Cora, Zoltán

Repository of the Academy's Library

1192005/XVII. 5–6.Tékaolykor ironikussá, kioktatóvá válik.Nótári Tamás bevezetõ tanulmánya és fordításai, amelyeket bõséges, a forrásanyag és a szakirodalom beható ismeretérõl tanús-kodó jegyzetapparátus egészít ki, értékes adalékokat nyújthatnak nem csupán a medie-visztika és a középlatin filológia, hanem a szlavisztika és a középkori jogtörténet mûvelõi számára is. GALántAi erzsébeta magyar szociálpolitika alakulása a 20. században hazai és európai szemszögbõl1A társadalomtörténeti kutatásokon belül a szociálpolitika jelentõs diszciplína, mely a szociális jogokkal, a szociális juttatásokkal, a jóléti állam fogalmával és an-nak változásaival foglalkozik. A társadalombiztosítási rend-szerek kitûnõ kutatási témát jelentenek, lévén, hogy a 20. század második felében, Eu-rópában a legfontosabb jóléti intézménnyé váltak. Magyar-ország esetében is meghatá-rozó jelentõségû a szociálpo-litika alakulása, figyelembe véve, hogy az állam egyik alapfeladatának tekintette a szociális jogok kiterjesztését, az ún. „rövid huszadik szá-zadban” (1918–1990). Az összehasonlító vizsgálat érde-kes kérdése, hogy ez hogyan viszonyul a nyugat európai tendenciákhoz. A téma relevanciáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország immáron az Európai Unió tagja.A könyv szerzõje részben oktatói tevé-kenységet folytat, részben pedig jelentõs ku-tatási tapasztalattal és számos publikációval rendelkezik.2 Fõleg a társadalomtudomány területén végez alapkutatásokat, s a mû is ezt a palettát színesíti. A szerzõ mûve mód-szertani megközelítésében, a vizsgált téma széleskörû áttekintésében, és rendszerezett elemzésével hoz újat. Bár korábban már születtek hazai munkák, ezek azonban nem ilyen átfogóan és nem megfelelõ módszer-tani következetességgel vizsgálták a témát, valamint a háború elõtt készült hazai mûvek természetesen a vizsgált idõszaknak csak egy részével foglalkoznak. A kom munista éra idején íródott mûvek, pedig politikai-ideológiai töltésük miatt egyoldalúak; a jóléti in-tézkedéseket kiváltó okokban a munkásszervezeteknek és a mun-kásmozgalmaknak a va-lóságosnál nagyobb szerepet tulajdonítanak. A külföldi szer-zõk sokszor negligálják a kelet-európai régiót, ám ha mégis a vizsgálat tárgyává teszik, akkor nem egyszer ál-talánosító következtetéseket vonnak le – természetesen a nyugati államokban alkal-mazott módszereket hasz-nálják. Nem veszik figyelem-be a kelet-európai államok fejlõdésének sajátosságait. A szerzõ kísérletet tesz arra, hogy ezeket a tényezõket egyesítse munkájában, bár a II. világháború elõtti idõszak adathiánya nehe-zíti a teljes tényfeltárást.A kötet szerkezete áttekinthetõ, jól ta-golt, érthetõ a logikai érvelési rendszere. Egy hosszabb bevezetõ részbõl és hat fejezetbõl áll. Ezt egészíti ki a rövidítések táblázata, az interpretációt segítõ táblázatok, végül, pedig a bibliográfia. A szerzõ egyrészt in-terdiszciplináris módszereket használ, így a 120 2005/XVII. 5–6.Tékatörténelemtudomány hagyományos, egyol-dalú témakezelését a többrétû megközelítési móddal váltja fel, másrészt felhasználja a kom paratisztika módszereit is. Magyarország és Európa aszimmetrikus (az egyes nyugat-európai országokról kevesebb szó esik, mint Magyarországról) szociálpolitikai fejlõdését vázolja fel és hasonlítja össze a már említett „rövid huszadik század” intervallumában, továbbá történetileg vizsgálja a szociális ki-adások alakulását, a jóléti intézmények struk-turális fejlõdését, a szociális jogok és a prog-ramok szervezeti formáit, különös tekintettel a konvergens és divergens folyamatok elkü-lönítésére. A történeti rekonstrukció során a szerzõ a vizsgált idõszakot a II. világháború elõtti és azt követõ periódusra osztja fel. A kötet fontossága az eddigieken túl, a nemzetközi kutatásban bevált módszerek meghonosítása, és további kutatások ösztönzése.A bevezetésben az összehasonlítás vá-lasztott módszereirõl, a jóléti tipológiákról, a témára vonatkozó eddigi kutatásokról, a vizsgálat menetérõl, kereteirõl, és forrásairól tájékoztat a szerzõ. Ismerteti a konvergenciák és divergenciák (hasonló és eltérõ folyama-tok) elemzésének lehetõségeit, melyek a késõbbiekben fontos szerephez jutnak. Az elemzés a nemzetközi vonatkozású kutatá-sokat is felvázolja a tipológiák tükrében, me-lyek közül Gosta Esping-Andersen, valamint Göran Therborn munkái a legfontosabbak. Az elsõ fejezetben a jóléti kiadások ala-kulását elemzi. Szót ejt az ILO (In ternational Labour Office) és az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Develop-ment) által mért adatok közt mutatkozó különbségekrõl, továbbá a magyar kiadások tekintetében kiemeli a KSH adatai alapján lehetséges utólagos GDP számítás fontos-ságát is a történeti összehasonlítás terén. Az összehasonlítás szempontjából az 1970-es és 1980-as évek divergenciáját hangsúlyozza, valamint a magyarországi szocializmus ilyen irányú ráfordításaival kapcsolatban megjegy-zi, hogy rendszerük „legitimálása” miatt fordultak a társadalombiztosítási kiadások megnöveléséhez, anélkül hogy a szociálpoli-tika prioritás lett volna.A könyv második fejezetében a jó-léti állam szerkezeti jellemzõit tárgyalja a szerzõ. Kitér a biztosítások bevezetésének sorrendjére, és a nyugat-európai államokban történt létrehozásukkal párhuzamosan is-merteti ezen intézmények magyarországi ki-alakulását, fejlõdését, szabályozását. A kom-munista rendszer sajátos jóléti politikájának köszönhetõen kialakult társadalompolitikai tendenciákat elemezve a szerzõ megállapítja, hogy az egészségügy terén Magyarország, Nyugat-Európához viszonyítva a II. világ-háború után divergált, a nyugdíjbiztosítások terén viszont konvergált. A következõ fejezet a szociális jogok fejlõdését tárgyalja, melyben a társadalom-biztosításra jogosultak körét, a jogosultság feltételeit és a juttatások relatív színvonalát vizsgálja. A támogatásban részesülõk lefe-dettség bõvülési körének fejlõdését illetõen megállapítja, hogy általánosságban az ipari munkásság került elõször a kedvezményezet-tek közé, majd a mezõgazdasági munkásság, s végül az önálló munkavégzõk. A magyar-országi rendszer esetében hangsúlyozza, hogy az, a németországi mintához kon-vergált, kivé-ve az 50-es évek közepén fellépõ divergenciát, mely enyhe fluktuációt okozott.Negyedik témakörként a tanulmány a szervezeti formák jellemzõit, és az ellenõrzési mechanizmusokat veszi nagyító alá. Kiemeli a három legfontosabb biztosítási formát: a kötelezõ biztosítást (kontinentális-korporatív típusra jellemzõ), az államilag támogatott önkéntes biztosítást, és az általános biz-tosítást. A mechanizmusok esetében kitér erõsödõ ellenõrzésükre, s ezzel párhuza-mosan az ezt elõsegítõ intézményhálózat megteremtésére (Tomka 104). A tanulmány a társadalompolitika ezen szektorával kap-csolatban megjegyzi, hogy a szocialista kor-1212005/XVII. 5–6.Tékamányzat a helyi önkormányzatok, mint a szociális szféra ellenõrzõ és érdekképviseleti szervei megszüntetésére törekedett. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a társadalombiztosítás mûködésének alig érvényesült a demokrati-kus kontrollja Magyarországon, ami erõs di-vergens tényezõ Nyugat-Európához képest.A mû utolsó fejezetében a jóléti in-tézmények továbbfejlõdését meghatározó tényezõkrõl olvashatunk. A szerzõ a fõbb megközelítési módok fontosságát hangsú-lyozza (diffúziós folyamat, funkcionalizmus, OECD összetevõ-analízis, és konfliktusel-méleti megközelítés). Õ maga ezek közül a funkcionalizmus elméletét támasztja alá érvelésével, ugyanis ebben jutnak legnagyobb szerephez a szocioökonómiai változások, s megvalósulni látszik az „indusztrializmus logikája”, mely országhatároktól függetlenül érvényesül. Mindemellett a szintéziselmélet jelentõségét is hangsúlyozza, amely egyfajta „integrált pluralizmust” jelent a politikai és szocioökonómiai tényezõk együttes hatása-ként. E fejezet végén a szerzõ a konvergencia egy lehetséges okát ismerteti a politikai rend-szerek hasonlóvá válásának folyamatában.A jóléti állam fogalmának meghatáro-zása során az európai modell alapelemeit alkalmazza, azaz Nyugat-Európában a szo-ciálpolitikai elemzésekhez használt vizsgálati módszereket a magyar elemzési viszonyok-hoz kalibrálja, s esetleg mutatis mutandis, kiegészíti. Sokszor azonban nem tisztáz-za, hogy a modell használata során milyen tényezõk, és alapelvek szerint jár el. Az ILO és OECD adatbázisait alapul véve kialakított saját adatbázisában az adatokat pontosan és szakszerûen használja fel, azonban néha nem megfelelõ tagoltsággal ismerteti azokat, ami megnehezíti elkülönítésüket. A munka – bár több ponton szûkszavú és néhol komoly háttértudást feltételez – mégis hasznos lehet az egyetemi diákok számára. A mû szövegére bizonyos pontokon szárazság, uniformizmus jellemzõ. A szöveg gördülékenysége néhol akadozik, ami azonban a téma jellegébõl, a téma tudományosságát övezõ kontextusból eredhet. A magyar tudományos írásokra még általánosságban nem jellemzõ sajátos összefogottság és stiláris purizmus tapintható ki a szövegen, sajtóhibák alig fordulnak elõ. A korszerû tartalmi és formai igényességet a fogalmak megfelelõ mélységû kifejtése kíséri, a bibliográfiai összefüggések jól szerkesztet-tek, és bõségesen tartalmaz elemeket a hazai és külföldi szakirodalomból.Fontos kutatási irány lehet a jóléti ál-lam rendszerét generáló faktorok elemeinek pontos tisztázása, mûködési mechanizmu-saik megfelelõ ismertetése. Ösz-szegezve elmondhatjuk, hogy a társadalomtörténet könyvtára hasznos és jó kézikönyvvel bõvült. Remélhetõleg a témát tárgyaló többi könyvet is ilyen siker fogja kísérni. JEGyzETEK 1 toMKA béLA: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Budapest, 2003, Századvég Kiadó. 217 p. A könyv szerzõje a Szegedi Tudományegyetem Legújabbkori Egye-temes Történeti Tanszékének egyetemi docense. 2 toMKA béLA: Családfejlõdés a 20. századi Ma-gyarországon és Nyugat-Európában: konvergencia vagy divergencia? Budapest, 2000; toMKA béLA: Social Integration in 20th Century Europe: Evi-dences from Hungarian Family Development. Jour nal of Social History, 35. évf. (2001) 2. sz. 327–348; toMKA béLA: A jóléti intézmények fejlõdésének meghatározói a 20. századi Euró-pában – hosszú távú összehasonlítások néhány tanulsága. Valóság, 45. évfolyam (2002) 6. szám 55–68.; toMKA béLA: Social Security in Hungary in a Long-run and Comparative Perspective: Expendi-tures, Social Rights, and Organization, 1918-1990. Arbeits pa pi ere des Osteuropa-Instituts der Fre-ien Univer sität Berlin. Arbeitsbereich Politik und Gesell schaft. Heft 43. Berlin, 2002; toMKA béLA: Demo graphic Diversity and Convergence in Europe, 1918–1990: The Hungarian Case. Demographic Research, 6. évfolyam (2002) 2. sz. 17–48; toMKA béLA: A jóléti kiadások alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, 1918–1990. Statisztikai Szemle, 81. évf. (2003) 3–4. corA zoLtán

"A magyar szociálpolitika alakulása a 20. században hazai és európai szemszögből" (Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Budapest: Századvég Kiadó, 2003. 185. oldal).

"A magyar szociálpolitika alakulása a 20. században hazai és európai szemszögből" (Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Budapest: Századvég Kiadó, 2003. 185. oldal).

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library