Tarsoly, Péter

Repository of the Academy's Library

283                             KARSZTFEJLŐDÉS XX.                 Szombathely, 2015. pp. 283-292.                     DOI: 10.17701/15.283-292   GRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ-LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN  LICHENOLOGICAL,BRYOLOGICAL AND PTERIDOLOGICAL INVESTIGATION OF GRANITE CAVE ENTRANCES IN THE VE-LENCE HILLS  TARSOLY PÉTER  Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet, 8000, Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3., tarsoly.peter@amk.uni-obuda.hu  Abstract: This paper deals with the lichenological, bryological and pterydological investigation of granite caves in the Velence Hills. In the investigation I take into account altogether 22 granite caves in the area of the west-, and east-velencei region. The particular plant species belong to 14 species, 8 orders and 12 families. The 4 lichen species belong to the Lecanorales order, two species to the Parmeliaceae family, one species to the Rhizocarpace-ae family and another to the Teloschistaceae family. The identified 8 mosses belong to 6 orders and 7 families. Four species belong to the Hypnales and Polytrichales orders, and one species to the Bartramiales, Dicranales, Grimmiales and Pottiales orders. Two species belong to the Polytrichaceae family, and one species to the Bar-tramiaceae, Dicranaceae, Grimmiaceae, Brachytheriaceae, Hypnaceae and Pottiaceae families. The identified two fern species belong to the Polypodiales order, one to the Aspleniaceae family and another to the Polypodiop-sida family.  BEVEZETÉS  A Dunántúl középső részén, a Velencei-tó szomszédságában van Magyaror-szág legkisebb, és egyik legöregebb középhegysége, a Velencei-hegység. Területe ~ 40 km2, Székesfehérvár Öreghegyétől egészen Pázmándig nyúlik el ÉK – DNY-i csapásirányban. A vizsgálat munkaterülete a nyugat-velencei egységre és a kelet-velencei egységre terjedt ki (ÁDÁM 1993, HORVÁTH et al. 2004), amelyek jellemző alapkőzete a gránit (1. ábra). A Velencei-hegység kistáj egy ópaleozoós kristályos tönkröghegység, kar-bon időszaki gránitbatolit (ÁDÁM 1993). A többszörösen tönkösödött, gyengén tagolt középhegység geomorfológiai sajátosságai a gránit speciális lepusztulási formái és a kőzetminőségi különbözőségek következtében ki-alakult denudációs formák. A változó vastagságú málladéktakaróból kisebb-nagyobb csoportokat alkotó gránithátak, kőhalmok látszódnak ki. A kőhal-mok lekerekített élekkel és formákkal rendelkeznek, gyapjúzsákokat és in-284  góköveket alkotnak. Az egymással érintkező kőtömbök között járható mére-tű üregeket is lehet találni, ezeket nevezzük gyapjúzsákbarlangoknak. Mor-fológiai szempontból a gránit kibukkanások között még tömbközi álbarlan-gok fordulnak elő. A kutatás célja volt a gyapjúzsákbarlangok és álbarlan-gok bejáratában található zuzmók, mohák és harasztok vizsgálata.   1. ábra A nyugat-, és kelet- velencei egység a Velencei-hegység kistájban (Forrás:www.mafi.hu),  Jelmagyarázat: I – Nyugat-velencei-terület, II – Kelet-velencei-terület, A – Székesfehérvári egység, B – Nyugat-velencei egység, C – Kelet-Velencei egység, D – Nadap-pázmándi hegysor Fig.1. The west-, and east-velencei region in the Velence Hills (Source: www.mafi.hu),  Legend: I – West-Velence area, II – East-Velence area, A – Szekesfehervar unit, B – West-Velence unit, C – East-Velence unit, D – Nadap-Pazmand mountain  Anyag és módszer  A nyugat-, és kelet-velencei egység területén összesen 22 darab gyapjúzsákbarlang, gránit-álbarlang és barlangszerű objektum található. A vizsgálat során az üregeket földrajzi fekvés szerint csoportosítottam. Az eredmények megjelenítésekor igyekeztem az azonos földrajzi, edafikus és mikroklimatikus viszonyok között lévő üregek adatait együttesen kezelni, vizsgálni, és belőlük következtetéseket levonni. A vizsgálati területen talál-ható barlangokat és legfontosabb kataszteri adataikat az I. táblázat tartal-mazza. A növényfajok meghatározását terepen végeztem egy 6x nagyítású kézi na-gyítóval. Engedélyköteles volta miatt gyűjtést nem végeztem, de hullott növényi részek esetében – amennyiben szükséges volt – laboratóriumi kö-rülmények között további vizsgálatokat végeztem egy lengyel gyártmányú PZO fénymikroszkóppal 50-150x nagyítás mellett. A zuzmók, mohák és harasztok meghatározásához az alábbi szakirodalmi munkákat használtam: ÁROKSZÁLLÁSY Z., BÁNHEGYI J., BOROS Á., GALLÉ L. (1968): Nö-vényhatározó I., Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, p. 626.; KREMER B.P., MUHLE H. (2000): Zuzmók, mohák, harasztok, Magyar Könyvklub, Buda-285  pest, ISBN 963 548 784 3 / ISSN 1219-3178, p. 287; LUETH M. (2004/2011): Bildatlaas der Moose, Freiburg, p. 818. I. táblázat Table I. Gránitbarlangok és barlangszerű objektumok a nyugat-, és kelet-velencei egység területén Granite caves in the area of the west-, and east-velencei region  Név Kőzet Közigazgatási fekvés Földrajzi fekvés Kataszteri sorszám B/BO1 Iker-kő-barlangja gránitporfír Pákozd Pogány-kő 4510-505 BO Gömb-kő-barlangja gránitporfír Pákozd Pogány-kő 4510-503 BO Oroszlán-kő-barlangja gránitporfír Pákozd Pogány-kő 4510-511 BO Rejtek-barlang gránitporfír Pákozd Pogány-kő 4510-519 BO Gomba-kő-barlangja gránitporfír Pákozd Sár-hegy 4510-516 BO Siklóbőrös-sziklaeresz gránitporfír Pátka Király-berek 4510-532 v. 533 BO Háromszájú-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kő 4510-504 BO Osztott-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kő 4510-512 BO Teraszos-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kő 4510-515 BO Zsivány-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kő 4510-2 B Kis-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kőtől ÉNY 4510-507 BO Mohás-barlang gránitporfír Pákozd Pandúr-kőtől ÉNY 4510-524 BO Róka-lyuk-barlang gránitporfír Pákozd Bodza-völgy 4510-520 BO Cserkupacsos-barlang gránitporfír Pákozd Bodza-völgy 4510-532 v. 4510-4 B Szúnyogos-barlang gránitporfír Pákozd Bodza-völgy 4510-523 BO Bújdosó-barlang gránitporfír Pákozd Bodza-völgy 4510-521 BO Pókhálós-barlang gránitporfír Pákozd Bodza-völgy 4510-522 BO Likas-kő kvarcit Lovasberény Meleg-hegy 4510-509 BO Polák-hegyi-álbarlang gránitporfír Pákozd Polák-hegy 4510-525 BO Borjú-völgyi-álbarlang gránitporfír Sukoró Borjú-völgy 4510-518 BO Páfrányos-barlang gránitporfír Pákozd Hurka-völgy 4510-528 BO Kőrózsa-álbarlang gránitporfír Pákozd Hurka-völgy 4510-529 BO  A terepi jegyzőkönyvekben csak a biztosan azonosítható fajok kerültek fel-tüntetésre. A bizonytalanul azonosítható vagy nem azonosítható fajokat a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák, ezért a bejáratok környezetében további,                                                  1 B= barlang, BO=barlangszerű objektum 286  eddig nem azonosított fajok előfordulása valószínűsíthető. A fajok rendszer-tani besorolását rend és család szerint az ITIS (Integrated Taxonomic Information System, 2014) alapján végeztem. A vizsgálatokat összesen hét terepi napon végeztem 2013-ban és 2014-ben (2013.08.02., 2013.08.07., 2013.08.14., 2014.02.01., 2014.02.22., 2014.06.07., 2014.06.08.).  A vizsgálatok eredményei  A meghatározott növényfajok összesen 14 fajhoz, 8 rendbe és 12 családba tartoznak. A II. táblázat mutatja be a meghatározott zuzmófajokat. A meg-határozott 4 faj mindegyike a Lecanorales rendbe tartozik, két faj a Parmeliaceae családba, egy-egy faj pedig a Rhizocarpaceae és a Teloschistaceae családokba.  II. táblázat Table II. A vizsgálatok során meghatározott zuzmófajok The lichen species identified in the course of the examination.   Faj Rend Család 1 Hypogymnia physodes (L.) Nyl. Lecanorales Parmeliaceae 2 Parmelia saxatilis (L.) Ach. Lecanorales Parmeliaceae 3 Rhizocarpon geographicum (L.) DC. Lecanorales Rhizocarpaceae 4 Xanthoria parietina (L.) Beltr. Lecanorales Teloschistaceae  A III. táblázat mutatja be a meghatározott mohafajokat. A meghatározott 8 mohafaj 6 rendbe és 7 családba tartozik. Két-két faj képviseli a Hypnales és Polytrichales rendeket, és egy-egy faj a Bartramiales, Dicranales, Grimmiales és Pottiales rendeket. Két faj képviseli a Polytrichaceae csalá-dot és egy-egy faj a Bartramiaceae, Dicranaceae, Grimmiaceae, Brachytheriaceae, Hypnaceae és Pottiaceae családokat.  III. táblázat Table III. A vizsgálat során meghatározott mohafajok The moss species identified in the course of the examination.   Faj Rend Család 1 Bartramia pomiformis Hedw. Bartramiales Bartramiaceae 2 Dicranella heteromalla (Hedw.) Schimp. Dicranales Dicranaceae 3 Grimmia campestris Burchell ex Hooker Grimmiales Grimmiaceae 4 Homalothecium sericeum (Hedw.) Bruch, Schimp. & W.Gümbel Hypnales Brachytheriaceae 5 Hypnum cupressiforme Hedw. Hypnales Hypnaceae 6 Polytrichum formosum Hedw. Polytrichales Polytrichaceae 7 Polytrichum juniperinum Hedw. Polytrichales Polytrichaceae 8 Tortula ruralis (Hedw.) Gartn. Meyer & Schreb.S.L. Pottiales Pottiaceae  287  A IV. táblázat mutatja be a meghatározott harasztfajokat. A meghatározott 2 harasztfaj egy rendbe (Polypodiales) és 2 családba (Aspleniaceae, Polypodiopsida) tartozik.  IV. táblázat Table IV. A vizsgálat során meghatározott harasztfajok The fern species identified in the course of the examination.   Faj Rend Család 1 Asplenium septentrionale (L.) Hoffm. Polypodiales Aspleniaceae 2 Polypodium vulgare L. Polypodiales Polypodiopsida  V. táblázat Table V. Zuzmók, mohák és harasztok a Pogány-kő, Sár-hegy és Király-berek barlangjainál Lichens, mosses and ferns by the caves of the Pagan-stone, Mud-hill and King-grove   Iker-kő bar-langja Gömb-kő bar-langja Oroszlán-kő barlangja Rejtek-barlang Gomba-kő barlangja Siklóbőrös-sziklaeresz  Xanthoria parietina             Grimmia campestris Rhizocarpon geographicum             Tortula ruralis Hypogymnia physodes             Hypnum cupressiforme Parmelia saxatilis             Asplenium septentrionale Homalothecium sericeum              Jelmagyarázat: Zuzmó Moha Haraszt   Az V-VIII. táblázatok mutatják be az egyes barlangok és növényfa-jok összefüggéseit földrajzi fekvésenként. Minden táblázatban felül a bar-langok nevei olvashatók, bal és jobb oldalon pedig a növényfajok megneve-zései növénytörzsek szerinti színkódokat alkalmazva. Minden barlang neve alatt kettős osztású cella látható, amelynek bal oldali részébe világosabb jelölőnégyzet, jobb oldali részébe sötétebb színű jelölőnégyzet került attól 288  függően, hogy a bal vagy jobb oldali növényfaj listából sikerült a bejárat közelében fajt azonosítani.   Az V. táblázat mutatja be a meghatározott zuzmókat, mohákat és harasztokat a Pogány-kő, Sár-hegy és Király-berek barlangjainál. Zuzmók közül a leggyakrabban előforduló fajok a Xanthoria parietina és a Rhizocarpon geographicum, de több barlangnál előfordulnak a Parmelia saxatilis és a Hypogymna physodes is. Mohák közül a leggyakoribb faj a Grimmia campestris, de több barlangnál előfordulnak a Tortula ruralis, a Homalothecium sericeum és a Hypnum cupressiforme is. Harasztok közül az Asplenium septentrionale csak az Oroszlán-kő barlangjánál és a Rejtek-barlangnál található meg. VI. táblázat Table VI. Zuzmók, mohák és harasztok a Pandúr-kő barlangjainál Lichens, mosses and ferns by the caves of the Pandour-stone   Háromszájú-barlang Osztott-barlang Teraszos-barlang Zsivány-barlang Kis-barlang Mohás-barlang  Xanthoria parietina             Grimmia campestris Rhizocarpon geographicum             Hypnum cupressiforme Hypogymnia physodes             Polytrichum juniperinum Tortula ruralis             Dicranella heteromalla Homalothecium sericeum              Jelmagyarázat: Zuzmó Moha Haraszt   A VI. táblázat mutatja be a meghatározott zuzmókat, mohákat és haraszto-kat a Pandúr-kő barlangjainál. Zuzmók közül a leggyakrabban előforduló fajok a Xanthoria parietina és a Rhizocarpon geographicum, ritkán előfor-289  duló faj a Hypogymnia physodes. Mohák közül a leggyakrabban előforduló faj a Grimmia campestris, kevésbé gyakran előforduló fajok a Tortula ruralis és a Homalothecium sericeum, ritkán előforduló fajok a Hypnum cupressiforme, a Polytrichum juniperinum és a Dicranella heteromalla. Ha-raszt fajok a Pandúr-kő barlangjainak bejárati környezetében nem találha-tók. A VII. táblázat mutatja be a meghatározott mohákat és harasztokat a Bodza-völgy barlangjainál. Zuzmó fajokat nem sikerült fellelni a bejáratok közvet-len környezetében. Mohák közül a leggyakoribb faj a Hypnum cupressiforme, ritkán előforduló fajok a Tortula ruralis, Bartramia pomiformis, Grimmia campestris és a Polytrichum formosum. Haraszt fajok közül a Polypodium vulgare három barlang bejárati környezetében található meg.  VII. táblázat Table VII Mohák és harasztok a Bodza-völgy barlangjainál  Lichens, mosses and ferns by the caves of the Elder-valley   Róka-lyuk bar-lang Cserkupacsos-barlang Szúnyogos-barlang Bujdosó-barlang Pókhálós-barlang  Tortula ruralis           Polytrichum formosum Hypnum cupressiforme           Grimmia campestris Bartramia pomiformis           Polypodium vulgare Jelmagyarázat: Moha Haraszt  A VIII. táblázat mutatja be a meghatározott zuzmókat, mohákat és haraszto-kat a Hurka-völgy, Borjú-völgy, Meleg-hegy és Polák-hegy barlangjainál. A leggyakrabban előforduló zuzmófajok a Xanthoria parietina és a Rhizocarpon geographicum, ritkán előforduló faj a Parmelia saxatilis. Mo-hafajok közül a leggyakoribb a Hypnum cupressiforme, ritkábban fordulnak elő a Homalothecium sericeum és a Grimmia campestris. Harasztfajok kö-zül a Polypodium vulgare és az Asplenium septentrionale megtalálható egy-egy barlang bejárati környezetében.  290  VIII. táblázat Table VIII. Zuzmók, mohák és harasztok a Hurka-völgy, Borjú-völgy, Meleg-hegy és Polák-hegy barlangjainál Lichens, mosses and ferns by the caves of the Calf-valley, Warm Hill and Polak Hill   Likas-kő Polák-hegyi-álbarlang Borjú-völgyi-álbarlang Páfrányos-barlang Kőrózsa-álbarlang  Xanthoria parietina           Hypnum cupressiforme Rhizocarpon geographicum           Grimmia campestris Parmelia saxatilis           Asplenium septentrionale Homalothecium sericeum           Polypodium vulgare Jelmagyarázat: Zuzmó Moha Haraszt  Összefoglalás  A nyugat-, és kelet-velencei egység területén összesen 22 darab gyapjúzsákbarlang, gránit-álbarlang és barlangszerű objektum bejárati kör-nyezete került vizsgálatra zuzmók, mohák, harasztok tekintetében. A meg-határozott növényfajok összesen 14 fajhoz, 8 rendbe és 12 családba tartoz-nak. A meghatározott növényfajok 29 %-a zuzmó, 57%-a moha, 14%-a ha-raszt.   A meghatározott 4 zuzmófaj mindegyike a Lecanorales rendbe tar-tozik, két faj a Parmeliaceae családba, egy-egy faj pedig a Rhizocarpaceae és a Teloschistaceae családokba.   A meghatározott 8 mohafaj 6 rendbe és 7 családba tartozik. Két-két faj képviseli a Hypnales és Polytrichales rendeket, és egy-egy faj a Bartramiales, Dicranales, Grimmiales és Pottiales rendeket. Két faj képvi-seli a Polytrichaceae családot és egy-egy faj a Bartramiaceae, Dicranaceae, Grimmiaceae, Brachytheriaceae, Hypnaceae és Pottiaceae családokat.  291   A meghatározott 2 harasztfaj egy rendbe (Polypodiales) és 2 család-ba (Aspleniaceae, Polypodiopsida) tartozik.   A leggyakrabban előforduló zuzmófajok a Xanthoria parietina és a Rhizocarpon geographicum, amelyek a barlangok 64%-nál fordulnak elő (2. ábra). A további két zuzmófaj – Hypogymnia physodes és Parmelia saxatilis – a barlangoknak mindössze 23%-nál találhatók meg. Mohák közül a két leggyakoribb faj a Hypnum cupressiforme és a Grimmia campestris, amelyek a barlangok 64%-nál és 55%-nál fordulnak elő. A barlangok 36%-nál találhatók meg a Homalothecium sericeum és a Tortula ruralis. Mind-össze egy-egy barlangnál (5%) találhatók meg a Polytrichum juniperinum, Polytrichum formosum, Dicranella heteromalla és a Bartramia pomiformis. Harasztok közül a barlangok 18%-nál fordul elő a Polypodium vulgare, és 14%-nál az Asplenium septentrionale.  2. ábra Zuzmók, mohák és harasztok gyakorisága a Velencei-hegység gránitbarlangjainál Fig.2. The rate of lichens, mosses and ferns by the granite caves of the Velence Hills  IRODALOM  IRODALOM  ÁDÁM L. (1993): A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana – Földrajzi Értesítő XLII. évf. 1993. 1-4. füzet, pp. 99-110 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Xanthoria parietinaRhizocarpon geographicumHypogymnia physodesParmelia saxatilisHomalothecium sericeumGrimmia campestrisTortula ruralisHypnum cupressiformePolytrichum juniperinumPolytrichum formosumDicranella heteromallaBartramia pomiformisAsplenium septentrionalePolypodium vulgareDarab292  ÁROKSZÁLLÁSY Z. – BÁNHEGYI J. – BOROS Á. – GALLÉ L. (1968): Növényhatározó I. – Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, p. 626. BORHIDI A.(2003): Magyarország növénytársulásai – Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 610 HORVÁTH I. – DARIDÁNÉ TICHY M. – DUDKO A. – GYALOG L. – ÓDÓR L., (szerk) – GYALOG L. – HORVÁTH I. (2004): A Velencei-hegység és a Balatonfő földtana, Magyarázó a Velencei-hegység földtani térképéhez (1:25 000) és a Balatonfő-Velencei-hegység mélyföldtani térké-péhez (1:100 000) – MÁFI, Magyarország tájegységi térképsorozata, Buda-pest, p. 316 KREMER B.P. – MUHLE H. (2000): Zuzmók, mohák, harasztok – Magyar Könyvklub, Budapest, ISBN 963 548 784 3 / ISSN 1219-3178, p. 287 LUETH M. (2004/2011): Bildatlas der Moose – Freiburg, p. 818   293   

Gránitbarlangok bejárati környezetének lichenológiai, briológiai és pteridológiai vizsgálata a Velencei-hegységben = Lichenological, Bryological and Pteridological Investigation of Granite Cave Entrances in the Velence Hills

Gránitbarlangok bejárati környezetének lichenológiai, briológiai és pteridológiai vizsgálata a Velencei-hegységben = Lichenological, Bryological and Pteridological Investigation of Granite Cave Entrances in the Velence Hills

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library