Csernicskó, István

Repository of the Academy's Library

huszonkilenc edik x ^  évfolyam. lu lö 1997. májusTARTALOML ászlóffy  A ladár 1 Lói ek-este (vers)Kalász M árton 2 Middelburg (vers iK ántor L a jos 3 Születésnap” (Lászlóffy Aladár kikötője)G ion  N án dor 6 Ez a nap a miénk (regény -  VII. rész )Zalán T ib or 24 Erotikus vázlatok, 41: Erotikus vázlatok 40: Erotikus vázlatok, -39: (versek)S zekér E ndre 28 Kovalovszky Miklós: Lidércnyomás (Napló 1944. október 8 -  1945. január 8.)S oós Kálm án 31 Történelmi lecke tanároknak és tanulok’ nak (Adalékok az ukrán magyarságkép ala- kuiasahoz Kárpátalján)T óth  István 46 Ruszin autonóm törekvések és TrianonD öm öck i A ndrás 55 A novemberi manifesztumSzürti M iklós 61 Szocializáció a szovjet hadseregbenC sern icsk ó  István 70 A szamok tükrében -  Kárpátalja lakossá­gának nemzetiségi megoszlása a legutóbb szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján némi kitekintésselSz. K ovács M iklós 77 Konvojban (A magyar-magyar viszonyrólG azda A lbert 82 Innen,túlLajos M ihály 87 Görög katolikusok (A jubileum jegyeben)Csernicskó IstvánA számok tükrébenKárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján,némi kitekintésselA-*■ kárpátaljai magyarság számáról és arányáról a területen belül annyi, sokszor egymásnak ellentmondó adat látott napvilágot (vő. Almásy 1994), hogy 7 évvel a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) után sem tűnik érdektelennek az említett népszámlálás adatainak rövid áttekintése. Ezek az adatok nem feltétle­nül hitelesek és megbízhatóak, ám mindenképpen mellettük szól, hogy hivatalo­sak és bármikor ellenőrizhetőek az idézett forrásokban.A legutóbbi népszámlálást 1989-ben rendezték a volt Szovjetunió területén, így értelemszerűen Ukrajnában és Kárpátalján is. Az adatfelvételnél használt kérdó'ív 8. kérdése a nemzetiségre, a 9. az anyanyelvre, illetve arra a szovjetuni- óbeli nyelvre kérdezett rá, amelyet az adatkölző „szabadon bír”-1.1989-ben a Szovjetunió területén 285 millió 762 ezer ember élt. 145 millió 155 ezer (50,8%) orosz, 44 millió 186 ezer (15,5%) ukrán, 171 ezer (0,06%) ma­gyar nemzetiségűnek vallotta magát (Brunner 1995:78-79.) Ukrajnában 163.111 (Ebból Kárpátalján 155.711), Oroszországban 5.712, Kazahsztánban 683, Lettor­szágban 347, Moldovában 299, Grúziában 244, Észtországban 241, Üzbegisztán­ban 211, Belorussziában 205, Litvániában 107, Azerbajdzsánban 82, Kirgizsztánban 57, Örményországban 35, Türkméniában 35 és Tadzsikisztánban 21 fő tartotta magát magyar nemzetiségűnek akkor (vő. Dupka 1994). A volt Szovjetunióban tehát 1989-ben 171.390 magát magyarnak valló ember élt, s 99,66%-uk Ukrajnában, 94,98%-uk Kárpátalján élt.Ukrajna lakosságának nemzetiségi összetételéről az 1989. évi népszámlálás hivatalos adatai alapján az 1. számú táblázat tudósít. A táblázatból kiderül, hogy az ukrajnai magyarság az eló'zó', 1979. évi népszámlálás eredményeihez képest 0,8%-kal csökkent, miközben a köztársaság ukrán lakossága 2,5%-kal, az orosz lakossága 8,4%-kal növekedett. 1989-ben a táblázat adatai szerint Ukrajna lakosságának 27,3%-a nem volt ukrán nemzetiségű. Ha pedig az anyanyelvi ada­tokat vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az ország lakosságának 64,6%-a (33.271.865 fó') volt ukrán anyanyelvű, 35,4%-a viszont más nyelvet tekintett anyanyelvének. Az orosz anyanyelvűek aránya az összlakossághoz mérten meg­lehetősen magas: 32,8% (16.898.273 fő).70Ukrajna lakossága 1989-ben nemzetiség és anyanyelv szerintVmilyen más nyel­vet tekint anya­nyelvénekl 15.2901oLOírj863 |N.COI 1.138|| 1.245 |cocoCSI| 2631| 32.986100co00| 77.3971%-ban12.1 |I <0ÖO) 55.2 |1 15.5 | | ZLZ  | | 20.3 ICDcd1 44.111.1Az oroszt tekinti anya­nyel­vének[ 4.578.390 |I.440.747 || 242.713 || 50.4291I 63.676 || 44.420 || 2.604 !| 4.607 || 298.179 !| 5.725.765%-ban I in esiCOoiT—cdrrf\j 9'99 | I 9.8 jI 4.2 ja>©Az uk­ránt tekinti anya- nyel­vénekI177.534 |10.081 |40.761 || 19.9341| 6.293 || 146.026| cocoCSI| 13.203 || 28.427 |446.492%-ban coNi00I 98.4 |h-’I 35.4 |ocd| 69.5 |1 12.5 | | 9 96 I | 62.3 |I 48.9 !0>60Anya­nyelve és nemzeti­sege azonos32.825.373 |11.172.508 |34.635 |156.200 |I 253.0241| 162.586| 27.500| 156.011 99628 | | 330.57745.202.380Válto­zás1979-képest(%-ban)2.5 |00-23.1 |8.4 |I 10.51I -1-9 I1 -15.1 ICOoI 10.7 |I%-banI L ZL IesiCNI 6'°I 6'° I190 ]I so | I 0.4 | I £0 IcoöCO| 1001Száma| 37.419.053 |11.355.582 || 486.326 |440.045 || 324.5251 Oo00cdcoCN| 219.179|| 163.111 || 134.825|| 675.588 || 51.452.034Nemze­tiség| Ukrán || Orosz || Zsidó || Belorusz |>■oo£ | Bolgár || Lengyel || Magyar| Román |A>>aUJ | Összesen711глsiЗ'03fiФSiI№GOО )г-*Aъд'r tСЙ(ЛОоЗ03'Sаи'CÖfed■О *-3  «  $Е с 3»<ц с >»2 с»m з N с</> *со 0) ьШ 3I сasо4 лв) S3 _  —с “  N N £  С 8 2Í T 0> .о><02с03_Q• '®  Ф  »  Й15 е “ 1 < I  g з  ЙasJQТОЕСВN(ОN »є 8VOСМрСОСМ?NN-«От -U)т -«Оо«(Ооа>оСОсосососоNО)NСОсосоа>смсоesiоосмN.00 сосо4frсмАОсососмNО )<офО)соо.QчфО)и г72Kárpátalja nemzetiségi összetételét 1989-ben a 2. számú táblázat mutatja be. A hivatalos népszámlási adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalja legna­gyobb kisebbsége a magyar. A magyar anyanyelvűek (166.700 fő) alkották 1989- ben a terület lakosságának 13,3%-át. Azok közül a nem magyar nemzetiségűek közül, akiknek nemzetiségük és anyanyelvűk különbözik, a legtöbben a magyart nevezték meg anyanyelvként. A nem magyar anyanyelvű, de magát magyar nemzetiségűnek valló kárpátaljaiak közül 3.200-an az ukránt, 991-en az oroszt nevezték meg anyanyelvűkként.A nem orosz anyanyelvű kárpátaljaiak 53,7%-a saját bevallása szerint „szabadon bírja" az orosz nyelvet. Az orosz anyanyelvűekkel együtt eszerint Kárpátalján 1989-ben 732.556 fő, az összlakosság 58,5%-a beszélt oroszul. 48.106-an vallották azt a nem ukrán anyanyelvűek közül, hogy anyanyelvükön kívül ukránul is szabadon beszélnek. Az ukrán anyanyelvűekkel együtt 1.020.933 fő, a lakosság 81,9%-a beszélte tehát az ukrán nyelvet Kárpátalján 1989-ben. 514.516-an (a lakosság 41,3%-a) saját bevallásuk szerint csak anya­nyelvükön beszéltek.A magyarok száma Kárpátalján az 1979. évi adatokhoz képest csökkent. Ez egyrészt a magyarok kivándorlásával, másrészt azzal magyarázható, hogy a magukat korábban főleg magyarnak valló cigányok közül 1989-ben többen vállal­ták saját nemzetiségüket, mint azelőtt (vö. Jemec-Gyacsenko 1993:9). Erre utal, hogy a magyarok számának csökkenésével egyidőben a cigányok száma 1979-hez képest csaknem megduplázódott. (2. táblázat)Kárpátalján ma 10 városi rangú település található: Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász, Nagyszőlős, Szolyva, Rahó, Técső, Ilosva, Csap. Ebben a tíz, ma városi státusú helységben a századfordulón és a századelőn a magyar lakos­ság aránya volt a legnagyobb. Mára az arányok megváltoztak. Véleményünk szerint nem érdektelen egy kis kitekintést tennünk néhány város nemzetiségi adatainak alakulására a 19. század végétől a 20. század végéig.3. táblázatA magyarok számának és arányának változása Kárpátalja 6, ma vá­rosi rangú településén 1880-1989 között (a városok mai közigazgatási területére átszámítva). Forrás: Kocsis-Kocsisné (1992:34-35) és a hi­vatalos szovjet népszámlálási adatok.V áros І І Ш 1 І І 9 1 І І І Összes lakos Ebből m agyar %-banU ngvár 1880 14.783 9.165 62.01910 21.630 15.864 73.31930 35.628 7.600 21.31941 38.659 27.896 72.41979 89.037 7.619 8.51989 116.101 9.179 7.9N agysző lős 1880 4.185 2.474 59.11910 7.811 5.943 76.11930 11.054 2.630 23.81941 13.331 7.372 53.31979 21.813 3.042 13.91989 25.046 3.171 12.6C sap 1880 1.187 1.164 98.173V áros Összes lakos Ebből m agyar %-ban1910 2.318 2.294 99.01930 3.572 2.082 58.31941 3.492 3.416 97.61979 7.503 3.434 45.81989 9.307 3.679 39.5M unkács 1880 13.319 6.177 46.41910 23.406 13.880 59.31930 34.267 6.227 18.21941 36.797 21.277 57.81979 71.393 6.883 9.61989 83.308 6.713 8.0B eregszász 1880 7.695 7.356 95.61910 14.470 13.953 96.41930 20.897 10.719 51.31941 21.540 19.784 91.81979 27.810 15.759 56.71989 29.221 15.125 51.7Técső 1880 2.954 1.946 65.91910 5.910 4.482 75.81930 7.417 2.335 31.51941 10.731 5.789 53.91979 8.921 2.860 32.01989 10.297 2.640 25.7A városok magyar lakosságának aránya jól láthatóan az államfordulatokat követően. Az 1910. évi magyar és az 1930. évi csehszlovák népszámlálás közötti 20 év alatt minden városban ugrásszerűen zuhant a magyarság aránya, viszont az 1941. évi, immár ismét magyar népszámlálás nagy növekedést regisztrált, s a következő (már szovjet) statisztikai felmérés újabb csökkenést mutat. A század­előn még magyar többségű városokban a magyar lakosság aránya olyannyira visszaesett, hogy ma már csupán egyetlen magyar többségű város maradt Kár­pátalján: Beregszász.Az 1989. évi népszámlálás szerint Kárpátalja 1.245.618 lakos közül 346.791 fő (27,8%) élt városban, 898.827 fő (72,2%) pedig faluban.4. táblázatKárpátalja városi lakosságának nemzetiségi összetétel 1989-ben. Az 1989. évi szovjet népszámlálási adatok alapján. (Sztatyisztyicsnij szbirnyik és Almásy 1994:21 szerint)N em zetiség Szám aM agyar 43.980 12.6Ukrán 244.109 70.4O rosz 38.744 11.3Egyéb 19.958 5.7Ö sszesen: 346.791 10074A magyar lakosság aránya a városokon belül szinte azonos a terület összla­kosságán belüli arányával. Az ukránok aránya valamivel kisebb, az oroszoké viszont sokkal nagyobb, mint arányuk Kárpátalja összlakosságához képest.Kárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele szerint a magyarok aránya a falvakban is közel azonos a terület összlakosságához mért arányával, az ukránoké pedig magasabb, az oroszoké jóval alacsonyabb.5. táblázatKárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele az 1989. évi szovjet népszámlálási adatok alapján. (Sztatyisztyicsnij szbirnyik és Almásy 1994:21 alapján)N em zetiség Szám a R üK '-féM agyar 111.731 12.4Ukrán 732.640 81.6O rosz 10.714 1.0Egyéb 43.742 5.0Ö sszesen: 898.827 100Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes nemzetiségeken belül milyen a falusi, illetve városi lakosság aránya, kiderül, hogy a kárpátaljai magyarok jellemző' településtípusa a falu, akárcsak az ukránoké, az oroszok többsége viszont városi lakos, ami nem véletlen, hiszen elsősorban a városokba telepítették őket a szov­jet hatóságok. Az orosz nemzetiségű városlakók aránya messze meghaladja a városiak megyei átlagát. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 38.744 orosz nemzetiségű városi lakos közül 29.077 (75%) a terület két legnagyobb köz­pontjában, Ungváron és Munkácson él. A magyar városi lakosság aránya némi­leg meghaladja a megyei átlagot.6. táblázatKárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként 1989-ben a szovjet népszámlálás adatok alapján. (Sztatyisztyicsnij szbirnyik és Almásy 1994:21 alapján)N em zetiség Szám a Városban iB ü f i íS S l l l iS S P IM agyar 111.731 71.7 43.980 28.2Ukrán 732.640 75.0 244.109 25.0O rosz 10.714 21.6 38.744 78.4Egyéb 43.742 68.6 19.958 31.4Ö sszesen 898.827 72.2 346.791 27.8IrodalomAlmásy Sándor 1994. A kiadhatóság határa. Kárpátaljai Szemle II. évf. 2. szám, 20-21. Bjulletyeny Sztatyisztyiki 1990. 10. szám, 76-79.75Botlik Józef -Dupka György 1993. Magyarlakta télepülések ezredéve Kárpátalján. Buda- pest-Ungvár: Intermix.Bruniier, Georg 1995. Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány.Dupka György 1994. A magyarság számának, összetételének és településterületeinek válto­zása Kárpátalján (1910-től napjainkig). In: Kovacsics József szerk. Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 164-174.Jemec, V. — Gyacsenko, N. 1993. Ciganszke naszelennya Zakarpattya. Ungvár: Kárpáti Kiadó.Kocsis Károly -  Kocsisné Hodosi Eszter 1992. Magyarok a határainkon túl a Kárpát­medencében. Budapest: Tankönyvkiadó.Sztatyisztyicsnij szbirnyik. Uzsgoród: Zakarpatszka obiaszna Upravlinnya Sztatyisztyiki, 1990., 1-16.Ungvár, 1995. szeptember76

A számok tükrében — Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján, némi kitekintéssel

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library