Hajdu, Katalin

Kovács, Gyula

Repository of the Academy's Library

DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015)                         Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)  A 2012. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN  RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (NOVEMBER 2012) AT LAKE BALATON AND ITS SURROUNDING WETLANDS   Kovács Gyula & Hajdu Katalin  Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet University of West Hungary, Institute of Wildlife Management and Vertebrate Zoology H-9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4., Hungary, e-mail: kovacs.gyula@emk.nyme.hu MME Dél-Balatoni Helyi Csoport BirdLife Hungary South-Balaton Local Group H-8638 Balatonlelle, Irmapuszta, Hungary   1. BEVEZETÉS  Az előző évekhez hasonlóan (KOVÁCS, 2008a; 2008b; 2008c; 2013a; 2013b; 2013c; 2013d) az MME Dél-Balatoni Helyi Csoportjának szervezésében vízimadár-felmérést végeztünk a teljes Balatonon és a környező vizesélőhelyeken 2012 őszén.   2. ANYAG ÉS MÓDSZER  A vízimadár-szinkronszámlálást a teljes Balaton körül 46 partszakaszon és 8 környező vizesélőhelyen a korábbiakban is alkalmazott módszerek szerint (KOVÁCS, 2008a) tartottuk 2012.11.17-én (1. táblázat). A felméréshez az időjárási körülmények megfelelőek voltak. A szinkronon résztvevő önkéntes felmérők: BENDE ZSOLT, BENKE ÁRPÁD JÁNOS, BENKE EMMA JÚLIA, BENKE SZABOLCS, BRUCKNER ATTILA, FŐNYEDI ELEMÉR, HAJDU KATALIN, HAVASI MÁTÉ, JAKUS LÁSZLÓ, KOVÁCS GYULA, PÁLINKÁS ANDOR, PÁNCZÉL MÁTYÁS, PAPRIKA ANIKÓ, PREISZNER BÁLINT, SZATÓRI JÁNOS, SZELLE ERNŐ, SZÉPLAKI IMRE, SZINAI PÉTER, VINCZE BÉLA. Köszönjük munkájukat! A megfigyelési adatok értékelését a fajszám, az egyedszám, a dominancia és a konstancia (frekvencia) értékek alapján végeztük el. A nagyobb területi összehasonlítások Rényi-féle diverzitási rendezéssel, diverzitási profilokkal (TÓTHMÉRÉSZ, 1997) és hierarchikus agglomeratív klaszteranalízissel történtek. A klaszterezés során a csoportosítás Sørensen (SØRENSEN, 1948) és Bray-Curtis (BRAY & CURTIS, 1957) indexekkel, valamint a távolságokat optimalizáló csoportátlag (UPGMA) eljárással (SOKAL & MICHENER, 1958; ROHLF, 1963) készült. Az adatfeldolgozáshoz Microsoft Excel 2010, PAST v.2.12 (HAMMER et al., 2001) és Digiterra Map v.3 programokat használtunk. A nevezéktan alapja a jelenlegi magyar névjegyzék (MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 2008). Az összehasonlító elemzéseknél a sztyeppi és a sárgalábú sirályt egy fajként kezeltük, mivel a terepi felmérések során sem különítettük el.  DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 204 3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK   Összesen 41 vízimadárfajt (8 rend, 10 család) figyeltünk meg. A mennyiségi viszonyok alapján a jelentősebb taxonok a récefélék, a guvatfélék (főként szárcsa) és a sirályok voltak (2. táblázat). A legtöbb egyedet az Irmapusztai-halastavakon számoltuk (>3500 pld). Emellett még 42 területen figyeltünk meg 100-nál több példányt, ebből 10 területen 1000 feletti mennyiséget (1. térkép). A legtöbb vízimadárfajt Fenékpusztánál a Balatonon és Királyszentistvánnál láttuk, további 15 területen számoltunk tíznél több fajt (2. térkép). A halastavakon és berkekben a domináns fajok (D>5%) a dankasirály, a nagy lilik, a csörgő réce, a nyári lúd és a tőkés réce; míg a Balatonon a tőkés réce, a szárcsa, a dankasirály, a kerceréce és a nagy lilik voltak. Az összes megfigyelési terület több mint felén előforduló gyakori fajok (C>50%) a tőkés réce, a bütykös hattyú, a dankasirály, a sárgalábú/sztyeppi sirály és a búbos vöcsök voltak.  1. táblázat: A Balaton és a környező vizesélőhelyeken megfigyelt vízimadár egyed- és fajszámok (2012.11.17.) Table 1: Number of waterbird individuals and species richness on Lake Balaton and surrounding wetlands (17 November 2012) Terület Survey plot Fajszám Species richness Egyedszám Number of Individuals  Terület Survey plot Fajszám Species richness Egyedszám Number of Individuals Balatonberény 11 230 Balatonfüred (móló) 6 143 Balatonmáriafürdő 5 55 Tihany (Gödrös) 9 201 Balatonfenyves 5 170 Tihany (móló) 3 18 Bélatelep 4 13 Sajkod 6 26 Fonyód 13 1559 Balatonudvari (Fövenyes) 4 52 Fonyódliget 12 2065 Balatonakali 7 97 Balatonboglár 8 453 Zánka 6 193 Balatonlelle 3 315 Balatonszepezd 7 367 Balatonlelle-felső 7 759 Révfülöp (móló) 7 127 Balatonszemes 14 1102 Révfülöp (strand) 9 275 Balatonszárszó 14 2951 Pálköve 7 130 Balatonföldvár 13 516 Ábrahámhegy 8 94 Szántód 9 761 Badacsony 7 243 Zamárdi 12 378 Szigliget 7 142 Siófok 5 556 Becehegy 9 1682 Balatonszabadi 7 791 Balatongyörök 9 209 Szabadi-Sóstó 6 604 Vonyarcvashegy 7 1577 Balatonaliga 9 337 Keszthely 9 596 Balatonakarattya 6 330 Fenékpuszta 15 1224 Balatonkenese 5 200 Nagyberek Fehérvíz TT 4 375 Balatonkenese (Fűzfői-öböl) 1 1 Fonyódi-halastavak 10 666 Balatonfűzfő (Tobruk) 5 1008 Ordacsehi-berek 0 2 Balatonalmádi 6 297 Irmapusztai-halastavak 11 3538 Káptalanfüred 3 127 Balatonszárszói-berek 8 220 Alsóörs 4 214 Balatonföldvári-halastó 6 1531 Csopak 7 117 Töreki-halastavak 9 58 Balatonfüred (csopaki oldal) 8 54 Királyszentistván 15 1368 Halastavak, berkek / Fishponds, marshes 23 7 758 Balaton / Lake Balaton 41 23 359 Összesen / Total 44 31 117 DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 205 2. táblázat: A Balatonon és a környező vizesélőhelyeken megfigyelt vízimadárfajok dominanciája (D) és konstanciája (C) (2012.11.17.) Table 2: Dominance (D) and constancy (C) values of waterbird species observed on Lake Balaton and surrounding wetlands (17 November 2012) Fajok Species Halastavak, berkek Balaton Összesen Fishponds, marshes Lake Balaton Total D C D C D C Anseriformes / Anatidae 56,2%   68,9%   65,7%   Cygnus olor 0,4% 50,0% 1,5% 67,4% 1,2% 68,5% Cygnus columbianus — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Anser fabalis 0,5% 12,5% — — 0,1% 1,9% Anser albifrons 28,4% 37,5% 5,8% 4,3% 11,4% 9,3% Anser erythropus — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Anser anser 6,9% 37,5% 3,8% 13,0% 4,5% 16,7% Anas penelope 0,1% 12,5% 1,2% 17,4% 0,9% 16,7% Anas strepera — — 2,7% 10,9% 2,0% 9,3% Anas crecca 13,1% 25,0% 2,7% 8,7% 5,3% 11,1% Anas platyrhynchos 5,7% 75,0% 35,2% 84,8% 27,9% 87,0% Anas acuta — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Anas clypeata — — 2,8% 17,4% 2,1% 14,8% Netta rufina — — 0,1% 6,5% 0,0% 5,6% Aythya ferina 0,8% 37,5% 4,1% 19,6% 3,3% 24,1% Aythya fuligula 0,2% 12,5% 2,8% 26,1% 2,1% 25,9% Aythya marila — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Bucephala clangula 0,2% 25,0% 6,2% 52,2% 4,7% 50,0% Mergellus albellus — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Mergus serrator — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Gaviiformes / Gaviidae —   0,1%   0,0%   Gavia stellata — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Gavia arctica — — 0,0% 13,0% 0,0% 11,1% Podicipediformes / Podicipedidae 0,1%   4,7%   3,5%   Tachybaptus ruficollis 0,1% 25,0% 0,0% 2,2% 0,0% 5,6% Podiceps cristatus — — 4,6% 63,0% 3,5% 53,7% Podiceps grisegena — — 0,0% 4,3% 0,0% 3,7% Podiceps auritus — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Pelecaniformes / Phalacrocoracidae 2,2%   1,6%   1,7%   Phalacrocorax carbo 1,4% 62,5% 0,9% 32,6% 1,1% 40,7% Phalacrocorax pygmeus 0,8% 37,5% 0,6% 21,7% 0,7% 24,1% Ciconiiformes / Ardeidae 1,2%   0,1%   0,4%   Egretta alba 0,3% 75,0% 0,1% 10,9% 0,1% 22,2% Ardea cinerea 0,9% 50,0% 0,0% 10,9% 0,2% 18,5% Gruiformes / Rallidae 2,0%   14,5%   11,4%   Fulica atra 1,0% 25,0% 14,5% 52,2% 11,1% 48,1% Grus grus 1,0% 12,5% — — 0,3% 1,9% Charadriiformes / Charadriidae —   0,0%   0,0%   Pluvialis squatarola — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Charadriiformes / Scolopacidae 0,0%   0,2%   0,1%   Calidris alpina — — 0,1% 2,2% 0,0% 1,9% indet. Calidris sp. — — 4 pld/ind. — 4 pld/ind. — Philomachus pugnax — — 0,1% 2,2% 0,0% 1,9% Gallinago gallinago 0,0% 12,5% 0,0% 2,2% 0,0% 3,7% Actitis hypoleucos — — 0,0% 2,2% 0,0% 3,7% Tringa totanus 0,0% 12,5% — — 0,0% 1,9% Charadriiformes / Laridae 38,3%   10,1%   17,1%   Larus ridibundus 34,9% 50,0% 7,4% 58,7% 14,2% 61,1% Larus canus 0,1% 12,5% 0,1% 19,6% 0,1% 18,5% Larus argentatus — — 0,0% 4,3% 0,0% 3,7% Larus michahellis/cachinnans 3,3% 62,5% 2,5% 56,5% 2,7% 61,1% Rissa tridactyla — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% Hydrocoloeus minutus — — 0,0% 2,2% 0,0% 1,9% indet. Larus sp. — — 4 pld/ind. — 4 pld/ind. — Coraciiformes / Alcedinidae 0,0%   0,0%   0,0%   Alcedo atthis 0,0% 25,0% 0,0% 2,2% 0,0% 5,6% DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 206  1. térkép: A megfigyelt vízimadár egyedek száma a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken (2012.11.17.) Map 1: Number of individuals counted on Lake Balaton and surrounding wetlands (17 November 2012)   2. térkép: A megfigyelt vízimadárfajok száma a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken (2012.11.17.) Map 2: Species richness counted on Lake Balaton and surrounding wetlands (17 November 2012) DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 207 Faunisztikailag érdekes adatok: kis hattyú 1 pld (Balatonszárszó), kis lilik 1 pld (Fonyódliget és Balatonboglár között), nyílfarkú réce 4 pld, hegyi réce 2 pld, örvös bukó 1 pld (Fonyód), északi búvár 1 pld (Fenékpuszta), sarki búvár 11 pld, vörösnyakú vöcsök 3 pld, füles vöcsök 1 pld (Balatonaliga), ezüstlile 4 pld (Balatonszemes), havasi partfutó 15 pld, pajzsoscankó 15 pld, sárszalonka 3 pld, piroslábú cankó 1 pld, ezüstsirály 2 pld (Balatonszárszó, Balatonaliga), csüllő 1 pld (Badacsony). A szinkronnapon nem sikerült megfigyelni, de előtte és utána többször látható volt Balatonőszödnél egy halászsirály (Larus ichthyaetus) és egy dolmányos sirály (L. marinus). A balatoni és a környékbeli vízterek vízimadár-közösségei közül a legtöbb fajt a Szemesi-medencében figyeltük meg. A legnagyobb diverzitás a ritka fajok (α→1) esetében a Keszthelyi-, illetve a Szigligeti-medencében volt (1. ábra). A gyakori fajok (α=2) tekintetében a Keszthelyi-medence közössége volt a legdiverzebb és legkiegyenlítettebb az összes közül. A diverzitási rendezések alapján a halastavak, berkek vízimadár közössége minden szempontból diverzebb volt, mint a Siófoki-medencében. A többi esetben a rangsorolás nem volt lehetséges egyértelműen a diverzitási profilok metszése miatt.  051015202530350 1 2Diverzitás / DiversityαKeszthelyi-medenceKeszthely BasinSzigligeti-medenceSzigliget BasinSzemesi-medenceSzemes BasinSiófoki-medenceSiófok BasinHalastavak, berkekFishponds, marshes 1. ábra: A balatoni vízterek és a környező vizesélőhelyek diverzitási profiljai (2012.11.17.) Figure 1: Diversity profiles of Lake Balaton water bodies and surrounding wetlands (17 November 2012)  A jelenlét-hiány (Sørensen index) alapján a legkisebb hasonlóság a fajösszetételben a Keszthely- és a Szemesi-medence (56%), a legmagasabb fokú azonosság a Szigligeti- és a Keszthelyi-medence (72%) esetében volt. A klaszteranalízis alapján az átlagokat nézve a halastavak, berkek, továbbá a Szigligeti- és a Keszthelyi-medence közössége elkülönült a Balaton keleti felétől (2. ábra). Az abundanciát is figyelembe vevő Bray-Curtis index szerint a legalacsonyabb mértékű (16%) egyezés több viszonylatban volt: Keszthely- és Szigligeti-medence, Keszthelyi-medence és a halastavak, berkek, Szigligeti- és Szemesi-medence, Szigligeti- és Siófoki-medence. A legnagyobb hasonlóság (55%) pedig a Szemesi- és a Siófoki-medence vonatkozásában volt. E két víztér közössége a Keszthelyi-medencével együtt eltért a Szigligeti-medence és a halastavak, berkek vízimadár összetételétől.  DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 208 0,650,70,750,80,85Hasonlóság / SimilarityHalastavak,berkek Fishponds, marshesSzigligeti-medence Szigliget BasinKeszthelyi-medence Keszthely BasinSzemesi-medence Szemes BasinSiófoki-medence Siófok Basin0,20,30,40,50,6Hasonlóság / SimilarityHalastavak,berkek Fishponds, marshesSzigligeti-medence Szigliget BasinSzemesi-medence Szemes BasinSiófoki-medence Siófok BasinKeszthelyi-medence Keszthely Basin 2. ábra: A balatoni vízterek és a környező vizesélőhelyek Sørensen és Bray-Curtis indexen alapuló klaszteranalízis dendrogramjai (2012.11.17.) Figure 2: Sørensen and Bray-Curtis cluster analysis dendrograms of Lake Balaton water bodies and surrounding wetlands (17 November 2012)   IRODALOMJEGYZÉK  BRAY, J. R. & CURTIS, J. T. (1957): An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349. http://dx.doi.org/10.2307/1942268 HAMMER, Ø., HARPER, D. A. T. & RYAN, P. D. (2001): PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9 p. KOVÁCS GY. (2008a): A 2005. november 12-i balatoni vízimadár-felmérés eredményei. Magyar Vízivad Közlemények 16: 247–254. KOVÁCS GY. (2008b): A 2006. december 16-i balatoni vízimadár-felmérés eredményei. Magyar Vízivad Közlemények 16: 255–260. KOVÁCS GY. (2008c): A 2007. november 10-i balatoni vízimadár-felmérés eredményei. Magyar Vízivad Közlemények 16: 261–266. KOVÁCS GY. (2013a): A 2008. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken. Magyar Vízivad Közlemények 23: 143–152. KOVÁCS GY. (2013b): A 2009. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken. Magyar Vízivad Közlemények 23: 153–159. KOVÁCS GY. (2013c): A 2010. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken. Magyar Vízivad Közlemények 23: 161–167. KOVÁCS GY. (2013d): A 2011. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken. Magyar Vízivad Közlemények 23: 169–176. MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (szerk.) (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator Avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 278 p. ROHLF, F. J. (1963). Classification of Aedes by numerical taxonomic methods (Diptera: Culicidae). Annals of the Entomological Society of America 56: 798–804. http://dx.doi.org/10.1093/aesa/56.6.798 DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 209 SOKAL R. R. & MICHENER C. D. (1958): A Statistical Method for Evaluating Systematic Relationships. The University of Kansas Scientific Bulletin 38: 1409–1438. SØRENSEN, T. (1948): A Method of Establishing Groups of Equal Amplitude in Plant Sociology Based on Similarity of Species Content and Its Application to Analyses of the Vegetation on Danish Commons. Biologiske Skrifter 5: 1–34. TÓTHMÉRÉSZ B. (1997): Diverzitási rendezések. Scientia Kiadó, Budapest. 98 p. DOI: 10.17242/MVvK_26.06 Kovács Gy. & Hajdu K. Balatoni vízimadár-felmérés 2012. november 210  RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (NOVEMBER 2012) AT LAKE BALATON AND ITS SURROUNDING WETLANDS  Gyula Kovács & Katalin Hajdu  Summary  Waterbird census was carried out at 54 sites (Table 1) around Lake Balaton and its surrounding wetlands on 17th November 2012, like in previous years (KOVÁCS, 2008a; 2008b; 2008c; 2013a; 2013b; 2013c; 2013d) by BirdLife Hungary South-Balaton Local Group. A total of 41 waterbird species from 10 families and 8 orders were observed. The highest species richness was counted at Fenékpuszta and at Királyszentistván. The highest numbers (>3500 ind.) was counted on Fishponds of Irmapuszta (at Balatonlelle). We counted more than 1000 individuals in further 10 plots (Map 1) while species richness was exceeded 10 in 15 survey plots (Map 2). On the fishponds and marshes, the dominant (D>5%) species were the Black-headed Gull, the Greater White-fronted Goose, the Eurasian Teal; the Greylag Goose and the Mallard; on Lake Balaton the Mallard, the Eurasian Coot, the Black-headed Gull, the Common Goldeneye and the Greater White-fronted Goose (Table 2). Interesting faunistic result was the occurrence of the Tundra Swan (1 ind.), the Lesser White-fronted Goose (1 ind.), the Northern Pintail (4 ind.), the Greater Scaup (2 ind.), the Red-breasted Merganser (1 ind.), the Red-throated Loon (1 ind.), the Black-throated Loon (11 ind.), the Red-necked Grebe (3 ind.), the Horned Grebe (1 ind.), the Grey Plover (4 ind.), the Dunlin (15 ind.), the Ruff (15 ind.), the Common Snipe (3 ind.), the Common Redshank (1 ind.), the European Herring Gull (2 ind.) and the Black-legged Kittiwake (1 ind.). Althoug not observed during the synchronous count, a Pallas's Gull (Larus ichthyaetus) and a Great Black-backed Gull (L. marinus) were observed more times at Balatonőszöd. Comparing waterbird communities at large spatial scale of Lake Balaton and its surrounding wetlands Rényi’s diversity ordering and diversity profiles (TÓTHMÉRÉSZ, 1997), also hierarchical agglomerative cluster analyses (UPGMA) (SOKAL & MICHENER, 1958; ROHLF, 1963) based on the Sørensen (SØRENSEN, 1948) and Bray-Curtis (BRAY & CURTIS, 1957) indices were used. Diversity was the highest in the Keszthely Basin and Szigliget Basin when taking into account the rare species (α→1), while its value was the highest in the Keszthely Basin when considering the common species (α=2) (Figure 1). The lowest similarity based on the presence-absence data (Sørensen index) was observed between the Keszthely Basin and the Szemes Basin (56%), while the highest similarity was found between the Keszthely Basin and the Szigliget Basin (72%). Based on the species composition (Sørensen index), the waterbird assemblages of the western side of Lake Balaton (Szemes and Siófok Basin) slightly separated from those of the other water bodies (Figure 2). 

A 2012. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken = Results of Waterbird Census (November 2012) at Lake Balaton and its Surrounding Wetlands

A 2012. novemberi vízimadár-felmérés eredményei a Balatonon és a környező vizesélőhelyeken = Results of Waterbird Census (November 2012) at Lake Balaton and its Surrounding Wetlands

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library