Csernicskó, István

Hires, Kornélia

Repository of the Academy's Library

Sztankó Péter2001 Etnicitás Körösszakálon. Szakdolgozat. DENIA 3341 (Debreceni Néprajzi In-tézet Adattára)Vermeulen, Hans – Govers, Cora (ed.)1994 The Antropology of Ethnicity. Beyond ‘Ethnic Groups and Boundaries’. Ams-terdam: Het SpinhuisYinger, J. Milton1993 Ethnicity. Source of Strength? Source of Conflict? Albany: State University ofNew York Press.Csernicskó István – Hires KornéliaA kárpátaljai magyarok lokális, regionálisés nemzeti identitásárólA kárpátaljai magyarság lokális, regionális és nemzeti identitásáról négy empirikus vizs-gálat és egy mélyinterjúkat tartalmazó kötet alapján szólunk.A Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete hat ország (Szlovákia, Ukrajna,Románia, Kis-Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország) összesen 2245 felnőtt, magyaranyanyelvű polgára körében végzett kérdőíves felmérést a nemzeti azonosságtudatról.Kárpátalján 1992/93 őszén-tavaszán 12 településen 303 felnőtt, magyar anyanyelvű sze-mélyre terjedt ki a felmérés (vö. Gereben 1995:197).A nemzeti azonosságot és önszemléletet több kérdéssel közelítették meg. Először aMit jelent az Ön számára magyarnak lenni? kérdést tették fel. Az összesített adatok sze-rint a Magyarország határain túl élő magyarok „jól érzékelhető kötődési bizonytalansá-gokkal küszködnek: a nemzeti azonosságtudatnak valahová való tartozás érzésében valómanifesztálódása minden országban alacsonyabb arányt ért el a magyarországinál” (Ge-reben 1995:198). A nemzeti identitás fogalma a Közép-Európában élő magyar népcso-portok körében elsősorban nem etnikai, nem a vérségi összetartozást hangsúlyozó jelen-tést takar, hanem sokkal inkább a kultúrához és az érzelmek világához kapcsolódik (vö.Gereben 1995:199, 1996:27).A kárpátaljai magyarság vonatkozásában a fenti kérdésre adott válaszokból az derül ki,hogy a magyarsághoz való tartozás büszkeségben, örömben, általában pozitív jellegű ér-zésekben fejeződik ki (Gereben1996:26). A konkrét helyhez kötött identitástudat bizony-talanságára utal, hogy a valahová tartozás érzése csak a romániai válaszadóknál ért el ala-csonyabb arányt, mint Kárpátalján (vö. Gereben 1995:214, 1999).Egy másik szociológiai felmérés, amelyet a Beregszász székhelyű Spektrum Társada-lomkutató Műhely végzett 22 kárpátaljai településen 300 fő bevonásával, hasonló követ-keztetéseket von le. „A kárpátaljai magyarság haza-képe – mivel többféle társadalmi kö-zegben élte meg kisebbségi létének hat évtizedét – meglehetősen ellentmondásos” – írja akutatás vezetője (Kovács 1996:18). Vizsgálatuk szerint az adatközlők úgy ítélik meg,hogy az ukrán függetlenség ezidáig összességében több rosszat hozott, mint jót, így nemcsodálkozhatunk azon, ha a megkérdezetteknek mindössze 1,4%-a fogadta el Ukrajnáthazájának, ugyanannyian, ahányan Európát, s ennél kevesebben már csak a Szovjetunió-ba vágyódtak vissza (1%) (vö. Kovács 1996:18). A felmérés szerint a válaszadók 5,2%-aa teljes magyar nyelvterületen otthon érzi magát. Magyarország mint haza az adatközlők384KONFERENCIA – KISEBBSÉGI MAGYARSÁG: IDENTITÁS ÉS INTERETNIKUS KAPCSOLATOK8,2%-ánál jelenik meg. A bizonytalanság-érzetet és a közeg idegenségét bizonyítja, hogya megkérdezettek 10,7%-a úgy érzi, nincs igazi hazája (Kovács 1996:18). A kárpátaljaimagyarság haza-képét elemezve a szerző arra a következtetésre jut, hogy a régió magyarlakossága megalkotta a saját, leszűkített haza-fogalmát, „amely szerint a haza nem or-szág, hanem az egykor volt igazi haza letört darabkája, egy szűkebb régió: a szülőföld, aza terület, ahol az ember saját hagyományai szerint él, ahol saját anyanyelvét használja,saját nemzettársaival alkot közösséget” (Kovács 1996:18). Kialakult haza-kép ez azelemző szerint, hiszen az adatközlők 71,8%-a emellett döntött. Ugyanakkor ellentmon-dásnak tűnik, hogy a megkérdezettek 53%-a számolt be arról, hogy ő vagy valamelyikcsaládtagja valamilyen formában foglalkozott már vagy foglalkozik a Magyarországravaló áttelepülés gondolatával (Kovács 1996:18).Bár nem klasszikus szociológiai módszertan szerint készült, a Mezsgyén állva (A kár-pátaljai magyar értelmiség az ezredforduló küszöbén) című kötet (Balla szerk. 1993)mégis pontos képet ad a kárpátaljai magyar értelmiség ellentmondásos haza-fogalmáról.A könyv 11 kárpátaljai magyar értelmiségivel készített beszélgetést és a négy interjúké-szítő önvallomását tartalmazza. Az interjúk azonos szempontok alapján készültek, vá-laszt keresve többek között arra, hogyan viszonyulnak a megkérdezettek szülőföldjük-höz, Magyarországhoz és ahhoz az államhoz, amelyben élnek. Az ún. mélyinterjú műfa-jába sorolható beszélgetésekből hasonló cseng ki, mint ami a rideg statisztikai adatokbólkiderült. A kárpátaljai magyarok számára a haza fogalma lokálisan erősen kötött, a Rad-nóti Nem tudhatom...-jában megfogalmazott konkrét, közvetlen környezet, nem pedig el-vont politikai-politológiai fogalom.1996 nyarán egy kérdőíves szociolingvisztikai vizsgálat keretén belül (vö. Kontra1996) 144 adatközlő válaszolt az alábbi kérdésre:A megfelelő szám bekarikázásával határozza meg 1–től 5–ig terjedő skálán, hogymennyire kötődik Ön az alábbi helyekhez!(1 = egyáltalán nem kötődöm hozzá, 5 = nagyon erősen kötődöm hozzá)saját falujához, városához 1 2 3 4 5Kárpátaljához 1 2 3 4 5Ukrajnához 1 2 3 4 5a volt Szovjetunióhoz 1 2 3 4 5Magyarországhoz 1 2 3 4 5Európához 1 2 3 4 5sehová 1 2 3 4 5Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.Feltűnő az országok magas elutasítási aránya. Ukrajnához az adatközlők háromnegyede(76,3%), a Szovjetunióhoz kétharmada (68,7%) a közepesnél is kevésbé kötődik. A szü-lőföld mint haza jelenik meg a táblázat első két sorának adataiban. Akadnak olyanok (bárigen kevesen, a minta 2,1%-a), akik nem kötődnek ahhoz a településhez, ahol élnek, de atágabb pátriához, Kárpátaljához senki sem kötődik a közepesnél gyengébben.Sajátos helye van a kárpátaljai magyarok haza-fogalmában az anyaországnak. Csak aválaszadók egynegyede kötődik nagyon erősen Magyarországhoz, ám ezt nem magya-rázhatjuk a nemzeti identitás gyengülésével vagy megbomlásával. 3851. táblázatKárpátaljai magyarok területi kötődései(Terepadatok 1996; N = 144)A kérdőív egy másik, az előzőhöz hasonlóan megfogalmazott kérdésében arra is rákér-deztünk, mennyire kötődnek a kárpátaljai magyarok a kárpátaljai magyarsághoz, a ma-gyar nemzethez, illetve mennyire érzik úgy, hogy sehová sem tartoznak. A válaszok arrólgyőznek meg bennünket, hogy a magyar nemzethez tartozás tudata erős (vö. 2. táblázat),de ez az érzés nem feltétlenül jár együtt a Magyarországhoz mint államhoz való szoroskötődéssel (1. táblázat).2. táblázatKárpátaljai magyarok nemzeti kötődései(Terepadatok 1996; N = 144)2000. tavaszán a LIMES Társadalomkutató Intézet összesen 595 kárpátaljai magyar kö-zépiskolást kérdezett meg 6 járás 26 településének 37 oktatási intézményében, többekközött feltéve a kérdést: mennyire kötődnek az egyes helyekhez (3. táblázat).39386KONFERENCIA – KISEBBSÉGI MAGYARSÁG: IDENTITÁS ÉS INTERETNIKUS KAPCSOLATOKSaját település1n1 0,7 2 1,4 16 11,1 39 27,1 86 59,7 4,438Kárpátalja – – – – 12 8,3 42 29,2 90 62,5 4,542Ukrajna 82 56,9 28 19,4 23 16,0 6 4,2 5 3,5 1,778Szovjetunió 65 45,1 34 23,6 35 24,3 6 4,2 4 2,8 1,958Magyarország 4 2,8 5 3,5 42 29,4 53 37,1 39 27,3 3,825Európa 14 9,9 9 6,3 30 21,1 40 28,2 49 34,5 3,711Sehová 140 97,9 1 0,7 1 0,7 1 0,7 1 0,7 1,049%2n %3n %4n %5Átlagn %A kárpátaljaimagyarsághoz1n– –1 0,7 15 10,4 35 24,3 93 64,6 4,528A magyarnemzethez 1 0,7 2 1,4 12 8,3 22 15,3 107 74,3 4,611Sehová semtartozónak 139 96,5 1 0,7 1 0,7 2 1,4 1 0,7 1,090%2n %3n %4n %5Átlagn %39 A vizsgálatot Csernicskó István Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasként végezte.3. táblázatKárpátaljai magyar középiskolások területi kötődései(Terepadatok 2000; N = 595)Ezen vizsgálat eredményei hasonlatosak az 1996–ban elvégzett felmérés során nyert ada-tokhoz (lásd 1. ábra).1. ábraKárpátaljai magyarok területi kötődéseinek átlagértékei; 1996(N = 144) és 2000 (N = 595)A fentebb nagyon röviden ismertetett különböző vizsgálatok eredményei szinte árnyalat-ra pontosan összecsengenek. Az esetleges kisebb eltérések egyrészt a kutatások között el-telt idővel, másrészt a mintavétel eltérő módjával magyarázhatók. A kárpátaljai magyar-ság haza-képe az ismertetett négy empirikus szociológiai felmérés és a mélyinterjúkattartalmazó kötet szerint nem államokhoz, hanem a szűkebb szülőföldhöz kötődik. Sajá- 387Saját település1n11 1,9 21 3,6 70 12,0 122 20,9 359 61,6 4,367Kárpátalja 11 1,9 46 8,1 136 23,9 231 40,5 146 25,6 3,798Ukrajna 101 17,8 195 34,5 148 26,1 86 15,2 36 6,4 2,578Szovjetunió 378 67,0 103 18,3 43 7,6 25 4,4 15 2,7 1,574Magyarország 20 3,5 41 7,2 154 27,2 189 33,4 162 28,6 3,763% %2n3n %4n %5Átlagn %11.522.533.544.55SajáttelepüléshezKárpátaljáhozUkrajnáhoza volt SzU-hozMagyarországhoz1996 (N=144) 2000 (N=595)tos helyet foglal el benne Magyarország, amely mint állam szintén kevésbé értékelt, in-kább mint a magyar nemzet szimbóluma kapott magasabb kötődési arányt. Mindez ter-mészetes következménye a kárpátaljai magyarság történelmének. Az országok iránti lo-jalitás kialakulását és megszilárdulását akadályozták a nemcsak történelmi távlatokbangyakori határmódosítások. A Szovjetunió mint haza nem fogadható el a kárpátaljai ma-gyarok számára, hiszen máig elevenen élnek, és a közelmúlt politikai változásainak kö-vetkeztében a felszínre is törtek a kollektív emlékezetből mindazok az események, ame-lyek szorosan kötődnek a szovjet rendszerhez: a magyar férfiak 1944-es deportálása, amagyar paraszti réteg kolhozosítás általi megsemmisítése, a gazdasági és politikai bezárt-ság stb.A friss ukrán államiságtól való merev elzárkózás pedig egyenes következménye a gaz-dasági mélyrepülésnek, a belpolitikai bizonytalanságnak és az ország állampolgáraihozvaló viszonyulásának.Kárpátalja mint önálló földrajzi és politikai fogalom csak a 20. század folyamán jöttlétre, így ebben a régióban nem voltak olyan erős hagyományai a regionális kötődésnek,mint például Erdélyben vagy a szintén nagy tradíciókkal rendelkező Vajdaságban. A szü-lőföld iránti erősödő kötődés, amely minden említett vizsgálat adataiból kitűnik, talán en-nek a Kárpátalja-tudatnak stabilizálódását mutatja. E haza-kép megnyilvánulása a máremlített interjúkötetből származó jellemző alábbi idézet:„Én az iskolában még azt tanultam, hogy a mi hazánk a nagy Szovjetunió, ahol az em-berek a népek soknemzetiségű családjában boldogan és barátságban élnek. De a családszámomra ennél sokkal megfoghatóbb, meghittebb közösséget jelentett. Nem gondolkod-tam én azon, igazak-e ezek a jelszavak, vagy sem, csak éppen nem értettem, mivégre ez a„nagy család” (...), ez sem családnak, sem hazának nem volt igazi. Tőlem, ha megkérdez-ték: hová való vagyok – sohasem mondtam azt, hogy a Szovjetunióba. A természetes vá-lasz mindig az volt: Beregújfaluba. S hol van Beregújfalu? Kárpátalján. Valahogy így va-gyok Ukrajnával is. Beregújfalu Kárpátalján van” (Balla szerk. 1993:67).IrodalomBalla D. Károly szerk. 1993. Mezsgyén állva. A kárpátaljai magyar értelmiség az ezred-forduló küszöbén. Ungvár – Budapest: Galéria Kiadó.Csernicskó István 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: OsirisKiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely.Gereben Ferenc 1995. Nemzeti és vallási identitás kisebbségi és többségi helyzetben.Empirikus vizsgálat hat közép-európai ország magyar nemzetiségű lakossága körében.Protestáns Szemle, 1995/3. 197–216.Gereben Ferenc 1996. Hat közép-európai ország magyarságának identitástudata. Pánsíp,IV/2. 26–30.Gereben Ferenc 1999. Identitás, Kultúra, Kisebbség. Budapest: MTA KisebbségkutatóMűhely – Osiris Kiadó.Kontra Miklós 1996. Magyar nyelvhasználat határainkon túl. In Diószegi László(szerk.): Magyarságkutatás 1995–96. Budapest, Teleki László Alapítvány, 113–123.Kovács Elemér 1996. Így látjuk mi. A kárpátaljai magyarság értékrendje. KárpátaljaiSzemle, IV/6. 18–19.388KONFERENCIA – KISEBBSÉGI MAGYARSÁG: IDENTITÁS ÉS INTERETNIKUS KAPCSOLATOK

A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library