Kronológiánk az első bécsi döntés-

től a független Ukrajna kikiáltá-

sáig tekinti át bő hat évtized leg-

fontosabb kárpátaljai eseményeit

Fedinec Csilla

összeállításában

Fedinec, Csilla

Repository of the Academy's Library

BBC History – A világtörténelmi magazin 9Történelmi MagyarországKronológiánk az első bécsi döntés-től a független Ukrajna kikiáltá-sáig tekinti át bő hat évtized leg-fontosabb kárpátaljai eseményeit Fedinec Csilla összeállításában● 1938. november 2. A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági  határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. A Felvidék, beleértve Kárpátalja magyarlakta területsávját, ismét Magyarország része lett. ● 1939. március 14–20.  A magyar honvédség beavatkozása nyomán Magyarország területéhez tartozik Kárpátalja ruszinok lakta régiója is. ● 1939. június 22. Elfogadták a 6.200/1939. sz.  M. E. (miniszterelnöki) rendeletet a kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezé-séről. A sajátos közigazgatási berendezkedésű régió hivatalos neve: Kárpátaljai Kormányzóság.● 1941. július 12-én kelt belügyminisztériumi  rendelettel megkezdődött a zsidók galíciai depor-tálása, amely leginkább a Kárpátalján élőket sújtotta. ● 1944. április 16. Pészah első napján Kárpátalján megkezdődött a zsidók gettókba zárása. 2000-ben a Magyar Köztársaság kormánya ezt a napot nyilvánította a holokauszt magyarországi emlék-napjává. ● 1944. szeptember 8.–október 28. Az 1. és a 4. Ukrán Front Kelet-Kárpátok elnevezésű támadó hadművelete eredményeként a szovjet katonaság ellenőrzése alá került Kárpátalja területe.● 1944. november 13. A 4. Ukrán Front vezérkara kiadta a 0036-os utasítást, mely szerint három-napos munkára köteles jelentkezni minden hadköteles korú magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfi, ami valójában többéves kény-szermunkát jelentett. Sokan már a szolyvai  gyűjtőtáborban elpusztultak.  ● 1944. november 26. Munkácson összeült  a Kárpátontúli Ukrajna Népi Bizottságainak első kongresszusa, melyen kiáltványt fogadtak el „Kárpátontúli Ukrajnának Szovjet Ukrajnával való újraegyesítéséről”.● 1945. június 29. A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság Moszkvában egyezményt írt alá Kárpátaljának (Kárpátontúli Ukrajnának) Szovjet-Ukrajnához való csatolásáról. ● 1946. január 22. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendeletet hozott  a Kárpátontúli terület megalakításáról  Ungvár központtal az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kötelékében.● 1949. február 18. Betiltották Kárpátalján  a görög katolikus hitvallást.● 1952 Beregszászban megnyílt a negyven éven keresztül működő magyar Népszínház.● 1956. november 3. Ungváron magyar szerkesz-tőkkel korrigáltatták nyelvhelyességi szempont-ból Kádár János másnapi, szolnoki beszédét, amit oroszból fordítottak.● 1956 vége A magyarországi forradalmi esemé-nyekkel szimpatizáló csoportok alakultak Kárpátalján. A résztvevők közül többeket később börtönbüntetésre ítéltek.● 1957-től Megindult a magyarországi könyvek és lapok behozatala, előﬁzetése a Szovjetunióban.● 1961. október 17–31. Az SZKP XXII. kongresz-szusán elfogadták a párt új programját, mely tartalmazta a „nemzetek összeolvadásának” elméletét.● 1963. augusztus 6. Az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karán megnyílt a magyar nyelv és  irodalom szak.● 1967. március 8. Önálló magyar napilappá vált  az addig ukránból fordított Kárpáti Igaz Szó,  az egyetlen magyar nyelvű megyei napilap.● 1967–1971 A magyar tollforgató értelmiséget tömörítő Forrás Ifjúsági Stúdió működésének évei.● 1969. április 16. Kijevben megnyílt  a Magyar Népköztársaság főkonzulátusa.● 1971. március–április. Az SZKP XXIV. kongresz-szusán Leonyid Brezsnyev bejelentette a szovjet nép történelmi kategóriájának kialakulását. ● 1971. május 22. Megalakult a József Attila Irodalmi Stúdió, 1988-tól József Attila Alkotó-közösség.● 1972 Több ezer kárpátaljai magyar írta alá  a Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak  címzett beadványt, melyben nemzetiségi jogok biztosítását szorgalmazták. A szervezőket  a rendszer meghurcolta.● 1985. augusztus 1. Moszkvában magyar–szovjet egyezményt írtak alá az egyszerűsített határát-lépésről.● 1986. április 26. Robbanás következett be  a Kijev melletti csernobili atomerőműben.● 1988. szeptember Néhány kárpátaljai magyar iskolában megkezdték a magyar történelem fakultatív oktatását. ● 1989. január 1. Beregszászban, az egykori Oroszlán Szálló falán felavatták Petőfi Sándor emléktábláját, amely a szovjet időszak első magyar kulturális emlékjele Kárpátalján. ● 1989. február 26. Ungváron megalakult  a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Elnökévé Fodó Sándor ungvári  egyetemi tanárt választják.● 1989. március 1. A szovjet–magyar határon  megnyíltak az első olyan határátkelők, amelyek  a kishatárforgalmat biztosították.● 1989. március 15. 1944 óta első ízben ünnepelte szabadon az 1848–1849-es szabadságharc előtt tisztelgő nemzeti ünnepét a kárpátaljai magyarság.● 1989. július 16. Tiszaújlak határában felavatták  a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának színhelyén újjáépített turulmadaras emlékmű-vet, amelynek eredetijét 1945-ben lerombolták. Ettől kezdve minden évben megtartják a Turul-ünnepséget, a kárpátaljai magyarság találkozóját.● 1989. november 10. Ungváron megnyílt  a Szovjet Hungarológiai Központ.● 1989. november 25–26. Első ízben emlékeztek  meg nyíltan Kárpátalján az 1944-es szovjet  megtorlás kárpátaljai áldozatairól. ● 1989. december 13. Kijevben hatályon kívül helyezték a görög katolikus egyházat betiltó  1949-es rendeletet.● 1990. június 11. Az ukrán köztársaságban  a „moszkvai időről” áttértek a „kijevi időre”.● 1991. augusztus 10. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter megnyitotta a Magyar Köztársaság kijevi főkonzulátusának ungvári képviseletét.● 1991. augusztus 18–20. A késő esti órákban Moszkvában rendkívüli bizottság vette át a hatal-mat. Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió elnökét  a Krímben tartották fogva. Moszkvában rendkí-vüli állapotot vezettek be, a hadsereget az utcára vezényelték. ● 1991. augusztus 21. Moszkvában Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció első elnöke bejelen-tette a puccs meghiúsulását. A katonaságot visszarendelték a laktanyákba.● 1991. augusztus 24. Kijevben az Ukrán SZSZK  12. összehívású Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakán kikiáltották Ukrajna függetlenségét.● 1991. december 1. Ukrajna függetlenségét az ország lakossága népszavazással erősítette meg.Revízió és megszállás Magyar évek, szovjet idők

Magyar évek, szovjet idők

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library