Papp, Nóra

Repository of the Academy's Library

Bot. Közlem. 101(1˗2): 23–27, 2014.23EMLÉKEZÉS BARÁTH ZOLTÁN (1924‒1982) SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRAPAPP NÓRAPTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, 7624 Pécs, Rókus u. 2.; nora4595@gamma.ttk.pte.hu„A földön én ilyen sorsot találtam: örökké súgtam – s mindig hátul álltam.”(Rostand: Cyrano de Bergerac)Baráth Zoltán (1924‒1982) flórakutató, terepbotanikus nevével leggyakrabban a felhagyott szőlőkkel kapcsolatban végzett munkáiban találkozhatunk, de számos egyéb florisztikai és taxonómiai kutatásban is részt vett. A 2014. szeptember 12-én az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében születésének 90. évfordulójára megrendezett alkalmon oktatói és kutatói munkásságára, kiemelkedő szak-mai elismeréseire, valamint a személyéhez fűződő személyes és családi eseményekre emlékeztek a megjelentek.Jelen összefoglalóban röviden életútjáról és a megemlékezés eseményeiről számolok be, amelyen egykori munkatársak, kollégák, kutatók, oktatók, barátok és családtagok vettek részt. Baráth Zoltán szakmai és emberi nagyságára több mint hatvanan emlékeztünk.Elsőként életének főbb állomásait tekintjük át röviden, amelyet Simon és Koltay (1984) korábbi megemlékezésében is olvashatunk. Baráth Zoltán 1924. már-cius 1-én született Pestújhelyen. A budapesti Lónyai utcai Gimnáziumban tett sikeres érettségi után 1943-ban kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem biológia-földrajz szakán, amelyet ausztriai hadifogsága és családi okok miatt 1947-ben folytatott. Tanári diplomáját 1950-ben vette át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első munkahelyén, az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Kar Növénytani Tanszékén tanársegédként növényrendszertant és növényföldrajzot oktatott. Az 1956-ban zajlott események nehéz 24Papp N.időszaka félbeszakította munkásságát, majd számos, képzettségének nem megfelelő munkakörben dolgozott. Oktatott Váchartyánban, Monoron és a Teleki Blanka Gimnáziumban Budapesten; előadóként közreműködött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékén, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban, a MÉM Növényvédelmi Főosz-tályán, valamint a vácrátóti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Dolgozott az ELTE Botanikus Kertjében, kutatóként a Természettudományi Múzeum Növénytárában, valamint 1965‒1975 között a MTA vácrátóti Botanikai Kutató Intézetében. Ez utóbbi munkahelyén jelentős szerepet vállalt a rendszertani parcellák kialakításában, a kert nemzetközi magcsere-kapcsolatainak ápolásában és az Index Seminum-ok összeállításában (ÚjvároSi et al. 1966, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974), emellett rendszeresen kertészeti gyakorlatokat tartott az ELTE és a Kertészeti Egyetem hallgatói részére. Doktori értekezését 1966-ban készítette Növénytakaró vizsgálatok felhagyott szőlőkben címmel, 130 oldal terjedelemben. 1975‒1978 között a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nagykanizsai Agronómiai Főiskolai Kar Növénytani és Növényélettani Tanszékének tan-székvezetői teendőit látta el, míg 1977‒1981 között előadói tevékenységet folytatott a gödöllői Agrártudományi Egyetem előkészítő tanfolyamán. Kiemelkedő oktatói mun-kásságáért 1980-ban „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesült. Hosszú betegség után 1982. október 2-án, életének 59. évében hunyt el Nagykanizsán. Az 1956-ban történt események alapján teljes rehabilitációja, valamint posztumusz főiskolai docensi kine-vezésére 1990-ben került sor a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen.Kutatóként számos tanulmányúton vett részt többek között az egykori Csehszlovákia (1967) és NDK (1971, 1974) területén, valamint Lengyelországban (1969) és Romániában is (1970). Legfontosabb közleményei között említhető az Iva xanthiifolia Nutt. (Baráth 1951), hazai Euonymus sp. változatok és formák (Baráth 1956; 2-3. kép), valamint a Diphasium complanatum (Baráth és terpó 1957; Baráth 1963) termőhelyi leírása és monográfiája, a Solanum nemzetség morfológiai (Baráth et al. 1973) és fitokémiai vizsgálata (máthé et al. 1973a, 1973b), valamint egyes fitoncidok vírusokra gyakorolt hatásának elemzése (GyörGy és Baráth 1975). Flóratérképezési munkái között kiemelendők a Bükk növényföldrajzi adatait (Zólyomi et al. 1954, 1955), kéziratként a Bükki Nemzeti Park flórájának felmérését (Baráth 1978), szántóföldi gyomfelvételezéseit (Baráth 1975a), valamint a felhagyott szőlőkkel kapcsolatban végzett vizsgálatainak eredményeit össze-foglaló munkái (Baráth 1963, 1964). A Biológiai Lexikonban 72 növényföldrajzi címszó elkészítése fűződik nevéhez (Baráth 1975b). Egyetemi oktatást segítő tananyagok, jegyzetek, és tankönyvek készítésében és fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt (Baráth et al. 1953; Baráth 1956, 1968).Munkája során számos együttműködést folytatott, így Borhidi Attila, Csapody Vera, Fekete Gábor, Galántai Miklós, Horánszky András, Hortobágyi Tibor, Jakucs Pál, Jávorka Sándor, Juhász Árpád, Kárpáti István, Klincsek Pál, id. és ifj. Máthé Imre, Mőcsényi Mihály, Pócs Tamás, Précsényi István, Simon Tibor, Soó Rezső, Újvárosi Miklós, Vida Gábor és Zólyomi Bálint nevét említhetjük többek között, akikkel elsősorban terepbotanikai és florisztikai vizsgálatai révén került kapcsolatba.25Emlékezés Baráth ZoltánraA 2014. szeptember 12-én Vácrátóton tartott megemlékezésen körünkben köszönt-hettük özv. Baráth Zoltánnét, aki köszöntőjében Baráth Zoltánra a Tudósra, Kutatóra, Tanárra, Társra és Édesapára emlékezett, felidézve közös életük felemelő és nehéz pillanatait. Az alkalmon résztvevő egykori munkatársak Baráth Zoltánra mint nagy tudású, magasan művelt, tájékozott, mindig közvetlen, önzetlen, vidám, szellemes, tréfás kollégára és barátra emlékeztek. A MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője, Ódor Péter köszöntője után Borhidi Attila, Fekete Gábor, Máthé Imre, Pócs Tamás és Simon Tibor meghatottan emlékezett a közösen eltöltött évekre és kutatómunkára, baráti beszélgetésekre és közös élményekre. A szakmai múlt mellett a megemlékezésen személyes események és emlékek is helyet kaptak, amelyek között elsősorban kifinomult és magas szintű humoráról, valamint számos mosolyogtató élményről hallhattunk. Életútjának ismertetése után egy 1965-ben, a népszerű Kukkantó 26Papp N.című műsorban készült rövid hangfelvétellel hangját is felidéztük, amelyben Kaló Flórián műsorvezetésével a vad- és a szelídgesztenye közötti eltéréseket ismertette a nézőknek.Baráth Zoltán költészetben való jártasságát és tehetségét is felidéztük néhány saját költeményével, amelyet kollégái és családja számára különleges alkalmakra alkotott. Nagykanizsai munkássága idején tanítványai az 1970-es évek végén az alábbi sorokkal emelték ki versíráshoz való vonzalmát, amely az emlékülésen is elhangzott:    „Költő vagy Te Zoli bácsi,Mindannyiunk kedvence,Nagy áldása vagy a sorsnak,Aki közénk rendele.” Baráth Zoltánra a rendezvényen családtagjai is emlékeztek. Lánya, Szűcsné Baráth Zsófia Radnóti Miklós: Kolumbusz című versét szavalta, unokája, Papp Dániel Bach: g-moll Adagio-ját adta elő hegedűn. Baráth Zoltánt három lánya családjában négy unokája ismerhette életében. Emlékét ma özvegye és lányai mellett hét unokája és öt dédunokája, valamint özvegye testvéreinek gyermekei ápolják és őrzik. Unokájaként és botanikai tudományterületen való munkám révén jómagam is tisztelettel gondolok Nagyapánkra, aki fáradhatatlanul és nagy lelkesedéssel tanította mindünk számára a természet és a növények szeretetét, életében a nehézségek elleni küzdést, erőt, bátorságot, őszinteséget, becsületes és önzetlen odafordulást az emberekhez. Az emlékezésen személyiségének ezen vonásai méltón kerültek többször is említésre, és ahogy Borhidi Attila Professzor Úrtól elhangzott: „Itt most legenda születik… Megemlékezésem Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd című művének egy részletével zárom, amely a rendezvény meghívóján is szerepelt, mint mottó:„Nem élt belőle több és most sem él,s mint fán se’ nő egyforma két levél,a nagy Időn se’ lesz Hozzá hasonló.”KöszönetKöszönettel tartozom magam és Családom nevében a MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjének, Ódor Péternek, valamint az intézet munkatársainak, hogy lehetővé tették és segítették a megemlékezést. Külön köszönet illeti Borhidi Attila, Fekete Gábor, Máthé Imre, Pócs Tamás és Simon Tibor Professzor Urakat, hogy gondolataikat és emlékeiket megosztották a résztvevőkkel. Köszönjük az egykori munkatársaknak, barátoknak és családtagoknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt, és közösen idézhettük fel Baráth Zoltán életét.IDÉZETT IRODALOM Baráth Z. 1951: Az Iva xanthiifolia Nutt.-ról. Magyarország új gyomnövényéről. Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar Évkönyve 2: 47‒50.Baráth Z. 1956: A növényföldrajz alapjai. Útmutató a Növénytan tantárgyhoz. Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, Budapest, pp. 21‒15.Baráth Z. 1956: Hazai Euonymusainkról. Botanikai Közlemények 46: 235‒250.Baráth Z. 1963: Növénytakaró-vizsgálatok felhagyott szőlőkben. Földrajzi Értesítő 12: 341‒356.27Emlékezés Baráth ZoltánraBaráth Z. 1963: Újabb lapos korpafű (Diphasium) Lycopodium complanatum Rothm. lelőhely a Zemplén-hegységben. Monori József Attila Gimnázium Évkönyve, pp. 16‒17.Baráth Z. 1964: Waldsteinsteppenweise (S. s. p.) im Ungarischen Mittelgebirge. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 56: 215‒227. Baráth Z. 1968: A botanikuskert jelentősége a biológia oktatásában. A biológia tanítása 7: 153‒155.Baráth Z. 1975a: A második országos gyomfelvételezés a szántóföldeken III. pp. 831‒916. In: A második országos gyomfelvételezés a szántóföldeken I‒VI. (szerk.: ÚjvároSi m.). Mezőgazdasági és Élelmezés-ügyi Minisztérium, Budapest.Baráth Z. 1975b: 72 növényföldrajzi címszó. In: Biológiai Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. Baráth Z. 1978: A Bükki Nemzeti Park flóra és vegetáció jellemzése. Kézirat, pp. 1‒78.Baráth Z., GörGényi l-né, terpó a.1953: Növénytan. Mezőgazdasági Szakkönyvtár 3. pp. 1‒124.Baráth Z., máthé i. ifj., máthé i. 1973: A Solanum genusz Morella szekciójának vizsgálatairól I. Adatok a Solanum nigrum L. morfológiájához. Botanikai Közlemények 60: 193‒200.Baráth Z., terpó A. 1957: Újabb Lycopodium complanatum lelőhely a Sátor-hegységben. Botanikai Közlemények 47: 202.GyörGy B., Baráth Z. 1975: The effect of phytoncides on plant viruses. VIII. Nemzetközi Növényvédelmi Konferencia, Moszkva, pp. 116‒124.máthé i. ifj., Baráth Z., máthé i. 1973a: A Solanum genusz egyes fajainak hatóanyagvizsgálata. Országos Gyógynövény Konferencia, Absztraktkötet, p. 10.máthé i. ifj., máthé i., Baráth Z. 1973b: A Solanum genusz Morella szekciójának  vizsgálatairól II. Solanum nigrum alkaloid-tartalmának összehasonlító vizsgálata növényrészenként. Botanikai Közlemények 60: 229‒236.ÚjvároSi m., Baráth Z., tóth i., Galántai m. 1968: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 14: 47 pp. ÚjvároSi m., Baráth Z., tóth i., Galántai m. 1969: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 15: 48 pp. ÚjvároSi m., Baráth Z., tóth i., Galántai m. 1970: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 16: 48 pp. ÚjvároSi m., Baráth Z., tóth i., Galántai m. 1972: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 18: 47 pp. ÚjvároSi m., Galántai m., Baráth Z. 1973: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 19: 47 pp. ÚjvároSi m., Galántai m., Baráth Z., KlincSeK p. 1971: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 17: 43 pp. ÚjvároSi m., Galántai m., Baráth Z., KlincSeK p. 1974: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 20: 45 pp. ÚjvároSi m., tóth i., Baráth Z., Galántai m. 1966: Index Seminum et Sporarum. Vácrátót, 12: 40 pp. Zólyomi, B., jaKucS p., Baráth Z., horánySZKy a. 1954: A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdő-gazdasági vonatkozású eredményei. Az Erdő 3: 78-82, 97‒105, 160‒171. Zólyomi, B., jaKucS p., Baráth Z., horánySZKy a. 1955: Forstwirtschaftliche Ergebnisse der pflanzen geo-botanischen Kartierung im Bükkgebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: 361‒395.

Emlékezés Baráth Zoltán (1924-1982) születésének 90. évfordulójára

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library