Monok, István

Repository of the Academy's Library

Hungarológiai Értesítő A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata 1990-1993. XII. évfolyam 3-4. szám Felelős szerkesztő: Jankovics József Hungarológiai Értesítő A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata 1990-1993. XII. évfolyam 3-4. szám Szerkesztőbizottság Ilia Mihály Kosa László Szépe György Felelős szerkesztő: Jankovics József A szerkesztésben részt vesznek: Kozocsa Sándor, Nyerges Judit Szerkesztőség: Budapest I., Országház u. 30. 1/41. H-1014 Telefon: 155-9930, 175-9011/126-os mellék Postacím: Budapest, Pf. 34. H-1250 Az ismertetésre szánt kiadványokat szerkesztőségünk címén Jankovics József nevére kérjük megküldeni. Megjelent a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és az Illyés Közalapítvány támogatásával. TARTALOM Könyvismertetések Magyar irodalomtörténet 1988 5 Magyar nyelvészet 1988 167 Magyar néprajz 1988 195 A hungarológia hírei A Társaság szervezeti élete A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság vezetőségi ülése 241 Nekrológ Erkki Itkonen (1913-1992) 243 Tudományos ülések, konferenciák Extázis-álom-látomás 246 Névmutató 249 141 tátott szászok eredetével és a város megalapításával kezdte. Ezután évek szerint, annales-szerüen veszi sorra az emlékezetre méltó dolgokat: háborúkat, járványokat, nevezetes bűnügyeket, különös természeti tüneményeket összevegyítve az országos jelentőségű eseményekkel, Magyarország történelmét sajátosan helyi, szepességi né­zőpontból ábrázolva. Szemlélete elfogultan Habsburg-barát és katolikus-ellenes. A krónika rengeteg adatot tartalmaz korabeli árakról, munkadíjakról és hasonló, a gyakorlatias polgári olvasóközönséget érdeklő témákról. Az 1660-as évektől Hain Gáspár saját jelenkorához ér, ezután krónikája évről évre vezetett évkönyv. Legrész­letesebben és legnagyobb drámaisággal a Wesselényi-féle összeesküvés elfojtását kö­vető megtorlások időszakát ábrázolja. A hagyományosan császárhű városi vezetőség számára súlyos lelkiismereti válságot jelentett az agresszív ellenreformáció: a városi templom elvétele, a városi önkormányzat megcsúfolása és a kuruc hadak ellen védel­met nyújtó császári csapatok garázdálkodásai. A krónikaíró személyében is üldözést szenvedett, helyét a városi tanácsban fegyveres erővel kívülről beerőltetett katolikus kádernek kellett átadnia. A küzdelmesen nehéz évtized szinte Jókait vagy Mikszáth-ot idéző kalandos eseményeinek leírásai adják a krónika legérdekesebb oldalait. Hain munkája a lutheránus vallásgyakorlás 1682-es újraengedélyezésével zárul. A krónika először 1911-ben jelent meg németül, a latin szövegrészek magyar fordításával. Jelen kiadásban a német szöveg fordítása Póka Endre munkája. Az adatgazdag utószót és a legfontosabb adatokat magyarázó jegyzeteket Véber Károly írta. O.G. „Szerelmes Orsikám..." A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Válogatta, a szöveget gondozta, jegyzetekkel ellátta Vida Tivadar. Utószó: Grynae-us Tamás. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. 393 1. (Magyar Levelestár) A sok évtizede megjelent Thurzó György nádor és Czobor Erzsébet-levelezés óta nem tudunk nagyobb számú szerelmes missilist közlő kiadványról. A Szépirodal­mi Kiadó sorozatát szerkesztő Ugrin Aranka jó érzékkel választott, amikor a XVI. század két, már akkor is nagyhírű szerelmesének írásos emlékeit jelentette meg egy-egy kötetben (Nádasdy Tamás-Kanizsai Orsolya; Batthyány Ferenc-Poppel Éva). A számos művelődéstörténeti meglepetést is nyújtó, sok önálló forráspubliká­ciót tápláló Nádasdy-levéltár, úgy tűnik, kimeríthetetlen. Jól tudjuk, ha csak a mű­velődéstörténeti forrásokat nézzük is, több új kötet is megtölthető lesz. Vida Tivadar e levéltár, s a már kiadott dokumentumok jó ismerője most az 1540 és 1562 közti missilis anyagot válogatta úgy, hogy a házaspár legbensőbb ér­zéseiről, a korabeli arisztokrata asszonyok életmódjáról, Kanizsai Orsolya betegsé­géről, s ezzel kapcsolatban a család orvosának, Szegedi Kőrös Gáspárnak a vélemé­nyéről, tevékenységéről is képet alkothatunk. Több szempontból hasznosítható tehát ez a kis kötet: a mentalitástörténet, a mindennapok története, a gyógyászattörténet éppúgy meríthet belőle, mint a politi­ka- és köztörténet. 142 Grynaeus Tamás utószava orientál a Nádasdy család korabeli szerepének megítélésében, első olvasatban értelmezi a udvari orvosok tevékenységét, beilleszke­dését az arisztokrata családba, ugyanakkor szép esszé a nő XVI. századi társada­lomban betöltött szerepéről. A jegyzetek a sorozatnak megfelelő mélységűek, talán a szakembereknek tett gesztus lett volna a pontos levéltári jelzetek megadása, illetve a már kiadott anyag mai lelőhelyének jelzése. Monok István Szigeti Lajos Sándor: A József Attila-i teljességigény. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988. 371 1. József Attila esztétikai nézeteinek alakulásában és költői gyakorlatában nagy jelentőséget tulajdonított a költői motívumnak, melyet a műalkotás lényeges elemé­nek tekintett. Szigeti Lajos Sándor egész kötetet szentel József Attila költészete jel­legzetes motívumainak vizsgálatára. A motívumfogalom tág értelmezését adja, hogy az ne szabjon határt a műértelmezésnek, s röviden számba veszi a motívumkutatás azon fontosabb elméleti megállapításait, melyekre építve alakítja ki saját motívum-fogalmát. A motívum kifejezés széles jelentéstartományban mozog, ám sokféle alkalma­zása ellenére általában a műalkotás legkisebb, zárt kifejezőegységét jelenti, amely ismétlődik, s ez az ismétlődés adja funkcióját. József Attila motívumai rendszert alkotnak, ezért bármely motívum értelme­zése kiindulópontul szolgálhat az egész rendszer lényegének megragadásához. A szerző József Attila költői motívumrendszerének alapját teljességigényében, illetve ennek megfelelő hiánytudatában látja. E hiánytudat az anyaversekben és az apaver­sekben éppúgy tetten érhető, mint a hiányt feloldani próbáló kísérleteket jelképező „rend", Játék"-motívumban, s a teljesség élményét hordozó „csönd" képzetében. A szerző élet és mű belső összefüggéseire figyel: motívumvizsgálatok sorát adja, a motívumok vonzáskörét, motívumbokrok szövevényét fejti föl. Az életút és költészet szempontjából meghatározó motívumokat egyidejűleg vizsgálja a korai és a kései versekben: kitapintja az egész életművet átszövő motívumok egymáshoz kap­csolódását, összekötő pontjait is. A kiemelt motívumok a József Attila-i életmű valamennyi kérdését érintik; értelmezésüket az életmű szigorú belső logikája támogatja; egy vers, egy motívum kulcsot ad egy másik vershez, egy másik motívumhoz. Szigeti a költői életmű egyik fő sajátosságát a személyes sors mozzanatainak szimbolikussá emelésében látja. A József Attila-i világszemlélet alapkérdéseihez ve­zetnek a kiválasztott motívumok: például az egész életművet végigkísérő apa- és anyahiány, mely az aránytalanná növő, elidegenedett világ szimbóluma lesz. Vagy a „gyermek" és „felnőtt" motívumpár, s a ,játék" és „rend" talán közvetlenebbül társadalmi, ám éppoly személyes motívuma. Az „új világ"-motívum a törvénnyé lett disszonancia feloldására, a harmónia megteremtésére irányuló kísérlet. 

„Szerelmes Orsikám ...” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library