H. Gyürky, Katalin

Repository of the Academy's Library

A kánai apátságH. Gyürky KatalinA Kamaraerdő keleti nyúlványa által eltakart magaslaton álló (ma Balatoni út 148/4.) középkori kolostor romjaira csak 1889-ben figyeltek fel. Az addig elhagyatott vidéken csak az 1929-ben megépülő Balatoni műút kezdte nya­ralótelkek vásárlására ösztönözni a városi polgárokat. A romépületet az új telektulajdonos bontani kezdte és köveit — értékes faragványait is — a vas­útnál értékesítette. Már csaknem a végére járt, midőn hozzáértő emberek tu­domására jutott a dolog, akik megállapították, hogy egy „románkori szent­egyház és klastrom” maradványairól van szó. A romok iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés ellenére csaknem száz évnek kellett eltelnie, hogy egy újabb veszély megelőzése érdekében, 1981-ben elkezdjük a régészeti feltá­rást, amely 1989-ben, a százéves évfordulón fejeződött be. A veszélyhely­zetet a divatossá vált hétvégi telkek szaporodása jelentette. A feltárást a fővá­ros történetének régészeti kutatására hivatott Budapesti Történeti Múzeum végezte.Az épületmaradványokon végzett régészeti megfigyelés, a tárgyi emlé­kek és az időközben megtalált, erre az objektumra vonatkozó történeti ada­tok egyértelművé tették, hogy a Kánai apátságról van szó. Az apátságot nagy valószínűséggel a II. Géza (1141-1162) legszűkebb környezetéhez tartozó főúr, Apa  alapította, akiről 1148-58 között vannak adatok és aki 1157-58- ban a bán magas tisztét töltötte be (16. ábra).Az ásatások kiderítették, hogy a templom építése megelőzte a kolostor alapítását (/7 . ábra). A templom egyhajósnak épült, homlokzata mellett egy toronnyal és félköríves szentéllyel. Kicsi volt ugyan, ám igényesen épített, belsejében is egyszerű kőfaragványokkal díszített. A hajó nyugati végződé­sénél kegyúri karzat mutatja a földesúrnak és családjának biztosított helyet, ahová a torony csigalépcsője vezetett fel. A templomból az alapfalon kívül csekélyszámú román faragvány és a kegyúri karzat egyik pillérének helyén a lábadat maradt fenn. Ez utóbbit annak köszönhetjük, hogy fölé 1872-ben egy térképészeti pontot, egy vasasztalt rögzítettek. A templom körül a te­mető nagy kiterjedésű. A halottakat a magyar népesség kereszténnyé válá­sának e korai időszakában még minden melléklet nélkül temették el. Pogány3716. ábra. A kolostor alaprajza Abb. 16. Dér Grundrifi des Klosters von Kána10m17. ábra. A templom falpillére Abb. 17. Dér Pfeiler dér Kirche von Kánaszokásaikról tehát leszoktak, ám a régész késői kutatásánál a temetkezések időpontjának megállapításához ezzel nem nyújtottak segítséget. Egy vélet­lenül elveszített 1172-1178 között vert velencei pénzérme azonban mégis előkerült.A temető déli oldala mellett a templommal egykorú kicsi kőépület állott, amely e várostól távoli vidéki környezetben ritka jelenség, és csakis a főúri birtok valamely célját szolgálhatta. Ebből a kis épületből csak a pince maradt meg (18. ábra). Magát, a föld színe fölé emelkedő részt még a középkorban, a kolostor egyik nagy épületének emelésekor elbontották.A régészeti maradványokból arra lehet következtetni, hogy az apátság megalapítása után csak egyetlen épületszárnyból álló, mindössze 19 m hosz- szú kolostor épült a templomszentély déli oldala mellé (19. ábra). Ennek földszintjén mindössze két helyiség: egy káptalanterem és egy nagy, fűthető étkezőhelyiség (refectorium) épült, amelynek föltehetően az emeletén lehet­tek a hálóhelyiségek. Ennek a korai épületnek a fűtőberendezése (hypocaus- tum) maradt meg. A három épületszárnyból álló nagyméretű (30 x 30 m) ko­lostorépület csak jóval később, a XIII. században épült fel, és építése csak a XIV. század elején fejeződött be. Ez az épület ráépült a temetőre, a régi sírok40»y18. ábra. XII. századi kis kőépület pincéje Abb. 18. DerKeller des kleinen Steingebaudes von Kána aus dem 12. Jahrhundertfölé. Jóval nagyobb volt, mint a templom, amelyet ekkor nem építettek újjá, csupán egy keskeny, északi kápolnával bővítettek. E kápolnát alapos okok­ból sírkápolnának tekinthetjük, melyet az alapító tiszteletére utódai emeltek, s ahová sírját, korábbi helyéről áthelyezték. (Korábban a templom tengelyé­ben a diadalív előtt volt található.)Az oklevelek jóvoltából az alapító Apa bán utódait ükunokáinak szemé­lyéig ismerjük, és sorsukat a XIII. század végéig kísérni tudjuk. Ükunokái, a Kaplony nembéli Jákó és András is a királynál kegyben álló, vitéz harcosok voltak. A templomhajóban és a kegyúri karzat alatt eltemetett holtakban a család tagjait véljük felismerni, akik közül egy még a XV. század elején te­metkezett ide. A sírban talált, Zsigmond korabeli pénzérme tanúskodik erről. A leszármazottak azonban már e helytől távol éltek, Ung és Zemplén megyé- ben.voltak birtokosok és töltöttek be magas tisztségeket. Lehetséges, hogy a XV. század második felében már nem sokat törődtek a kolostorukkal.41A kolostor és a nagy, pincés épület között kis ud­var található, amelyben —  cölöpökön nyugvó tető alatt, nyitott fészerben —  19. ábra. Konzol fejezet a hosszú ideig működött egyXIII. század elejéről kemence.Abb. 19. Dér Kapitel dér Konsole Apa bán földet is adomá-aus demAnfang des 13. Jahrhunderís .. , . - ,1 6 nyozott egyhazanak, ame­lyen szőlőültetvény volt, és amelyet a XIII. században elfoglaltak azok a szászok, akik ugyancsak II. Gé­za idejében települtek Kelenföldre. A szerzetesek visszaperelték tulajdonu­kat, de ezután bérbeadták a pesti németeknek. Vélhetően az e bérlet fejében kapott bor hordói álltak a nagy épület tágas pincéjében. Egy cserépből ké­szült lepárló készülék kis töredéke is mutatja, hogy a bor egy részéből párlat készült. Az „aqua vitae” a középkorban orvosság volt.A XV. század végére a szerzetesség már megfogyott, talán el is tűnt a ko­lostorból. Egy kis adatból úgy tűnik, hogy a kolostorépület a budai plébános gondnoksága alatt állhatott. Egy tűzről is tudunk, amely az épületet annyira elpusztította, hogy alapjaiból kellett újjáépíteni. Ekkor azonban már déli szárnya nélkül épült fel és különálló, nagypincés építménye sem született új­A kolostor épületeiben sok a rendhagyó elem. Min­den kolostorhoz tartozik egy nagy pince, amely álta­lában a nyugati épület- szárny alatt helyezkedik el. Itt a kolostor épületszárnyai alatt nem találtunk pincét. Ez egy nagy, különálló épü­letben kapott helyet, mely nem csupán hosszú, de emeletes építmény is lehe­tett: egyik végében ugyanis lépcsőház nyomaira lel­tünk.4?já. Mindebből arra következtethetünk, hogy a XVI. század elején már nem szerzetesek lakták, hanem csak gazdasági rendeltetésű majorság lehetett.A török hódoltság idejéből lelet nem került elő, így tehát a török időkben a hely valószínűleg lakatlan lehetett. Az épület ekkor indult pusztulásnak. Gyanúnk szerint már tervszerű lebontása előtt is kőbányának használták, ha­talmas törmeléktömeg tölti ugyanis ki az épület belsejét. Padlózatát is fel­szedték. E törmelék nagy része a feltárások után is a helyén maradt, vagy pedig, miután a kutatóárkokból kilapátolták, az elszállításhoz szükséges pénz híján másutt halmozódott föl. Az alaprajzot és ezzel együtt a kolostor történetét azonban sikerült felderíteni.A kolostor feltehetően a bencés rendé volt. Ezt ugyan oklevelek nem bi­zonyítják, ám a környezet, amelyben épült, bencés kolostorra vall. A magas­lat északi lejtőjét még a Kamaraerdő nyúlványa borítja. E felett azonban pá­ratlan kilátás nyílik Budaörsre, Budára és Pestre. A szép környék és az értékes romok méltó helyreállításukra várnak.ZusammenfassungDie Ruine dér ehemaligen Benediktinerabtei von Kana befindet sich am Südrand Budapest (Bezirk XI.), auf einem Hügel am Südlichen Ende des so- genannten „Kammerwaldes”.Die Klosterruine wurde schon im Jahre 1889 entdeckt, die Ausgrabungen aber nur zwischen den Jahren 1981-1989 durchgeführt wurden.Das KIoster wurde im Mitte des 12. Jahrhunderts von einem hochadeligen Würdentráger, Banus Apa gestiftet. Um die Kirche herum war ein Friedhof in einem breiten Kreis und neben diesem ein kleines romanisches Steinhaus mit einem Keller. Dieses Gebaude wurde schon im 13. Jahrhundert abgeris- sen. Das Kircheninnere wurde durchPfeilergegliedert. EinPfeilersockel aus romanischen Zeit ist erhalten geblieben und dér Keller des kleinen Stein- hauses auch.Das erste Klostergebáude neben dem Kirchenchor war sehr kiéin. Das grosse wurde nur im 13. Jahrhundert bis Anfang des 14 Jhts. gebaut. In der- selben Zeit wurde auch eine Grabkapelle neben dér Kirche gebaut.Die Abtei hatte neben dem Kloster auch ein anderes Gebaude mit einem grossen Keller. Die Abtei hatte ein Besitztum, eine Weinpflanzung unter43dem nördlichen Bergabhang. Das Klostergebaude wurde am Anfang des 16. Jhdts durch ein grosses Feuer beschádigt. Danach wurde teilweise erneuert.Aus dér Zeit dér Türkenherrschaft konnten wir keine Funde nachweisen, so ist es darauf zu schlissen, dass dieses Gelánde zu dieser Zeit wahr- scheinlich unbewohnt war.Irodalom —  LiteraturGömöri Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892 évek eseményeire.Budapest Régiségei 4. (1892) 12.Györffy György: Budapest története az Árpád korban. Budapest története I., Budapest 1973. 273.H. Gyürky Katalin: Előzetes jelentés a „kánai apátság” kolostorának feltá­rásáról (1981-1987). Archeológiái Értesítő 116 (1989), 111.44XI. KERÜLETIFÜZETEK2.KIADJAA BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS AZ ETELE XI. KERÜLETI HELYTÖRTÉNETI KÖRXI. KERÜLETI FÜZETEK 2.ARCHÁOLOGISCHE DENKMÁLER DES XI. BEZIRKES VON BUDAPESTBudapest, 1993.XI. KERÜLETI FÜZETEK 2.RÉGÉSZETI EMLÉKEK BUDAPEST XI. KERÜLETÉBENBudapest, 1993.KÉSZÜLT BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVALSorozatszerkesztő:Szerkesztette:Lektorálta:Grafika:Fotók:Fedélterv:Hídvégi MiklósHavassy Péter Hídvégi Miklós Magyar László AndrásLőrincz BarnabásHajnóczy Gyula Kuczogi Zsuzsanna Vándor A  ndrásné Weinacht IldikóKomjáthy Péter Molnár IlonaHéjjasPálHU-ISSN 1217-758 X HU-ISBN 963 04 3775 9Felelős kiadó: Hídvégi Miklós, az Etele XI. kerületi Helytörténeti Körvezetője Készült a Szorobán Kiadó és Szervező Műhely BT nyomdájában Ügyvezető: Szabó Imre Táskaszám: 92/93

A kánai apátság

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library