Földünk népességének 54%-a városokban él, ez az arány 2050-re akár 66%-ra is növekedhet
(UN ESA 2014). Az urbánus területek élhetőbbé tétele meghatározó jelentőségűvé válik a jövőben, felértékelve ezzel a városi zöldfelületeket is. A városi parkok esztétikai
fontosságukon túl számos ökoszisztéma szolgáltatást is biztosítanak, amelyekkel jelentősen
hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához. A városi zöldfelületek teret nyújtanak
a pihenéshez, aktív kikapcsolódáshoz és a szociális kötelékek erősítéséhez (GermannChiari-Seeland
2004, Kaźmierczak 2013, Tzoulas et al. 2007). Ezen szolgáltatások mind a
fizikai, mind pedig a mentális egészségre pozitív hatást gyakorolnak (Irvine et al. 2013,
Lee-Maheswaran 2011, Song et al. 2013, Wolch et al. 2014). A parkok saját területükön túl
környezetüknek is hűtő hatást biztosítanak (Bowler et al. 2010, Lin et al. 2015, Oliveira et
al. 2011, Takács et al. 2014), valamint hatékonyan kötik meg a légszennyezőket
(Escobedo-Nowak 2009, Tallis et al. 2011). E jótékony tulajdonságokon túl a városi parkok
élőhelyet és menedéket biztosítanak a városi növény- és állatvilág számára (Escobedo-Nowak 2009), miáltal bár közvetve, de szintén meghatározó szerepet játszanak egy egészségesebb
emberi élettér kialakításban. Az itt leírt funkciók nem fedik le a városi zöldterületek
által biztosított ökoszisztéma szolgáltatások teljes spektrumát, azonban mindezeket
figyelembe véve elmondható, hogy a parkok jelentősen hozzájárulnak a városi élet minőségének javításához. A városok üvegházgáz-mérlegének javításában és a szennyezőanyagmegkötésben
fontos szerep juthat a fáknak és nagyobb zöldfelületeknek, ezért a települési
klímastratégiák lényeges elemét képezhetik (Baró et al. 2014). Mivel e területeknek a lakosság
is nagy jelentőséget tulajdonít, a parkok objektív, fizikai-környezeti jellemzőinek
személyes, szubjektív megítélésének vizsgálata és interpretálása szintúgy meghatározó
fontossággal bír (Balram-Dragićević 2005, Baur et al. 2013).
Az előzőeket összegezve elmondható, hogy a városi ökoszisztéma szolgáltatások, valamint
a lakosság ilyen irányú igényének felmérése komoly feladatot rónak a városi környezet
kutatói számára, akiknek ez irányú munkájuk eredményét a döntéshozók számára elérhetővé
kell tenniük. A kutatók és a városi döntéshozók, valamint a civil közösségek
együttműködésével felmérhető a lakosság városi ökoszisztéma szolgáltatások iránti igénye.
E tevékenység előfeltételeként a parkok látogatóinak az azokról alkotott szubjektív véleményét kell megérteni, elemezni, és döntéstámogatás céljából a tervezési, kivitelezési feladatokban
érdekelt felekkel közölni. Ez utóbbit elősegítve jelen tanulmány célja a városi zöldterületek
érzékelt (szubjektív) életminőség-befolyásoló szerepének vizsgálata öt szegedi
park példáján. A munka e kezdeti lépéssel szándékozik hozzájárulni a város parkjait látogató
lakosok zöldterületekről alkotott véleményének megismeréséhe
