A tanulmány a 2007 és 2013 közötti európai uniós forrásokból a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program (a továbbiakban: GOP) és kisebb részben a Közép-Magyarország Regionális
Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) keretében kiszerződött, vállalati technológiafejlesztési
és vállalati innovációs pályázatok célzásának néhány aspektusát elemzi az
EMIR1
2014. április 30-i adatbázisa alapján. Vizsgálatunkban foglalkozunk az újrapályázás, a keresztpályázás, a területi megoszlás és a vállalatméret kérdéseivel, illetve a középmagyarországi
(azaz budapesti és Pest megyei) vállalkozások többi térségben való szerepvállalásával
is. Főbb eredményeit tekintve a tanulmány
- rámutat, hogy a vizsgált pályázatok vállalatelérési arányai a kevésbé fejlett régiókban előreláthatólag nem lesznek elegendők a 2014-2020-as források felhasználásához,
de a kormányzat foglalkoztatáspolitikai céljait sem szolgálják
kellőképpen;
- feltárja, hogy az elérés problémáit egyes pályázatok és egyes térségek esetében
visszaélésekre utaló mértékben oldotta meg a közép-magyarországi (KMR)
székhelyű cégek szerepvállalása;
- bemutatja, hogy a vállalati innovációt célzó pályázatok - a célcsoportbeli átfedések
és a többszöri pályázatnyerés miatt - a technológiafejlesztési pályázatokhoz
képest nem szélesítették jelentős mértékben a kohéziós politika által elért
kkv-k körét, egyúttal bizonyítja, hogy a vizsgált pályázatok keretében többször
is nyertes cégek átlagosan nagyobb forráskeretű projekteket valósítottak meg,
mint az egyszeres nyertesek, ami a nyertesek csoportján belüli kedvezőtlen polarizációs
tendenciára utal;
- ráutaló eredményeket közöl a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek
gyenge projekt-megvalósítási kapacitása és a megyei jogú városokon kívüli vállalkozások
pályázati rendszerbeli alulreprezentáltsága tekintetében;
- adatokkal alátámasztott aggályokat fogalmaz meg a GOP-1.3.1/A és B komponensek,
valamint az álnaivan ágazati pilotnak tekinthető GOP-1.3.1/F pályázat
célzása tekintetében, továbbá rámutat a GOP-2.1.1 pályázatok komponensei közötti elhatárolás tartalékaira;
törésvonalat tár fel a két fejlettebb dunántúli régió között, igazolva, hogy Nyugat-Dunántúlon
a többi régióhoz viszonyítva átlagos mennyiségű projekt megvalósításában
kiemelkedő arányt képviseltek a régió vállalatai (és minimális
arányt a közép-magyarországi székhelyű vállalatok), míg Közép-Dunántúlon
kevés projekt és átlag fölötti KMR-es jelenlét mellett nagyon alacsony a régió
vállalatainak pályázási aktivitása;
- gyanúra okot adó extrém területi eredményeket mutat be három Nógrád megyei
kistérség és a Kisteleki kistérség vonatkozásában, továbbá általánosságban rávilágít Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl cégeinek gyenge szereplésére
a vizsgált pályázatokon; végül
- javaslatokat fogalmaz meg a területi célzás, az ágazati célzás és a pályázatok
iránti kereslet elemzése tekintetében konkrét vizsgálatok elkészíttetésére
