A szarvas szemfogból készült ékszerek a felső paleolitikumtól kezdve tűnnek fel a különböző korszakok temetkezési mellékletei között, és az akár gyűjtögetéssel is beszerezhető agancsokkal ellentétben jelenlétük az állatok vadászatára utal.  A császárkori barbarikumban és a népvándorlás korban is megjelennek hasonló tárgyak a sírokban, bár meglehetősen kis számban. Az antropológus által is megvizsgált temetkezések esetén megfigyelhető, hogy a szarmata, hun és gepida kori szarvasszemfog-leletek mind gyermeksírokban voltak, négy esetben egészen kicsi, 1–6 éves, két esetben idősebb, Inf. II. korú fiatal sírjában. A csüngők többnyire nyakban, gyöngyök, vagy más, amulettnek tartható tárgyak között feküdtek

Daróczi-Szabó, Márta

Rácz, Zsófia

Repository of the Academy's Library

SZARVASSZEMFOG-CSÜNGŐK KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍROKBAN  Rácz Zsófia, Daróczi-Szabó Márta     A szarvas szemfogból készült ékszerek a felső paleolitikumtól kezdve tűnnek fel a különböző korszakok temetkezési mellékletei között, és az akár gyűjtögetéssel is beszerezhető agancsokkal ellentétben jelenlétük az állatok vadászatára utal.1 A császárkori barbarikumban és a népvándorlás korban is megjelennek hasonló tárgyak a sírokban, bár meglehetősen kis számban.2 A Kárpát-medencei szarmata időszak korai periódusából csupán egy temetkezésből ismert szarvasszemfog-csüngő (Endrőd-Szujókereszt). Ugyanakkor előkerült egy különleges – sajnos szórvány – leletegyüttes Jászberényből, ahol 80 hasonló tárgy depóját találták meg 2–3. századi leletek társaságában. 3  A szarmata időszak legvégére, a hun korszak elejére keltezhető a madarasi és a tápéi temető egy-egy szarvasszemfog-csüngős gyereksírja. A hun és gepida időszakban megszaporodnak a hasonló sírleletek; 5. századi magányos sírokból, (Bodrogmonostorszeg, Mártély, Szécsény), majd gepida kori soros temetőkből is ismerünk ilyen ékszereket (Hajdúnánás, Kiszombor) (1. táblázat).  lelőhely db helyzet eltemetett kora datálás irodalom Endrőd-Szujókereszt 49. sír 1 nyakban foglalattal Inf. I. 2. század VADAY–SZŐKE 1983, 86, 6. kép 8 Jászberény-Csegelapos 80 szórvány  2–3. század (?) PÁRDUCZ 1943, 59, II. t. 1. Madaras-Halmok 118. sír 1 nyakban Inf. II. 4–5. század fordulója (?)4 KŐHEGYI–VÖRÖS 2011, 55, 25. t. 18. Tápé-Malajdok A 24. sír 1 nyakban gyermek 4–5. század PÁRDUCZ–KOREK 1948, 294, 54. t. 13 Mártély-Szépfű 1 nyakban 1–1,5 év 5. század  NAGY 2005, 97, 3. kép 3, 7. kép 3 Bodrogmonostorszeg 3 1 deréktájon, 2 lábfejnél gyermek (10–12 éves?)5 5. sz. közepe GUBITZA 1902, 339–340                                                           1 A teljesség igénye nélkül ld. pl. CHOYKE 2001, 7, 20, Pl. 4. 2; CHOYKE 2010, 203. 2  A kora népvándorlás korral ellentétben az avar kori Kárpát-medencéből egyáltalán nem ismerünk szarvasszemfog-leletet. A Meroving területekről, a 6-7. századból 6 szarvas szemfogat tartalmazó temetkezés ismert. Valamennyi felnőtt nő sírja, a fogak a nyakban, a medencében vagy a sír betöltésében feküdtek (ARENDS 1978, 155–156; 415). 3 A Nemzeti Múzeum leltárkönyvét idézi Párducz Mihály: „A leleteket részben ásta, részben a Nemzeti Múzeumba beszállította Supka Géza”(59/1913.) (PÁRDUCZ–KOREK 1948, 58). 4 A temetőtérkép alapján a sír a késői temetőrészen van (KŐHEGYI–VÖRÖS 2011). 5 GUBITZA 1902, 338 szerint. Viminacium–Burdelj 48. sír  7 mellkason gyermek 5. század 2. fele ZOTOVIĆ 1981, 113, Tab. XIII, 3 Szécsény (1885) 2-3 mellkason nincs adat 5. század 2. fele CSALLÁNY 1961, 238, Taf. 251, 7–8. Kiszombor 32. sír 1 nyakban sírban mért vázh.: 150 cm 5–6. század  TÖRÖK 1936, 104, XLII. t. Kiszombor 279. sír 1 vsz. a medence alatt sírban mért vázh.: 80 cm 5–6. század  TÖRÖK 1936, 116, LXIV. t. Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlő 215. obj.6 1 nyakban 4,5–5,5 éves 5–6. század 1. kép 1 Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlő 836. obj. 2 nyakban 5–6 éves  5–6. század  1. kép 2 1. táblázat: Szarvasszemfog-csüngők a szarmata, hun és gepida korból  Az antropológus által is megvizsgált temetkezésekben a szarmata, hun és gepida kori szarvasszemfog-leletek mind gyermeksírokban voltak, négy esetben egészen kicsi, 1–6 éves, két esetben idősebb, Inf. II. korú fiatal sírjában.  A csüngők többnyire nyakban, gyöngyök, vagy más, amulettnek tartható tárgyak között feküdtek. Ebből a szempontból a legérdekesebb a mártélyi, kora népvándorlás kori csecsemő sír, ahol a nyakban lévő gyöngyökön, szarvas szemfogon, korong és félhold alakú csüngőkön kívül a medence jobb oldalán vadkanagyarak, vascsengő és különféle csont amulettek is előkerültek, részben erősen kopott állapotban. 7  Több, csontból faragott amulett és római bronzérme volt a kiszombori kisgyermek sír (279.) szarvas szemfog csüngője mellett is. A hajdúnánási Fürj-halom-dűlőn feltárt, gepida kori temetőből két kislány sírjából (215., 836. obj.) kerültek elő szarvas szemfogból kialakított csüngők, amelyek eredetileg a nyaklánc gyöngyei közé voltak felfűzve. A három fog három szarvasbikából származott.8 Feltűnően elhasználtak: a 836. sírban lévő nagyobb példányt, miután a korábbi furat mentén eltört, újra kifúrták. A bodrogmonostorszegi kislány sírjában lelt egyik szarvas szemfog szintén eltört a furat mentén. 9  Ez a példány a lábfejeknél, gyöngyök és harangocskák közt feküdt. A gyermeksírok erősen elhasznált amulettjei akár több generációt összekötő, hosszú használatú, öröklött tárgyak bizonyítékai.                                                           6 Rácz Zsófia ás Szabó Gábor közöletlen ásatása, M3-40. lelőhely (2004).  7 NAGY 2005; CHOYKE 2010, 205–207. 8 A 215. sír csüngőjét egy állcsonti bal oldali szemfogból alakították ki: átfúrták a gyökerénél. Magassága 26,3 mm, szélessége 11,4 mm, vastagsága 9,9 mm, a furat átmérői 2,5 és 2,3 mm. A 836. sír két bal oldali állcsonti szemfoga két egyedből származik. A kisebbik jóval viseletes darab, amit nemcsak a fog rosszabb megtartása jelez, de a furat nagyobb átmérője és a szélén megfigyelhető erőteljesebb használati kopásnyomok is. A másik szemfog tövénél egy teljes, és egy fél furat látható. Ez utóbbi a korábbi, azonban miután itt eltört, újra átfúrták. A jobb megtartású szarvas szemfog magassága 18 mm, szélessége 10,4 mm, vastagsága 7 mm, a furat átmérői 2,2 és 2,4 mm. A másik darab magassága 12,6 mm, szélessége 8,2 mm, vastagsága 6,1 mm, a furat átmérői 3,1 és 3,3 mm. 9 GUBITZA 1902, 340. A fenti jelek – az erősen elhasznált állapot, az amulettek halmozása, a gyermeksírokban való kizárólagos feltűnés – mind a szarvasszemfog-csüngők különleges szerepére utalnak. Nagy Margit értelmezési javaslata szerint a mártélyi gyermeksírba tett tárgyak „beszédesen szólnak a túlélők szándékáról, hogy a „másik” világba érkező gyermeket amulettjeik feláldozásával segítsék.” 10  Ha kísérletet teszünk a népvándorlás kori szarvasszemfog-csüngők interpretálására, akkor a mellékletek lehetséges, bonyolult, egymással gyakran összefonódó jelentéstartalmai közül leginkább a halottnak szánt adomány, áldozat, esetleg a test halál utáni, apotropaikus védelméül szolgáló amulett,11 egy felsőbb hatalomnak szánt ajándék vagy a temetési rituálé során az élők védelméül a sírba deponált tárgy funkciója jön szóba.12 A síregyüttesek összetételének egyedisége pedig kapcsolatban állhat azzal a jelenséggel, amely szerint a gyermekek, fiatalok halála (és egyben a hirtelen bekövetkezett, váratlan haláleset) a közösséget erősebben megrázta, mint a „szép halál”.13 Ez egyes esetekben a temetkezési rítus különlegességében is kifejeződhetett, amelyet mi az átlagostól eltérő, szokatlan melléklet vagy mellékletegyüttes formájában ragadhatunk meg.14    Irodalom  ARENDS 1978 U. ARENDS: Ausgewählte Gegenstände des Frühmittelalters mit Amulettcharakter. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde der Fakultät für Orientalistik und Alterumswissenschaft der Ruprecht-Karl-Universität zu Heidelberg, 1978.  BOLLÓK 2013 Á. BOLLÓK: Apotropaion and Burial in Early Byzantium: Some Preliminary Considerations. In: E. Juhász (Hg.): Byzanz und das Abendland: Begegnungen zwischen Ost und West. Bibliotheca Byzantina 1. Budapest 2013, 227–241.  CHOYKE 2001 A. M. CHOYKE: Late Neolithic Red Deer Canine Beads and Their Imitations. In: A. M. Choyke – L. Bartosiewicz (eds): Crafting Bone – Skeletal Technologies through Time and Space. BAR International Series 937. Oxford 2001, 251–266.                                                            10 NAGY 2005, 105. Hasonlóan CHOYKE 2010, 205: „Another good example of the way amulets were used to protect young children and, at the same time recall family and community histories for the mourners at the funeral…”. 207: „Giving a child such a fierce token reflected both a desire to protect it in the afterlife but, at the same time, proclaimed the warrior status of the child’s family during the burial process.”  11 BOLLÓK 2013, 238–239. 12 HÄRKE 2003. 13 A fenti, alapvetően az újkori paraszti társadalomra vonatkozó antropológiai megállapítás (pl. KUNT 2005) még olyan társadalmakra is igaz lehet, ahol a szülők – elsősorban a nagy gyerekhalandóság miatt – kevésbé érzékenyen viszonyultak a gyermekhalálhoz, mint a modern társadalom (Scott 1999, 122). 14 A tanulmány az OTKA PD 104728. sz. pályázata és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00468/13) segítségével valósulhatott meg.   CHOYKE 2010  A. M. CHOYKE: The Bone is the Beast: Animal Amulets and Ornaments in Power and Magic. In: D. V. Campana – P. Crabtree – S. D. deFrance – J. Lev-Tov – A. M. Choyke (eds): Anthropological Approaches to Zooarchaeology: Colonialism, Complexity, and Animal Transformations. Oxford 2010, 197–209.  CSALLÁNY 1961 D. CSALLÁNY: Archäologische Denkmäler der Gepiden im Mitteldonaubecken (454–568 u. Z.). ArchHung 38. Budapest 1961.   GUBITZA 1902 GUBITZA K.: A bodrogh-monostorszegi sírleletekről. ArchÉrt 22 (1902) 338–342.  HÄRKE 2003 H. HÄRKE: Beigabensitte und Erinnerung: Überlegungen zu einem Aspekt des frühmittelalterlichen Bestattungsrituals. In: J. Jarnut – M. Wemhoff (Hrsg.): Erinnerungskultur im Bestattungsritual. Archäologisch-Historisches Forum (Mittelalter Studien des Instituts zur Interdisziplinären Erforschung des Mittelalters und seines Nachwirkens 3). München 2003, 107–125. KŐHEGYI–VÖRÖS 2011 KŐHEGYI M. – VÖRÖS G.: Madaras-Halmok. Kr. u. 2–5. századi szarmata temető. Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 1. Szeged 2011.  KUNT 2005 KUNT E.: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest 2005.  NAGY 2005  NAGY M.: Kora népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye) (5th century child grave with amulets and iron bell from Mártély (Csongrád County). Zalai Múzeum 14 (2005) 97–127.  PÁRDUCZ 1943 PÁRDUCZ M.: A Jászberény-csegelaposi szarmatakori lelet. A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1938–1943 (1943), 58–63.    PÁRDUCZ–KOREK 1948  PÁRDUCZ M. – KOREK J.: Germán befolyás a Maros-Tisza-Körös szög késő késő szarmata emlékanyagában (Les éléments germaniques dans la civilisation sarmatique récente de la région limitée par les fleuves Maros, Tisza et Körös). ArchÉrt 1946–48, 291–312.  SCOTT 1999 E. SCOTT: The Archaeology of Infancy and Infant Death. BAR International Series 819. Oxford 1999.  TÖRÖK 1936 TÖRÖK GY.: A kiszombori germán temető helye népvándorláskori emlékeink között (Das germanische Gräberfeld von Kiszombor und unsere Denkmäler der Völkerwanderungszeit). Dolgozatok (Szeged) 12 (1936) 101–177.  VADAY–SZŐKE 1983 H. VADAY A. – SZŐKE B.M.: Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten (Ein sarmatisches Gräberfeld und ein gepidisches Grab in Endrőd-Szujókereszt). ComArchHung (1983) 79–132.  ZOTOVIĆ 1981 I. ZOTOVIĆ: Nekropola iz vremena seobe naroda sa uže gradske teritorije Viminacija (Necropole du territoriale municipial de Viminacium de la periode des migrations des peuples). Starinar 31 (1980) 1981, 96–115. 

Szarvasszemfog-csüngők kora népvándorlás kori sírokban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library