Számos vizsgálat történt korábban a
Solidago gigantea
Aiton elterjedtségével, ökológiai és
növényélettani tulajdonságaival kapcsolatban, azonban a faj inváziójának cönológiai következményei kevéssé
ismertek. Mocsárréti társulások diverzitását és belső koordináltságát hasonlítottuk össze, magas aranyvesszővel
különböző mértékben fertőzött területeken. Hat, eltérő mértékben kolonizált gyepterületet vizsgáltunk, melyek
közül kettő referenciaterületként is szolgált. Állományonként 8‒8 db 5 m hosszú transzszektet mintavételeztünk.
Ezek mentén 100 db egymást érő 5 cm
×
5 cm-es mikrokvadrátban rögzítettük a fajok jelenlétét. Az állományok
belső szervezettségét és koordináltságát a diverzitás és az egyenletesség állományon belüli szóródásával (CV%)
és a mintavételi egységek állományon belüli átlagos cönológiai hasonlóságával jellemeztük. A
S. gigantea
gyakorisága jelentősen különbözött a mintaterületeken, és mennyiségének növekedésével összefüggésben
változtak az állományok cönológiai jellemzői: csökkent a diverzitás és a koordináltság. Különböző cönológiai
jellemzőket összehasonlítva megállapítható, hogy az átlagos viselkedést kifejező alfa diverzitás és egyenletesség
kevésbé érzékenyen mutatják az inváziós faj okozta degradációt, mint e jellemzők béta diverzitást is jelentő
relatív szórása (CV%). Eredményeink szerint a cönológiai koordináltság állományon belüli változása (jelen
esetben csökkenése) egyszerűen mérhető és jó indikátora az inváziós faj okozta cönológiai változásoknak