A műemléki helyreállítások és az építészettörténeti kutatás komoly szakmai körültekintést, a téma
több résztudomány szempontjából történő vizsgálatát igényli. A tervezési és előkészítési folyamat nemcsak
napjainkban, hanem a történeti korokban is az építészeti alkotás kulcskérdésének tekinthető, ezért
ennek ismerete mind az építészettörténet, mind pedig a műemlékvédelmi tevékenység fontos adalékául
szolgál. Tanulmányunk a középkori épületek geometriai, arányossági rendszereinek, tervezési, szerkesztési
módszereinek összefoglalására és kronologikus rendben történő bemutatására vállalkozik a hazai
szakirodalom alapján.
Ennek a témának magyarországi kutatástörténete – a nemzetközi szakirodalommal összhangban – a
19. század közepére nyúlik vissza. Ez alatt a több mint másfél évszázad alatt az építészettörténeti kérdésekben
releváns tudományok – építészet, művészettörténet, régészet, szobrászat – képviselői eltérő, de
egytől egyig előremutató nézőpontokkal gazdagítva gyarapították ismereteinket a középkor tervezési,
geometriai és arányossági elméletéről. E szerteágazó ismeretanyag összefoglalása és rendszerezése segít
feltárni a még megválaszolatlan kérdéseket és világossá teszi a kutatás jövőbeli irányait. Tanulmányunk
e tudománytörténeti hagyomány előtt tisztelegve gyűjti össze a középkori szerkesztőmódszerekről szóló
kutatómunkákat nem kisebbítve a középkor más részterületeivel vagy akár egészével foglalkozó kutatások
jelentőségét
