Zsávolya, Zoltán

Repository of the Academy's Library

1  ZSÁVOLYA ZOLTÁN    Tanulmánykötet a nyitottság felé fordulás jegyében Lényegre törő bekezdések Kántás Balázs Fordulópont – Esszék, tanulmányok, kritikák című tanulmánykötetéről   Kántás Balázs esszéket, kritikákat és tanulmányokat egyaránt tartalmazó kötete, a Fordulópont1 több szempontból is figyelemre méltó munka, mely a szerző elmúlt három évben írott, hosszabb-rövidebb lélegzetű írásait tartalmazza.   A kötet három nagyobb egységre tagolódik, melyek közül az első esszéket és tanulmányokat, a második irodalomtudományi tárgyú szakkönyvkritikákat, míg a harmadik szépirodalmi tárgyú kritikákat foglal magában. A könyv első, Teória – mi végre? címet viselő blokkja elsősorban a textuscentrikus, szövegközeli olvasás, a close reading eszköztárát használó, kilenc nagyobb terjedelmű esszéből és tanulmányból áll össze. Ezek közül csak hármat emelnék ki, korántsem találomra. Elsőként említeném a Költő a paradigmák felett című2 (19–47. oldal), Bíró József, a magyar neoavantgárd poézis nagy öregének életművének reprezentatív darabjait három tételben elemző tanulmányt, elsősorban a politikum és a képviseletiség kérdéskörére kihegyezve. Kántás igen találó, eredeti jellemzését adja Bíró József meg-nem-alkuvást hirdető, minden körülmények között humanista és örök ellenzéki költészetének, s teszi ezt nem annyira a kritikai recepció vagy elméleti megfontolások alapján, hanem sokkal inkább a magukat olvastató puszta versszövegekre hagyatkozva. Felettébb érdekes és invenciózus szöveg továbbá a tanulmány (78–88. oldal), mely Rába György A szép hűtlenek immár klasszikus, valamint Józan Ildikó, a jeles kortárs magyar irodalomtörténész Mű, fordítás, történet című fordításelméleti és -történeti monográfiáinak összehasonlítására                                                  1 Hivatkozott kiadás: KÁNTÁS Balázs, Fordulópont. Esszék, tanulmányok, kritikák, Budapest, Napkút Kiadó, 2014.  2 A tanulmány eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Költő a paradigmák felett. Bíró József  költészetéről három tételben, Kurázsi, 2013/12. http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/gorcso/1323-koelt-a-paradigmak-felett.html 2  vállalkozik, főként elméleti és szemléleti nézőpontból.3 S bár a szöveg elismeri, hogy Rába György állításai bizonyos szempontból a mai fordításelmélet(ek) által meghaladottnak tekinthetők, igen bölcsen a mai napig való használhatóságukat, s adott esetben aktualitásukat sem veti el. Kiemelném továbbá Az irodalomtudományi paradigmaváltásról című, egyébiránt a szerző (Contra-)Theoria címet viselő korábbi karcsú tanulmánykötetében szinte változatlan formában ugyancsak (97–107. oldal) publikált kimerítő értékelő elemzést4 Szepes Erika legutóbbi három tanulmánykötetéről, melyek: A mocskos mesterség – gondolatok a paradigmaváltásról, Tizenhét szótag – esszék és elemzések, valamint A hagymaember – Turczi István költészetének mélyrétegei. A látszólagos tematikai variablitás, a (poszt)modern magyar költészetről írott tanulmányok, a haiku mint műfaj magyar irodalomban betöltött szerepének vizsgálata, valamint a Turczi István költészetének poétikai sajátosságait elemző írások mellett mindhárom kötetnek közös vonása, hogy vitát folytatnak a kortárs magyar irodalomtudomány olykor bizony valóban teóriacentrikusnak ható hermeneuetikai-recepcióesztétikai irányzatával.  A kötet második, Szakmai szemmel című tematikus egysége humántudományi, ezen belül jórészt irodalomtudományi szakkönyvekről írott értékelő kritikákat tartalmaz, melyek meglepő változatosságot mutatnak, ami a kortárs magyar irodalomtudományi gondolkodás paradigmáit illeti. Elsőként okvetlenül kiemelném Szigeti Csaba, a magyar verstan nemzetközi hírű szakértőjének három paradigmatikus szakkönyvéről írott, a szerző szavaival élve „megkésett”, elmélyült kritikát (Tudományos triptichon, 127–138. oldal)5. A hímfarkas bőre – A radikális archaizmus a mai magyar költészetben, a Mint egy elefánt – Az OuLiPo formaművészetéről, valamint a Magyar versszak három olyan kortárs magyar irodalomtudományi szakmunka, melyek alapjaiban határozták és határozzák meg a magyar irodalomtudósok egy jelentős részének gondolkodását a kortárs magyar líra tendenciáiról, az                                                  3 A tanulmány eredeti megjelenése: KÁNTÁS Balázs, Rába György A szép hűtlenek és Józan Ildikó Mű, fordítás, történet című fordítástörténeti monográfiáinak szemléleti és elméleti összehasonlítása, Kurázsi, 2013/9.  http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/gorcso/1179-raba-gyoergy-a-szep-htlenek-es-jozan-ildiko-m-forditas-toertenet-cim-forditastoerteneti-monografiainak-szemleleti-es-elmeleti-oesszehasonlitasa.html 4 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Az irodalomtudományi paradigmaváltásról: Szepes Erika három szakkönyve ürügyén, Kurázsi, 2014/2.  http://archivum.kurazsifolyoirat.hu/index.php/home/2014-februar/446-kantas-balazs-az-irodalomtudomanyi-paradigmavaltasrol-szepes-erika-harom-szakkonyve-urugyen 5 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Tudományos triptichon - Egy irodalomtudósi életmű három állomása: Megkésett megjegyzések Szigeti Csaba professzor három paradigmatikus szakkönyvéről, Kurázsi, 2013/8. http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/szemle-lo/1184-tudomanyos-triptichon-egy-irodalomtudosi-eletm-harom-allomasa.html 3  OuLiPo-ról, illetve a strofikáról, s érzésem szerint valamennyire a fiatal irodalmár, Kántás Balázs gondolkodását is. Egy kritika többek között elmélyülten értékeli Kappanyos András Hová tűnt a huszadik század? című tanulmánykötetét, kimutatva, hogy az jóval több, mint afféle válogatott / tematikus tanulmánykötet, hiszen olyan kérdéseket tesz fel és válaszol meg, melyek alapjaiban határozzák meg a huszadik századról, mint irodalomtörténeti korszakról való gondolkodásunkat (Távolságtartó közelítés az elmúlt évszázad irodalmához, 139-145. oldal)6. Figyelemre méltó írás továbbá a Menyhért Anna tanulmánykötetéről írott értékelés, az Alternatív női irodalomtörténet? (169-174. oldal)7, melyben a recenzens bátor és kissé provokatív módon kérdőre vonja a recenzált szerző művét, hogy vajon ténylegesen konstruálható-e a modernség magyar irodalmának keretein belül egyfajta alternatív női irodalomtörténeti hagyomány, vagy ez a konstrukció pusztán bizonyos szerzők önkényes előtérbe helyezésének eredményre? De a teljesség igénye nélkül olyan könyvekről olvashatunk a blokkon belül értékelő kritikákat, mint Szegedy-Maszák Mihály Kosztolányi-monográfiája (146-148. oldal)8 Kulcsár Szabó Ernő Megkülönböztetések című tanulmánykötete (155-157. oldal)9, vagy éppen olyan, e kritika írásának idején igencsak fiatal irodalomtörténészek, a recenzens nemzedéktársai, mint Soltész Márton Működés (158-163. oldal)10 és J. Szabó Piroska A magyar üveggyöngyjátékosok (164-168. oldal)11 című                                                  6 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Távolságtartó közelítés az elmúlt évszázad irodalmához? Kappanyos András: Hová tűnt a huszadik század?, Apokrif Online 2014. 02. 03. http://apokrifonline.wordpress.com/2014/02/03/tavolsagtarto-kozelites-az-elmult-evszazad-irodalmahoz-konyvkritika/  7 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Alternatív női irodalomtörténet?: Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című kötetéről, Apokrif Online 2013. 12. 21. http://apokrifonline.wordpress.com/2013/12/21/alternativ-noi-irodalomtortenet-konyvkritika/#more-9213 8 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Korszerű és újszerű Kosztolányi-portré: Szegedy-Maszák Mihály Kosztolányi Dezső című monográfiájáról, Kurázsi, 2014/1.  http://archivum.kurazsifolyoirat.hu/index.php/home/2014-januar/435-kantas-balazs-korszeru-es-ujszeru-kosztolanyi-portre-megkesett-bekezdesek-szegedy-maszak-mihaly-kosztolanyi-dezso-cimu-monografiajarol 9 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Megkülönböztetések. Kulcsár Szabó Ernő legújabb tanulmánykötetéről, Apokrif Online 2010. 06. 07. http://apokrifonline.wordpress.com/2010/06/07/viharsarok-megkulonboztetesek-kulcsar-szabo-erno-legujabb-tanulmanykoteterol/ 10 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Kultúratudományi színtéziskísérlet?: Bekezdések Soltész Márton Működés című kötetéről, Kurázsi, 2013/8. http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/szemle-lo/1109-kulturatudomanyi-szintezis-kiserlet.html 4  szakkönyvei. A szerteágazó irányultságú irodalomtudományi szakmunkák értő ismertetése és értékelése ugyancsak a recenzens kivételes műveltségét és szakmai nyitottságát bizonyítja, miként arra egyébiránt Szepes Erika is kitér a szerző Nyelv/Rács/Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez című monográfiájáról írott recenziójában.  A harmadik, kissé talán lezser módon Egy kis szépirodalom címmel ellátott blokk jórészt nemrégiben írott és publikált kortárs magyar szépirodalmi tárgyú kritikák gyűjteménye. Olvashatunk itt olyan fiatal költők első versesköteteiről,  Nagypál István A fiúkról (177–182. oldal)12, Korpa Tamás Egy híd térfogatáról (183–187. oldal), vagy éppen Horváth Tivadar Ahol út nincs… (188–194. oldal) című debütáló verseskönyveiről13. Merőben más poétikai elképzelések alapján alkotó fiatal szerzők, ám a nyitottság jegyében mégis mindhárman jórészt pozitív értékelést kaptak. A szépirodalmi kritikák közül talán egyúttal a legérdekesebb és legelmélyültebb elemzés Erdős Virág ezt is el című, afféle lírai sikerkönyvvé avanzsált (aktuál)politikai tematikájú verseskötetéről írott kritika (A költő ezt is el… …túlozta?, 195–202. oldal)14, mely merész és meglepő módon elégedetlennek bizonyul a kritikai recepció által egyébként jórészt nagyra értékelt művel. Hasonlóan elmélyült, invenciózus, már-már irodalmi esettanulmányba hajló kritikusi értékelést olvashatunk a könyv vége felé Turczi István Minden kezdet című regényéről, mely afféle szokatlan beavatásregényként olvastatja magát (A töredékes történet teljessége, 227–234. oldal)15. A szépirodalmi kritikák blokkjának érdekessége és pozitívuma, hogy a szerző itt sem látszik kizárólagosan elköteleződni valamely kortárs magyar irodalmi kánon felé – megítélésem szerint megállapításait sokkal inkább a józan esztétikai értékítélet, semmint a különböző irodalmi trendek iránti elfogultság határozza meg, ez a fajta kvázi-objektivitás pedig, már ha                                                                                                                                                         11 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, A magyar üveggyöngyjátékosok nyomában: J. Szabó Piroska kismonográfiájáról, Kurázsi, 2013/5. http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/szemle-lo/1029-a-magyar-ueveggyoengyjatekosok-nyomaban.html 12 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Az ismerős idegen érintése: Nagypál István: A fiúkról, Új Forrás, 2014/2, 52-56.  13 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, Én-keresés, létharc, gondviselés: Horváth Tivadar Ahol út nincs… című verseskötetéről, Kurázsi, 2013/8.  http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/szemle-lo/1110-en-kereses-letharc-gondviseles.html 14 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, A költő ezt is el… …túlozta?: Erdős Virág ezt is el című verseskötetéről, Kurázsi, 2013/10. http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/szemle-lo/1229-a-koelt-ezt-is-el-tulozta.html 15 A kritika eredeti megjelenési helye: KÁNTÁS Balázs, A töredékes történet teljessége. Turczi István Minden kezdet című regényéről, KönyvPub 2013. december 29. http://www.konyvpub.hu/author/kantas-balazs/ 5  létezik ilyen az irodalomkritikában, mindenképpen egy fiatal irodalomkritikus pozitív tulajdonságaként értékelhető.  A kötet irodalomról való gondolkodását mind az esszék és tanulmányok, mind a szakkönyvkritikák, mind pedig a szépirodalmi tárgyú kritikák terén alapvetően a nyitottság és a valamely teoretikus paradigma melletti kizárólagos el-nem-köteleződés jellemzi – lényegre törő, józan, ugyanakkor az esetek nagy részében igencsak frappáns, eredeti megállapításokat megfogalmazó esettanulmányai, értékelései, elemzései szinte mind valamiféle jó értelemben vett eklekticizmus jegyében íródtak. A Fordulópont a maga nyitottságával együtt fontos, figyelemre mindenképpen érdemes állomása a legifjabb irodalomkritikus-irodalomtörténész-nemzedék gondolkodási áramlatainak, melyben immár kikristályosodni látszik egy fiatal, korábbi írásaiban olykor még a kialakulatlanság benyomását keltő kritikus irodalomról való gondolkodása. Kántás Balázs pályáján úgy érzem, a kötet címéhez híven valóban egyfajta fordulópontról beszélhetünk, hiszen a szerző egykoron (irodalom)elméletorientált, a hermeneutika és a recepcióesztétika irányába tendáló gondolkodás átfordulni látszik egy sokkal nyitottabb, az irodalmi műalkotásokat a maguk puszta szövegiségében tisztelő és értelmező, a szövegközeli olvasás lehető legnemesebb hagyományait szem előtt tartó, olykor esszéisztikus és jó értelemben eklektikus gondolkodásmódba.    

Tanulmánykötet a nyitottság felé fordulás jegyében. Lényegre törő bekezdések Kántás Balázs Fordulópont – Esszék, tanulmányok, kritikák című tanulmánykötetéről

Tanulmánykötet a nyitottság felé fordulás jegyében. Lényegre törő bekezdések Kántás Balázs Fordulópont – Esszék, tanulmányok, kritikák című tanulmánykötetéről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library