Horváth, Ágnes

Repository of the Academy's Library

Magyar Egyházzene XXII (2014/2015) 91–96 MESTERMŰVEK Horváth Ágnes  Horváth Ágnes (1977) az ELTE Tanárképző Főiskola Kara ének-zene, karvezetés szakának elvégzését követően (1999) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem középiskolai énektanárképző kiegészítő szakán szerzett kitüntetéses diplomát zeneelmélet- és karvezetéstanárként (2003). Ezzel párhuzamosan az egyház-zene szakon 2003-ban diplomázott. Posztgraduális tanulmányokat a LFZE Doktori Iskolája Egyházzene Alprogramjának keretei között folytatott. Aktív résztvevője volt számos hazai és nemzetközi mesterkurzusnak, töb-bek között Gárdonyi Zsolt orgona- és improvizációs kurzusának és Karasszon Dezső orgonakurzusának Győrött 1997-ben, David Titterington orgonakurzu-sának Budapesten és Nagykőrösön 1998-ban és 1999-ben, valamint 2008 júli-usában Robert Skeris gregorián-stúdiumának Svájcban és Németországban.  A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában 1999–2000-ben zongorát tanított. 2000-től kezdve tanít előbb óraadói, majd tanársegédi minőségben az ELTE BTK Zenei Tanszékén zeneelméletet, szolfézst, partitúra-olvasást, karvezetést és műelemzést. 2009-től nemcsak az ének-zene alapszak, hanem az egyházzene szakirány oktatói munkájában is részt vesz. Budapesten több templomban is teljesített egyházzenei szolgálatot. 1996 és 2000 között a Szent Gellért-plébániatemplomban és a Haller téri Szent Vince-plébániatemplomban kántori és kórusvezetői feladatokat látott el, 2001–2002 közt a budapesti Kassai téri Szentlélek-templom kántora, valamint felnőtt- és gyermekkarának karnagya volt. 2000 húsvétjától a budapest-belvárosi Nagy-boldogasszony-főplébániatemplom kórusának énekese és continuo-játékosa.  Pest legősibb templomának zene- és művészettörténeti múltja iránti érdek-lődése kezdettől fogva kutatásokra ösztönözte. Nemcsak a pesti főtemplom XVIII–XIX. századi egyházzenei életét kutatja, hanem XX. századi, valamint jelenkori egyházzenei életével is foglalkozik. Publikációi 2006-tól a Magyar Egyházzene folyóiratban jelentek meg. A kutatási eredményeket a 2009-ben férjével, Oberrecht Ádám énektanár-egyházzenésszel alapított Musica Divina Kamarakórussal mutatja be. Nevükhöz több XIX. századi magyar egyházi mű újkori bemutatója is fűződik.   Egyházzenei mesterdoktori (DLA) vizsgája részeként a szóbeli szigorlatot Do-mokos Zsuzsanna, Komlós Katalin és Gyöngyössy Zoltán előtt tette le 2011. október 11-én. Témái: I. Liszt Ferenc egyházi zenéje, II. Haydn zongoratriói, III. Ligeti fúvósötösre írt művei. Mesterdoktori vizsgakoncertjét 2012. október 14-én a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban tartotta meg. A hangverseny  MESTERMŰVEK 92anyaga —az értekezés témájához szorosan kapcsolódva— a belvárosi főplé-bániatemplom XIX. századi zenei életéből adott keresztmetszetet. Megszólal-tak egyrészt a század jelentősebb belvárosi karnagyainak (Bräuer Ferenc és Engeszer Mátyás) egyházi művei, másrészt az ehhez a templomhoz számos szállal kötődő Liszt Ferenc orgona- és kórusművei. A koncert közreműködői voltak: a Musica Divina Kamarakórus (karigazgatók: Horváth Ágnes és Oberrecht Ádám), a doktori hangversenyre alakult kamarazenekar, valamint Forgó Eszter – szoprán, Heim Mercedesz – alt, Pálmai Árpád – tenor, Asztalos Bence – basszus, Szotyori Nagy Gábor – orgonakíséret és Horváth Ágnes – orgona.  Liszt Ferenc: Introitus Bräuer Ferenc (1799–1871): Ave verum Engeszer Mátyás (1812–1885): Benedictus sit Deus Engeszer Mátyás: Pater noster Liszt Ferenc: Ave maris stella Liszt Ferenc: Consolation  Liszt Ferenc: Ave verum Corpus Christi Liszt Ferenc: Salve Regina Liszt Ferenc: Orpheus Liszt Ferenc: Hosannah!   Disszertációját (témavezető: Berlász Melinda) 2012. október 17-én a Zene-akadémia Ligeti György épületében cum laude minősítéssel védte meg, oppo-nensei Dobszay Ágnes és Merczel György, a bizottság elnöke Komlós Katalin voltak.     A pesti főtemplom zenei élete a XIX. század közepén, Bräuer Ferenc karnagyi működésének tükrében (1839–1871)  A budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (mint Pest vá-ros egykori főtemploma) zenei múltja magyar zenetörténetünk értékes kincse. Zenei életét a szakirodalom —elsősorban Isoz Kálmán és Rennerné Várhidi Klára zenetörténészek munkái— azonban csupán a XIX. század negyedik év-tizedéig tárgyalják. Az ezt követő időszak vizsgálatára eddig még nem került sor, noha a pesti főtemplom a hazai katolikus egyházi zene egyik irányadó, példaként szolgáló intézményeként működött. A doktori értekezés célja, hogy újabb évtizedeket mutasson be a templom eddig még feltáratlan zenei múltjá-ból, valamint a templom történeti kottatára alapján incipites jegyzéket közöl-jön a korszakról. Mindezt korabeli dokumentumok, forrásszövegek, tábláza-tok és képek egészítik ki az értekezés második kötetében.    Sajnálatos módon a pesti főtemplom zenei életének legfontosabb történeti forrása, a Historia Domus elveszett, így az alapkutatás főként levéltári forrá-sokra (canonica visitatio-k, pesti tanácsi iratok) és a templom történeti kottatá-rának állományára támaszkodhatott.  MESTERMŰVEK 93   Az értekezés első fejezete összefoglalást nyújt a pest-budai zenei életről, valamint a magyar egyháztörténet főbb eseményeiről és az egyházi zene in-tézményrendszeréről a XIX. században. Ezenkívül —a fent felsorolt szakiro-dalom alapján— betekintést ad néhány rangos pest-budai templom zenei éle-tébe a század első felében, aminek ismeretében tényekkel is kimutathatóvá válik a pesti főtemplom kiterjedt kapcsolatrendszere és kiemelkedő helye, me-lyet a testvérvárosok egyházzenei életében elfoglalt.     A második fejezet rövid áttekintést ad a templom zenei életének XIX. századi előzményeiről a rendelkezésre álló szakirodalmi ismeretek összefoglalásával, valamint kiegészíti azt eddig fel nem tárt részletekkel (pl. az 1831. évi inven-tárium leírásával, mely a templom történetének egyetlen incipites jegyzéke).     Az értekezés harmadik és negyedik fejezete önálló eredményeket hoz. A dolgozat súlypontja a harmadik fejezet, mely részletesen ismerteti a pesti fő-templom XIX. századi zenei életének három jelentős évtizedét, Bräuer Ferenc regens chori működése idején (1839–1871). Új ismereteket közöl a korabeli templomi együttes összetételéről, a templom liturgikus rendjéről, a liturgiá-ban énekelt repertoárról, összehasonlítva azokat az egykorú hazai és külföldi, elsősorban bécsi mintákkal. A pesti főplébániatemplom istentiszteleti–egy-házzenei rendje a XIX. század első felében az általános magyarországi gya-korlatot követte. A zenei rend fundamentumául a tridenti zsinat alapelvei és az azok nyomán kiadott liturgikus rendelkezések szolgáltak, a repertoár szem-pontjából pedig a bécsi udvari kápolna (Hofkapelle) gyakorlata volt megha-tározó. A pesti főtemplom a XIX. század folyamán ún. kegyúri templom volt. Zenészeit a városi tanács nevezte ki, és részben a város, részben a templom tartotta el.     A templomot a XIX. század első felében gazdag liturgikus élet jellemezte: mind vasár- és ünnepnap, mind hétköznap délelőtt óránként celebráltak misét. Figurális zene az ünnepélyes, asszisztenciával bemutatott vasárnapi nagymisén, valamint a vasárnap délutáni vesperáson szólalt meg a kórus és a zenekar közre-működésével. A másodlagos liturgiát számos ünnepélyes körmenet, a parali-turgiát a délutáni litániák képviselték.     A templom az 1840-es években a korban átlagos hangszerállománnyal (30–40 instrumentum) és gazdag, közel 600 zeneművet tartalmazó kottaállománnyal rendelkezett. Ennek egyharmad része máig fennmaradt a templom történeti kottatárában.     A figurális repertoárt elsősorban misék, requiemek, graduálék, offertóriu-mok és egyéb műfajok (pl. Mária-antifónák, vesperás-himnuszok és litániák) képviselték. A repertoár korszerűség tekintetében lépést tartott az irányadó-nak tekintett bécsivel, gerincét Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Luigi Cherubini és Johann Nepomuk Hummel művei alkották. Jelentős réte-get képviseltek még a bécsi kiadók által népszerűsített zeneszerzők legújabb kompozíciói (pl. J. Eybler, J. Preindl, J. N. Fuchs és J. B. Schiedermayr), és  MESTERMŰVEK 94kiemelendő a kortárs magyarországi, főként pesti szerzők (pl. Adler György, Mosonyi Mihály, Grill János, Schindelmeisser Lajos és Robert Volkmann) műveinek számottevő aránya is. A templomi együttes a figurális repertoár mellett természetesen gregoriánt is énekelt, ennek helye a misében a korabeli gyakorlat szerint az Asperges, az introitus és a kommúnió volt. A repertoár összeállításának elsődleges szempontja a liturgiai előírások követése volt. Az ordináriumok kiválasztásában figyelembe vették mind az egyházi év adott időszakát, mind az istentisztelet ceremoniális rangját. Nagyböjt és ádvent vasárnapjain elhagyták a hangszerkíséretet, és gregorián, illetve a cappella miséket énekeltek (az utóbbiakat többek között Albrechtsbergertől és Michael Haydntől). Nagyünnepeken reprezentatív miséket adtak elő (többek között Beethoventől és Cherubinitől), vasár- és egyszerűbb ünnepnapokon pedig ki-sebb apparátusú ordináriumokat.     A pesti főtemplomra jellemző, sajátos vonásként említendő a cseh és morva származású zeneszerzők (pl. W. Plachy, V. F. Tuczek és J. N. V. Wozet) műve-inek gyakori szerepeltetése, amely Bräuer regens chori cseh származásával in-dokolható. A regens chori maradandó hatást gyakorolt a templomi zeneéletre: művei és az általa meghonosított repertoár egészen a század végéig a liturgia ünnepélyessé tételét szolgálták.     Bräuer Ferenc karnagyot a reformkortól a kiegyezésig tartó időszak meghatá-rozó, jelentékeny muzsikusaként tarthatjuk számon. Bécsben J. N. Hummelnél, Mozart tanítványánál tanult zongorát és zeneszerzést. Része volt legrango-sabb, mindmáig fennálló zenei intézményeink (Nemzeti Zenede, Filharmóniai Társaság) megalapításában. Élénk kapcsolatot ápolt a magyar romantika nagy mestereivel, Liszt Ferenccel, Erkel Ferenccel és Mosonyi Mihállyal. Világi mű-vei gyakran szerepeltek a Filharmóniai Társaság műsorán. Egyházzenei mű-ködése számos szállal kapcsolódott zenei tevékenységének egyéb területeihez, így a negyedik fejezetben —rövid áttekintésben— említtetik zongoraművészi, aligazgatói (Nemzeti Zenede), tanári, valamint közéleti munkássága is. Zene-szerzői oeuvre-je (főként egyházi zenéje) ezzel szemben részletesebb vizsgála-tot igényelt. Kompozíciói nemcsak a pesti főtemplomban, hanem a székesfe-hérvári székesegyházban és Bécsben is megszólaltak. Egyházi zenéje érdekes kettősséget mutat: kisebb egyházi művei a romantikus korstílus egyértelmű reprezentánsai, miséi azonban a bécsi klasszikus stílus invenciózus örököse-ként mutatják be. Magas fokú mesterségbeli tudása a pesti kismestert a néme-tes irányú magyar műzenei ág (pl. Istvánffy Benedek, Georg Druschetzky és Georg Lickl művészetének) újabb hajtásává avatja.    Az értekezés a történeti kottatár fennmaradt állománya alapján tematikus műjegyzéket is közöl, mellyel bemutatja a korabeli zenélés dokumentumait és feltárja a templomi együttes repertoárjának körvonalait. E lista hiánypótló szerepet tölt be, minthogy a főváros templomainak történeti kottatárairól ed-dig átfogó jegyzékek még nem készültek.   MESTERMŰVEK 95   Pest főtemplomának zenei élete mintát jelentett a magyarországi székesegy-házak, nagyobb plébániatemplomok számára. Feltárása és elemzése hozzájárul a XIX. századi magyar egyházzenéről kialakítandó kép teljesebbé tételéhez. A tel-jes dolgozat az incipites műjegyzékkel együtt letölthető a világhálóról is a Zene-akadémia holnapján: /netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/ horvath_agnes/disszertacio.pdf Tartalom  Köszönetnyilvánítás I Tartalomjegyzék IV Bevezetés — kutatástörténeti áttekintés VIII I. Történeti háttér 1  1. Zenei élet Pest-Budán a XIX. század első felében 6 2. A XIX. század magyar egyháztörténeti áttekintése (jozefinizmus, liberalizmus  és katolikus megújulás) 11 3. Az egyházi zene intézményrendszere Magyarországon a XIX. században 15 4. Egyházzenei élet Pest-Buda néhány rangos templomában a XIX. század első felében 20 a) Pest 24 b) Buda 30 II. A templom zenei életének XIX. század eleji előzményei 38 1. A templom rövid bemutatása 38 2. A templom zenei élete a XIX. század első harmadában 41 III. A templom zenei élete Bräuer Ferenc regens chori működése alatt (1839–1871) 57 1. Első időszak (1839–1846) 58 a) A templomi együttes összetétele 70 b) A templom liturgikus rendje 78 α) Vasár- és ünnepnapi liturgikus rend 79 β) Hétköznapi liturgikus rend 82 c) A repertoár 83 2. Második időszak (1846–1871) 117 a) A templomi együttes összetétele 135 b) A templom liturgikus rendje 141 c) A repertoár 145 IV. Egy szerves életmű: Bräuer Ferenc karnagy, zeneszerző, zongoraművész és tanár 172 1. Életrajzi adatok 172 2. A Nemzeti Zenede aligazgatója 177 3. A zeneszerző 179 a) Egyházi művei 186 α) Miséi 186 β) Kisebb egyházi művei 234 b) Világi művei 239 4. Liszt Ferenc és Bräuer Ferenc személyes kapcsolata 243 5. A zongoratanár 245 6. Bräuer Ferenc közéleti és publicisztikai munkássága 247 V. Összegzés 251 1. Az áttekintett három évtized (1839–1871) jelentősége a templom XIX. századi  zenei életében 251 2. Bräuer Ferenc jelentősége a XIX. századi magyar zeneéletben 253 3. Kitekintés a templom századvégi és XX. századi karnagyaira 255  MESTERMŰVEK 96VI. A templomi kottatár Bräuer-korabeli állományának tematikus műjegyzéke 258 A rövidítések jegyzéke 265  Irodalomjegyzék 327 1. Levéltári források jegyzéke 327 a) Canonica visitatio-k 327 b) Inventáriumok 327 c) További levéltári kéziratos források jegyzéke 328 2. Elsődleges irodalom 331 a) Önálló kiadványok, lexikonszócikkek 331 b) Korabeli folyóiratok, napilapok 332 3. Másodlagos irodalom 333 Mellékletek 342 I. A Belvárosi Főplébániatemplom muzsikusai 1839–1871 342 II. Forrásszövegek 345 III. Bräuer Ferenc magyarországi karnagy-kortársai a XIX. században 364 IV. Képek 367 A képek forrásjegyzéke 403  [Joseph] Haydn: [Missa in B]. — kéziratos szólamkotta a pesti főtemplom történeti kottatárából. A mű címe és jegyzékszáma: Missa Sti Bernardi von Offida „Heiligmesse”, Hob. XXII:10. 

Mesterművek: Horváth Ágnes

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library