A Máramaros megyei Miszmogyorós (rom. Tăuții Măgherăuș)
Nagybányától nyugatra, 11 km távolságra helyezkedik el.
Református temploma a város központi részén található, a régi
Tótfalu/Misztótfalu részen. A templomot a Nagybánya-Szatmár
DN 1C nemzeti út veszi körül.
A 2009 tavaszán a templom alapozása mellett végzett drénezési
munkálatok kapcsán került sor megelőző régészeti feltárásra.
A kutatás célja a templom építéstörténetének és a hozzá
tartozó temető kapcsolatának megállapítása, annak
időrendjének tisztázása volt. A régészeti kutatás során két
szelvényt jelöltek ki: az SI/2009 felületet a templom déli
falával merőlegesen nyitották, a templomhajó és a szentély
találkozásánál, míg az S II/2009-est a szentély északi külső
falával párhuzamosan nyitották a 16. században elfalazott
sekrestyeajtó előtt.
A kutatás során megállapították, hogy az S I/2009 szelvényben
a templomhajó és a szentély alapozása és felmenő fala között
létezik egy falelválás, ami arra utal, hogy ezek különböző
fázisokban épültek. Mindezt a megállapítást alátámasztja az
alapozás mélysége, a falszövet összetétele és a habarcs
állaga. A falak környeztéből nem került elő leletanyag, amely
alapján keltezni lehetne ezeket az építési periódusokat. Az \ud
ásatás a templom körüli temető 27 temetkezését tárta fel.
Figyelembe véve azt, hogy a temető csak részben kutatott, így
a feltárt temetőrészlet alapján jelen elemzés csak
részeredményeket tartalmaz és tájékoztató jellegű. Kiemelném
azt a tényt is, hogy egy katolikus eredetű templomról és
közösségről van szó, amely áttért a református vallásra, így
a feltárt temetkezések elkülönítése és keltezése viszonylag
nehéz feladatot jelent. Más temetőfeltárásokhoz hasonlóan,
ahol sikerült elkülöníteni a katolikus és protestáns
temetkezésket (lásd. Szentábrahám, Telekfalva, Teke), a
miszmogyorósi református templom esetében ez nem volt
lehetséges. A szegényes leletanyag alapján a temető
használatának periódusát a 16-18. századra határozhatjuk meg
