Budaörsi pedagógusok a cigányságról. „A Budaörsi Roma Önkormányzat tanár- és gyerektovábbképzése a toleranciáért” című program záródolgozatai címmel jelent meg egy olyan romológiai kötet a 2000-es évek közepén, amely nem került kereskedelmi forgalomba, nem vásárolható meg, s amely a pedagógus szakma képviselői és annak kutatói előtt nagyobbik részben ismeretlenül hever egy szekrényben meglapulva, miközben – igényességét és színvonalát tekintve – már réges-régen oktatási segédeszköznek kellene lennie a felsőoktatás pedagógusképzésében

Bogdán, Péter

Repository of the Academy's Library

157KritikaA könyv a Budaörsi Roma Kisebbségi Önkormányzat Diszkrimináció-el-lenes akciósorozat, helyi tolerancia erősítő kezdeményezés című, 2004 és 2005 közötti PHARE-programon való részvéte-léből született, amelynek során a projekt szervezői és lebonyolítói, a tanév elejétől a tanév végéig, húsz délutánon keresztül tartó, akkreditált és hiánypótló romológiai képzést kínáltak fel a négy budaörsi általá-nos iskola mintegy húsz pedagógusának, olyan neves előadókkal, mint Diósi Ágnes, Choli Daróczi József, Mester Zsuzsa, Noszkai Gábor, Prónai Csaba vagy Bódi Zsuzsa.A program alapvető célkitűzése az volt, hogy a budaörsi pedagógusok számára olyan korszerű romológiai ismereteket adjon át, amelyek „lehetővé teszik az innovatív pedagógiai munkát, növelik a problémaérzékenységet, problémamegol-dást, erősítik a családok és az intézmények közötti kapcsolatot” (Aranyosiné, 2009, 1.), amelynek a projekt megálmodói azért érezték szükségét, mert „a tanárok tanul-mányaik során nem kaptak ehhez segítsé-get” (Aranyosiné, 2009, 1.), s mert a prog-ram általános célkitűzése az volt, hogy „a társadalmi szinten megmutatkozó, általá-nos értelemben vett diszkrimináció, az előítéletes gondolkodás, különös tekintet-tel a romákat érintő diszkriminációra, csökkenjen”, amelynek érdekében „a pro-jekt elsősorban a helyi többségi társadal-mat célozta meg azért, hogy hosszútávon valós roma kép alakuljon ki benne, így közvetve a helyi cigány kisebbség javát szolgálja” (Aranyosiné, 2009, 1.). Tulaj-donképpen „a tanárok romológiai tovább-képzésével, majd ezen tudásnak a legfogé-konyabb korosztály, az általános iskolá-sok, részére történő továbbításával hosszú-távon kívántak a gondolkodás gyökereiben mély nyomokat hagyni” (Aranyosiné, 2009, 1.).A program szervezői a képzés során nagy súlyt fektettek arra, „hogy a résztve-vő pedagógusok ne csak az előadások passzív hallgatói legyenek, hanem lehető-ségük legyen a hallottak innovatív feldol-gozására, esetmegbeszélésekre, a már jól működő modellek személyes megtapasz-talására” (Aranyosiné, 2009, 2.), s annak a tanfolyam előadásaira épülő oktatási segédanyagnak a használatára is, amellyel hatszáz gyereket céloztak meg, akiknek az érintett pedagógusok, „az erre a célra szer-vezett három napos képzés alkalmával, az erre a célra szerkesztett foglalkoztató füzet segítségével, továbbadták az ismereteket” (Aranyosiné, 2009, 1.).A 2004 és 2005 során megvalósított kezdeményezés végül vizsgával zárult, amelynek keretében a programban részt vevő pedagógusok záródolgozatokat készí-tettek a ciganológia különböző területei-ről, s amelynek színe-javát aztán Budaörsi pedagógusok a cigányságról. „A Budaörsi Roma Önkormányzat tanár- és gyerekto-vábbképzése a toleranciáért” című prog-ram záródolgozatai címmel adtak ki. (A több száz oldalas kötet huszonegy pedagó-Budaörsi pedagógusok a  cigányságrólBudaörsi pedagógusok a cigányságról. „A Budaörsi Roma Önkormányzat tanár- és gyerektovábbképzése a toleranciáért” című program záródolgozatai címmel jelent meg egy olyan romológiai kötet a 2000-es évek közepén, amely nem került kereskedelmi forgalomba, nem vásárolható meg, s amely a pedagógus szakma képviselői és annak kutatói előtt nagyobbik részben ismeretlenül hever egy szekrényben meglapulva, miközben – igényességét és színvonalát tekintve – már réges-régen oktatási segédeszköznek kellene lennie a felsőoktatás pedagógusképzésében.Iskolakultúra 2010/1158gus tizennyolc publikációját tartalmazza, amelyek közül tizenöt írás önállóan készült, míg a három fennmaradó esszé párban alkotott munka.)A szóban forgó könyv tematikája rend-kívül gazdag. A ciganológia legfontosabb területeit dolgozza fel, illetve érinti, ameny-nyiben tárgyalja a cigányság történetét 1945-ig, illetve 1945-től napjainkig, de külön írás szentel figyelmet a roma holokausztnak, a magyarországi romák nyelvi megoszlásának, a cigány etnikai csoportok viszonyai-nak, a hagyományos cigány mesterségek-nek vagy a mestersé-gek múltjának és jelenének, illetve megemlíthetők azok a publikációk is, amelyek a cigányok tradicionalizmusá-val, hitvilágával vagy a roma irodalommal, cigány népzenével, a filmek, képek és a romák kapcsolatával, a cigányság egész-ségügyi helyzetével, a roma gyerekek iskolai sikerességé-nek problémáival vagy a roma diákok és a személyiségköz-pontú pedagógiák viszonylatával, az emberi jogokkal és a romák média-beli és politikai szerepével foglalkoznak.A kötet – terjedelmi korlátokból adódó-an – nem vállalkozhatott arra, hogy tudo-mányos igényességgel, egy kutatástól elvárható mélységben dolgozzon fel min-den, a cigánysággal kapcsolatos társadal-mi, politikai, pedagógiai és szociális prob-lémát, mégis állítható, hogy a Budaörsi Roma Kisebbségi Önkormányzat vállalko-zásában olyan záródolgozat-gyűjtemény került napvilágra, amely komplex módon – és elfogadható színvonalon – tartalmaz-za azt a romákra vonatkozó ismerethal-mazt, amelynek birtokában kellene lennie minden hazai pedagógusnak.Az első négy esszéből kirajzolódik az az „ördögi kör”, amely alapján világossá válik, hogy a mindenkori többségi társada-lom romákkal szembeni gazdasági és kul-turális eredetű diszkriminációja miként vezetett az évszázadok alatt a cigányság-nak a szegénységgel és az abból adódó lemaradással való egybefonódásához, míg a következő tizennégy záródolgozat több-ségében azzal szem-besül az olvasó, hogy a romák diszkrimi-natív történeti szoci-alizációjának ered-ménye az élet külön-böző területein miként manifesztá-lódik napjainkban, ami elegendő fogó-dzót kínál egy peda-gógusnak ahhoz, hogy hogyan kezelje a roma gyerekeket, hiszen a kötet írásait összességében nézve egyértelműen kiraj-zolódik az az üzenet, hogy a cigány gyer-mekeknek segíteni az előrehaladásban csak akkor lehet, ha tudatában van a pedagógus annak, hogy a romák törté-nelme során megva-lósuló évszázados stigmatizálás milyen gazdasági és szociá-lis eredetű problémákhoz vezetett a cigány-ság esetében. Csak ennek tükrében lehet értelmezni, meghatározni és kezelni azo-kat a pedagógiai problémákat, amelyeket – a roma történelem ismerete nélkül – egyébként megoldhatatlan cigány etnikus specifikumokként jelölnek meg a romológiában járatlan tanárok.A Diszkrimináció-ellenes akciósorozat, helyi tolerancia erősítő kezdeményezés című, 2004 és 2005 között lebonyolított A képzésben részt vevő, a kép-zésre nagy számban és önálló-an jelentkező pedagógusok kiemelkedő érdeklődéssel vetet-ték bele magukat abba a tanulá-si folyamatba, amelynek révén a cigányságot érintő legfontosabb kérdéseket, részterületeket mély-ségeiben megismerhették, azaz a tárgyalt kötet egyértelműen azért jelenhetett meg, mert Budaörsön óriási igény volt arra a pedagógusok részéről, hogy végre pótolhassák, maguk-ba szívhassák azt a tudáshal-mazt, amit a mai oktatási rend-szer és a tanárképzés nem kínál nekik.159KritikaPHARE-programnak született egy másik eredménye is: az Ismeretek a cigányság-ról. Foglalkoztató füzet, amelyet Diósi Ágnes szerkesztett, s amelynek – attól függetlenül, hogy a példányai szintén egy szekrény mélyén fekszenek – jobb sorsa lett, amennyi-ben a romológiai képzésben részt vevő tanároknak – több napos erdei iskola keretében – alkalma volt használni diák-jaik körében.A munkafüzet tulajdonképpen a jelen írásban tárgyalt kötet melléklete, amely olyan témák-kal foglalkozik, mint: Kik azok a cigányok?, Mi az előítélet?, A cigányok nyelve, A cigányok hagyomá-nyos mesterségei, Miért maradtak anal-fabéták?, A cigány közösség, Foglalkoz-tatás, munkaerőpiac, munkanélkül iség , Szabadnak és egyen-lőnek…. Az egyes témák olyan kérdése-ket tesznek fel a diá-koknak, amelyek segítenek nekik bele-élni magukat egy kirekesztett népcso-porthoz tartozó gyer-mek helyzetébe, amelyek által képet nyerhetnek arról, hogy az évszáza- dos megbélyegzés hogyan vezet a munkanélküliséghez és az analfabétizmushoz, mit jelent az erőszakos asszimiláció és a kényszerintézkedések elszenvedése, s amelyeken keresztül meg-tanulhatják azt, hogy mit jelent egyenlő embernek tekinteni mindenkit.Az Aranyosiné Rózsa Szeréna (a Buda-örsi Roma Kisebbségi Önkormányzat elnö-ke) nevével fémjelzett vállalkozás rengeteg kérdést vet fel a hazai tanárképzést illetően, mert a Budaörsi pedagógusok a cigányság-ról. „A Budaörsi Roma Önkormányzat tanár- és gyerekto-vábbképzése a tole-ranciáért” című program záródolgo-zatai és az Ismeretek a cigányságról. Fog-lalkoztató füzet címet viselő romológiai kötet és melléklet szakmaisága, felké-szültsége arról tesz tanúbizonyságot , hogy a képzésben részt vevő, a képzésre nagy számban és önállóan jelentkező pedagógusok kiemel-kedő érdeklődéssel vetették bele magukat abba a tanulási folya-matba, amelynek révén a cigányságot érintő legfontosabb kérdéseket, részterü-leteket mélységeiben megismerhették, azaz a tárgyalt kötet egyér-telműen azért jelen-hetett meg, mert Budaörsön óriási igény volt arra a pedagógusok részé-ről, hogy végre pótol-hassák, magukba szívhassák azt a tudáshalmazt, amit a mai oktatási rendszer és a tanárképzés nem kínál nekik. Mindez azt üzeni a hazai neve-léstudomány képviselőinek és művelőinek, hogy elérkezett az ideje, hogy a magyaror-szági pedagógusképzés integrálja magába a romológiai ismereteket, s ne engedjenek ki tanárokat úgy a magyarországi tanintézmé-A szóban forgó könyv tematiká-ja rendkívül gazdag. A ciganológia legfontosabb terüle-teit dolgozza fel, illetve érinti, amennyiben tárgyalja a cigány-ság történetét 1945-ig, illetve 1945-től napjainkig, de külön írás szentel figyelmet a roma holokausztnak, a magyarorszá-gi romák nyelvi megoszlásának, a cigány etnikai csoportok viszo-nyainak, a hagyományos cigány mesterségeknek vagy a mesterségek múltjának és jelené-nek, illetve megemlíthetők azok a publikációk is, amelyek a cigá-nyok tradicionalizmusá-val, hit-világával vagy a roma iroda-lommal, cigány népzenével, a filmek, képek és a romák kapcso-latával, a cigányság egészség-ügyi helyzetével, a roma gyere-kek iskolai sikerességének prob-lémáival vagy a roma diákok és a személyiségközpontú pedagó-giák viszonylatával, az emberi jogokkal és a romák média-beli és politikai szerepével  foglalkoznak.Iskolakultúra 2010/1160nyekbe, hogy nincsenek felvértezve azokra a romákkal kapcsolatos történeti és szociá-lis ismeretekre, társadalmi problémákra, amelyeket a gyakorlatban mindenfélekép-pen kezelniük kell, mert nyilvánvalóan nem csak a budaörsi pedagógusok küzdöttek és küzdenek ezzel a tudáshiánnyal.Budaörsi pedagógusok a cigányságról. „A Budaörsi Roma Önkormányzat tanár- és gyerektovábbképzése a toleranciáért” című program záródolgozatai.Diósi Ágnes (szerk.): Ismeretek a cigányságról. Fog-lalkoztató füzet.Aranyosiné Rózsa Szeréna (2009): A Budaörsi Roma Kisebbségi Önkormányzat: Diszkrimináció-ellenes akciósorozat, helyi tolerancia erősítő kezdeményezés – PHARE-program 2004/2005. Kézirat.Bogdán PéterBudapestIrodalomA Gondolat Kiadó könyveiből

Budaörsi pedagógusok a cigányságról

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)