közép-európai, magyar olvasói szá-mára a leginkább közel álló terület, aposztszocialista–prekapitalista átmenetikorszak, különösen a magyar felzárkózá-si kísérlet iparpolitikai területeinek be-mutatása. De mielôtt a recenzió, és akönyv talán legfôbb fejezetének szántmagyar iparpolitikai metamorfózisokrészletes taglalásába kezdenénk, haddtegyünk még egy elméleti, rendszertanimeghatározást, amely némi, mára márantik gazdaságfilozófiai kihallással is bír.A kézmûvesipart felváltó gépi nagyiparkialakulása változást hozott a tôkés ter-melési viszonyokban. Világszerte. Enneklényege, hogy a piaci alapokon szervezô-dô ipar a munkamegosztás fokozásával,vagyis marxista terminológia szerint2 atermelés társadalmasodásával járt. A ter-melés a gépi nagyipar kialakulásával vá-lik elôször a szó igazi értelmében társa-dalmivá. Vagyis a munkamegosztás nagy-arányú, folyamatos fejlôdésének va-gyunk (napjainkban is) a tanúi. A gépinagyipar felszámolja a naturális terme-lésre jellemzô szétaprózottságot, a helyipiacok nemzeti, majd a nemzeti piacoknemzetközi piacokban egyesülnek, vagyiskialakul, majd meghatározóvá válik a vi-lágpiac. A monopóliumok átlépik anemzeti határokat, a vállalatok nemzet-közi vállalatokká, sôt nemzetközi mono-póliumokká válnak. Koncentrálódik atermelés, megteremtôdik a korlátlan ki-bôvítésének, hatékonyságnöveléséneklehetôsége, majd végsô soron a társadal-mi termelés és a termelôeszközök ma-Apr2  4/29/11  11:07 AM  Page 130131Könyvvilággántulajdona ellentmondása kiélezôdik,amely a kapitalista termelési mód alap-vetô ellentmondása. Ebbôl következik –a marxista filozófia szerint – a termelésés a fogyasztás közötti antagonizmus. Agépi nagyipar kialakulásával a vállalatonbelüli szervezettség egyre magasabb fokaalakul ki, míg társadalmi, nemzetgazda-sági, sôt világgazdasági vetületben (ér-tendô a fogyasztói piacok vásárlóerejéreés igényeire is) ez a szervezettség-erôsö-dés, kohézió, koncentráció, elsôdlegesaggregált fizetési kereslet tartósan, folya-matosan nem emelkedik olyan mérték-ben, mint a vállalati belsô paraméterek, té-nyezôk összecsiszolódási foka, hatékonysá-ga, kibocsátott termékeinek mennyisége,használati értéke. Az önös piaci, profit-centrum érdek felsô korlátainak eltûné-se a termelés (illetve az összehangolt fo-gyasztás) nemzetgazdasági, társadalmi,sôt globális optimalizálását zárja ki. Te-hát tökéletes a szervezettség a vállalato-kon belül, és egyre tökéletlenebb a szer-vezettség a társadalmi, nemzetgazdasági,világpiaci méretekben. Így a világ gazdasá-gát 1929–33-ban válság, majd a BrettonWoods-i pénzügyi rendszer összeomlásátkövetôen 10 évente egy-egy átfogó, azegész világra kiterjedô krízis rázza meg.A könyv vezérvonalát – külsô szemlélô-ként, érdeklôdô olvasóknak – elmagya-rázandó, e tételekre fontos utalni, hi-szen az iparpolitika csak ezen gazdaság-történeti térben értelmezhetô. Különö-sen számunkra, hiszen felzárkózási kény-szereink, néha kényszerképzeteink a fej-lett iparral bíró országokhoz ezért ennyi-re sorskérdés jellegûek (és sokszor félre-sikerültek) az elmúlt évszázadokban.Nemzetközi és történelmi környezetbeágyazva, ahhoz viszonyítva érthetôekmeg a magyar iparpolitika átalakulásai,kitörési kísérletei, permanens felzárkó-zási attitûdjei. Állandó felzárkózási kény-szerben élünk, ugyanakkor a célul kitû-zött állapot, és maguk a célelérési eszkö-zök is folyamatosan változnak, átalakul-nak, újabb és újabb tartalommal töltôdnekfel. Mire a kapitalista termelési módonbelül élvonalbelinek számító iparpoliti-kai kurzusoknak egy-egy fejlettségi szint-jét elértük volna, maga a célul kitûzöttrendszer vált idejétmúlttá, fejlôdést gát-lóvá. Magyarország iparpolitikai átalaku-lásai, felzárkózási kísérletei pedig idejé-ben elkésettek, és alacsony hatásfokúak.A céhes, a manufaktúra jellegû, majd agyári nagyipar, majd a monopóliumok, amultinacionális cégek maguk-magukidejében kialakult iparpolitikai rendsze-reihez képest a magyar fáziskésettség, azállandó „felfelé tekintés” általános jelle-gûvé vált a középkor, az újkor, majd alegújabb kor eddigi idôszakában. Tehátamit a világban az utóbbi évszázadokbanfejlett iparnak, hatékony iparpolitikánakdefiniáltak, ahhoz mi magyarok csak fel-zárkózni törekedtünk, de elérni a fejlett-nek számító korszerû technikai paramé-tereket, és a hozzá kötôdô, például em-beröltônkben a vele járó polgári létfor-mát, polgárosodást3 – társadalmi vetület-ben, soha nem voltunk képesek.Botos Balázs a reformkortól kezdve –korszakonként – folyamatosan elemzi azipart, mint a nemzetgazdaságot lendítôágazatot. Kossuth és Széchenyi évtizedei-bôl tételesen bemutatja az önálló nem-zeti ipar fontosságát, majd az 1867-es ki-egyezés elôsegítette magyar kapitalizá-ció történetét, késôbb a két világháborúközötti idôszakot, és a KGST iparpoliti-kájának felemásságát is. Az 1980-as évekvégére összeomló keleti piacok, a hazaiiparvállalatok belsô erôforrás-tartalékai-nak kimerülése, a hatékonyság romlásalényegében egy új típusú ipartelepítéstApr2  4/29/11  11:07 AM  Page 131132Könyvvilágindikált Magyarországon. Rögzítsük istényként: a tervgazdasági rendszer vo-luntarista szemléletben fogant magyargépgyártás centrikus iparát, való igaz,hogy felváltja egy magasabb mûszaki tar-talmat megjelenítô, külsô tôkebefekte-tések révén manifesztálódó, a belsô vál-lalati szervezettség magas fokán állómultinacionális vállalati kör által képvi-selt ipar, amely jellemzôen ugyancsak agépiparban ölt testet. De ez már egymás típusú gépi gyáripar, és általa egymagasabb mûszaki tartalommal bírótermék- és szolgáltatáskör jön létre,amelyet a nyugati világ maximális profit-kitermelésre szakosodó üzemei állíta-nak elô Magyarországon is. Kossuth –Friedrich List nyomán – a 19. századbanaz ipar nélküli nemzetet félkarú óriás-nak nevezi. Valójában olyan ipari üze-mek nélkül, amelyek nem kormányunkgazdaságpolitikai hatóterében vannak,nem tulajdonolja ôket az állam, szabá-lyozásban csak gyenge hatásfokkal tudjatermelésüket, adózásukat orientálni anemzeti érdekek irányába, bizony nem-zetünk továbbra is félkarú óriás marad.Ezek a recenziót író felvetései. Botos Ba-lázs könyvének mondandója azonbanmár a megjelenésekor, 2010-ben reflek-tál a hasonló (késôbb vagy akár perma-nensen keletkezô) vélekedésekre. Eg-zakt módon, tudományos síkba helyezveteszi. Botos az ipar szerepét a nemzet-gazdasági teljesítmények csökkenésé-nek lefékezésében, egyúttal a tartós nö-vekedés, értsd, felzárkózás megalapozá-sában látja. Ezt az elsôdleges követel-ményt támasztja az iparpolitikával szem-ben. Tértôl, idôtôl, kormányzati ciklus-tól függetlenül. Az elsô polgári kormányidején érzi úgy a könyv szerzôje, hogy át-alakuló gazdaságból felzárkózó gazda-sággá váltunk. A Széchenyi Terv légjogo-sultságát Leahy–Neary4 szerzôpárost ci-tálva abban is fontosnak ítéli, hogy haegy ország nem rendelkezik gazdaságafelfelé ívelô szakaszában távlati fejleszté-si tervvel, akkor a növekedésbôl szárma-zó többletbevételek elfecsérelôdhetnek.A Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Tervalapfilozófiája egy közös gondolkodásraépülô nyitott tervezési folyamat, amelyaz állami és üzleti szektor közötti part-neri viszonyra, a korlátozott állami társ-finanszírozásra és a programfinanszíro-zásra épül. Tekinthetô-e ezek után ipar-politikának a Széchenyi Terv? A szerzôválasza: igen. A Széchenyi Terv otthon-teremtési, közlekedési, infrastruktúra-és turizmusfejlesztési, munkahelymeg-tartó programjai jellemzôen ipari vállal-kozások szintjén koncentrálódtak, illet-ve ipari vállalkozások révén valósultakmeg, vagy késôbb ipari vállalkozások lé-tesítésével mûködtek tovább. Iparpoliti-ka volt a javából, amely más szakpoliti-kákkal is harmonizált.A 21. század második évtizedébe lépve,azaz a mostanra kialakult helyzetbôl kiin-dulva – amikor a magyar ipar több mintháromnegyede külföldi kézben van – aszerzô szól a jövô lehetôségeirôl, kihívásai-ról is, természetesen iparpolitikai szemlé-letben. Az a jó iparpolitika, írja, amelytartalmaz elképzeléseket mind a külföldi,mind a belföldi tulajdonosi szegmensre,kormányzati szerepvállalásra differenciál-tan utal, és illeszkedik az Európai Unióiparpolitikai elvárásaihoz. A magyar iparfejlôdése pedig elválaszthatatlan a külgaz-dasági kapcsolatok alakulásától, az országkülgazdasági stratégiájától, tehát az ipar-politikai fejlesztéseiknek, legyenek azoknemzetközi vállalatoknál vagy hazai kis-és középvállalkozásoknál, jobbára a lehet-séges exportpiaci elvárásokhoz kell iga-zodniuk. Országos ipari körképként aApr2  4/29/11  11:07 AM  Page 132133Könyvvilágszerzô egy 2010-ben megjelent tanulmá-nyában5 lehangolóan írja, hogy ma Ma-gyarországon sokkal jövedelmezôbb va-gyonkezeléssel foglalkozni, mint ipari ter-melésbe fogni, majd a jövôt illetôen kifej-ti, hogy az új polgári kormány munka-hely-teremtési programja aligha valósít-ható meg „újraiparosítás” nélkül. Az ÚjSzéchenyi Terv iparpolitikai vonatkozásaikapcsán a könyv már a kivitelezés vezér-gondolatainak számító téziseket is felcsil-lantja az olvasó elôtt, amely idôsíkban, akönyv lényegében véget ér.Az angolszász értelmezés szerint, havan bankipar, akkor Botos Balázs köny-ve valamilyen szinten ezt is érinti. Már-pedig érinti, sajátságos Botos Balázs-i as-pektusból levezetve. Sôt, a könyv egyikvezérgondolatává válik, amely indirektbizonyossági tételként éppen a határo-zottabb hangvételû iparpolitikában valógondolkodás újraélesztését akarva-aka-ratlan, de kimondja. „Az ipar szemszö-gébôl a válság egyik pozitív hozadéka le-het, hogy a pénzügyi, részben virtuálisvilágról a figyelem egy része a való reál-folyamatok felé terelôdött.” Tehát aszerzô gondolkodásában eljött az ipariérdekérvényesítés ideje, hiszen a virtuá-lis világ mellett nagyobb figyelem fordula valós, reálgazdasági folyamatok, így azipar felé is. A gazdasági növekedés útjaelsôsorban a reálgazdaság talpra állítá-sán keresztül vezet, amely a szerzô gon-dolatvilágát, iparpolitika fontosságáhozvaló viszonyát és az újraiparosítás társa-dalmi hasznosságát hûen tükrözi.Iparpolitika és Botos Balázs. Az iparpoli-tika egy várhatóan újra reneszánszát élônemzetgazdasági ágazat, a virtuális pénz-ügyi térbôl a reálgazdaság felé araszolgatónemzetgazdaságok és a világgazdaság újcselekvési területe. A szerzô pedig ennek agazdaságpolitikai ágazatnak az autentikusismerôje. A Magyar Tudományos AkadémiaIpar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézeténekelemzôje, majd vezetôje volt több mint húszéven át. Az 1990-es évektôl az iparpolitikaegyik irányítója, helyettes államtitkár, a Ma-gyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója.Egyetemi és fôiskolai oktató. A MatolcsyGyörgy által vezetett gazdasági mûhely, ésgazdaságpolitikai vitairatok6 aktív közremû-ködôje, a Nemzetgazdasági Minisztériumkülgazdasági kapcsolatokért felelôs helyet-tes államtitkára. A recenzió címéül adott„felsôfok” jelzô így nem csak a szerzô tudo-mányos fokozatának, felsôoktatási rangjá-nak, gyakorlati jártasságának szól, hanemaz ipari szakágazat jövôbe mutató kitünte-tett szerepének is, végsô soron a könyv meg-becsülendô szakmaiságának. Érdemes elol-vasni!(Botos Balázs: Az iparpolitika metamorfózi-sa. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010, 315oldal.)JEGYZETEK:1 Bod Péter Ákos: Bevezetés a gazdaságpoliti-kába. Aula Kiadó, 2006. (Bod a könyvét I.éves közgazdász hallgatóknak írta, és rész-letesen el kell mondania a tervgazdaságirendszerrôl és az átmeneti korszak elejé-rôl azt, ami egy 40–70-es éveiben járó ér-telmiséginek „helybôl adódik”.)2 A kapitalizmus politikai gazdaságtana.Kossuth Könyvkiadó, 1981/1982. 3 Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügy-politika. Akadémiai Kiadó, 2006. (Arendszerváltás egyik céljának kitûzötttársadalmi léptékû polgárosodási folya-matok helyett, vagyis önálló, hazai tulaj-donosi egzisztenciák és a vele járó polgá-ri létforma kialakulása helyett, nagyobbaz esélye a menedzseresedési folyama-toknak, a tulajdonossá válás „cikk-cak-kos” kormányzati gazdaságpolitikákkalvaló terheltsége miatt.)Apr2  4/29/11  11:07 AM  Page 133134Könyvvilág4 D. Leahy–J. P. Neary: Robust Rules for Indus-trial Policy in Open Economies. The Journalof International Trade and EconomicDevelopment, 10/4 December, 2001.5 Botos Balázs: Munkahelyteremtés és újra-iparosítás. Polgári Szemle, 2010/2.,14–27. o.6 Matolcsy György és társai: Megújított sza-badelvû és szociális piacgazdaság Magyaror-szágon (Vitairat). Növekedéskutató Inté-zet, 2008,Matolcsy György és társai: Jövôkép (75-ökvitairata). Növekedéskutató Intézet,2009, Matolcsy György és társai: Új SzéchenyiTerv. A talpra állás és felemelkedés fejlesz-téspolitikai programja (Vitairat). NGM,2010.Apr2  4/29/11  11:07 AM  Page 134

Iparpolitika felsőfokon : Gondolatok Botos Balázs Az iparpolitika metamorfózisa című könyve kapcsán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library