Elekes, Zoltán

Repository of the Academy's Library

Tér és Társadalom / Space and Society 28. évf., 4. szám, 2014Ferreira, J. J. M., Raposo, M., Rutten, R., Varga, A. (eds.):Cooperation, clusters, and knowledge transfer(Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2013, 263 o.)ELEKES ZOLTÁNELEKES Zoltán: PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskola;elekes.zoltan@eco.u-szeged.huZoltán ELEKES: PhD student, Doctoral School of Economics, University of Szeged;elekes.zoltan@eco.u-szeged.huA Springer Kiadó Advances in spatial sciences sorozata a tértudományok területénelért korszerű eredmények széles körű terjesztésére vállalkozik. A sorozat ki-mondott célja a hagyományos kutatói olvasókör mellett a szakpolitikai hátterűolvasók megszólítása, és az ilyen mondanivalóval rendelkező tanulmányok be-csatornázása az egyes tértudományi diskurzusokba. A Cooperation, clusters, andknowledge transfer című tanulmánykötet e sorozat egyik közelmúltban megjelentkiadványa.A kötet három részbe rendezve 13 tanulmányt közöl. Az első rész a vállala-tok közötti együttműködésekre és a regionális klaszterek – utóbbi időben újabblendületet kapott – koncepciójára koncentrál. A második rész az innovációt és avállalatok interaktív tanulását emeli ki, ebből a szempontból jeleníti meg a vál-lalkozói tevékenységet, és a regionális hálózatok témakörével becsatornázza azinnovációs rendszerek gondolatkörét. A tanulmánykötet harmadik része ki-emelten foglalkozik az egyetemek és a gazdaság kapcsolatával, valamint a tu-dástranszfer-lehetőségek klaszterekre és innovációra gyakorolt hatásával.Az első rész első tanulmányában F. Lasch, F. Robert, F. Le Roy és R. Thurik azinduló vállalkozások telephely-választási döntéseit meghatározó regionális té-nyezők szerepét elemzik. Idősoros adatok regressziós elemzésére támaszkodvakimutatják, hogy a vállalkozói tevékenység regionális befolyásoló tényezői nemegyformán érvényesülnek a high-tech és nem high-tech iparágakban. Ennekmegfelelően az iparág-specifikus vállalkozásösztönzési szakpolitikai beavatko-zások mellett foglalnak állást. Eredményeik alapján a gazdaság egészében ta-pasztalható vállalkozói tevékenység intenzitása és a high-tech vállalkozásalapí-tási hajlandóság között pozitív irányú kapcsolat van.J. Jimenez-Moreno, R. Martínez-Cañas, P. Ruiz-Palomino és F. Sáez-Martínez ta-nulmánya a tudományos és technológiai parkok, valamint a társadalmi tőke170 Elekes Zoltánirodalmának összekapcsolásával járul hozzá a helyi és regionális gazdaságfej-lesztés eszközrendszeréről és hatásmechanizmusáról folytatott diskurzushoz. Akvantitatív módszertanra támaszkodó elemzés fő megállapítása, hogy az egye-temek és a helyi gazdaság közötti kapcsolatok erősítése a tudományos és tech-nológiai parkok segítségével hozzájárul a társadalmi tőke gyarapodásához, amia helyi és regionális gazdaság egésze számára többleterőforrást jelent.J. Hermans tanulmányával a klaszterkutatás konceptuális-módszertanialapjaihoz kapcsolódik. A szerző a tudástranszfer-folyamatokat a saját helyze-tükben értékelő (situated approach) és a releváns hatalmi-politikai viszonyokatfigyelembe vevő megközelítés mellett érvel. Szerinte e megközelítés nyománháromféle elmozdulás történik a klaszterekben megvalósuló tudástranszfer ku-tatási kérdéseiben. Egyrészt a tudásáramlás helyett a tudással kapcsolatos in-terakció válik a kutatás tárgyává. Másrészt a tanulási folyamatok megértésébenaz instrumentális tényezők helyett a hatalmi-politikai tényezők szerepe válikhangsúlyossá. Harmadrészt az elemzési szint a kollektív felől az egyének közöttifelé mozdul el. A klaszterhálózat szerkezetét a szerző önmagában is magyará-zandónak tekinti, mert azokat a gyakran hatalmi-politikai erőtérben megvaló-suló interakciók formálják. Az ilyen szempontú kutatásokban a kutatás-fej-lesztési és a spin-out folyamatok, valamint az állami szereplők működésének jobbmegértését szorgalmazza.Esettanulmányukban R. Liu, H. Zhang és Z. Yang az egyetemi tudástranszferegyik megjelenési formájával, a kutatók vállalkozóvá válásával foglalkoznak. Akutatóból lett vállalkozókkal készített interjúk alapján megállapították, hogy aleuveni high-tech klaszterben alapvetően két tényező járult hozzá a vállalkozóiéletformába történő eredményes átmenethez. Az egyik tényező a klasztert al-kotó szereplők közti innovációs hálózat minősége volt, amely a tudástúlcsordu-lás erősítésével segítette a vállalkozókat. A másik tényező az egyetemek és ahigh-tech kutatóintézetek által nyújtott segítség volt, amely az üzleti lehetősé-gek felismerésében és az erőforrásokhoz való hozzájutásban jelentett többletet.Az első rész zárótanulmányában J. Ferreira, M. Raposo és C. Fernandes a por-tugál Centro és a spanyol Castilla y León határ menti régiókban megfigyelhetővállalati kooperációs mintázatokat vizsgálták. Amellett érvelnek, hogy a hatá-rokon átnyúló vállalkozói együttműködések regionális versenyképességet for-máló tényezők a határ menti térségekben. Ezek az együttműködések azértlehetnek pozitív hatással a versenyképességre, mert ellensúlyozzák azt a ver-senyhátrányt, amely a határ menti térségek gyakran periferikus jellegéből adó-dik. Emellett az együttműködés többleterőforrásokhoz juttatja az együttmű-ködésben részt vevőket.P. Cooke az átmeneti régiók (transition regions) fogalmát az ökoinnovációkpéldáján keresztül mutatja be. Szerinte ezek a régiók olyan helyek, ahol egyformálódó innovációs klaszter valamilyen niche-piacon érvényesül. A szerzőáttekinti azokat a térbe helyezett és tér nélküli elméleteket, amelyek a szénhid-rogén-alapú technológiáktól való eltávolodás vizsgálatában relevánsak: az öko-Cooperation, clusters, and knowledge transfer 171lógiai modernizációs elméletet (ecological modernization theory) és annak térbehelyezését megkísérlő városirezsim-elméletet (urban regime theory), valamintaz innovációs rendszer gondolatkörével rokon koevolúciós átmenetelméletet(co-evolutionary transition theory). Az elméleti áttekintésben teret kap a kapcso-lódó ágazati változatosság (related variety) regionális gazdaságtani és evolúciósgazdaságföldrajzi gondolata, amely többek között a gazdasági-technológiai át-menetek jobb megértésében jelent újdonságot.R. Rutten és D. Irawati írásának kiindulópontja az innováció, tanulás és tudás-teremtés fontossága a gazdasági teljesítmény szempontjából. A regionális klasz-terek eltérő teljesítményének megértését kétfelől közelítik meg. Egyrészt aregionális klaszterek sajátosságai eltérnek, másrészt eltérőek maguk a régiók is,amelyekbe a klaszterek beágyazódnak. E különbségeket a szerzők két esettanul-mányban követik nyomon. Az indonéz Jáva autóipari klaszter alapvetően japánkülföldi működő tőkére épül, a klaszterhez és a régióhoz kötődő társadalmi tőkeszerepe kevésbé jelentős. A holland Eindhoven regionális klaszter esetében aklaszter regionális beágyazottsága jellemző, fontos erőforrás a klaszter és a régiótársadalmi tőkéje. A szerzők ezeket a különbségeket azzal magyarázzák, hogy akét klaszter eltérő fejlettségi fázisban van és eltérő fejlettségű régióban működik.M. Noguera, C. Alvarez, D. Ribeiro és D. Urbano tanulmánya intézményi és fe-minista közgazdaságtani alapokon a nők vállalkozóvá válásának szociokulturá-lis tényezőivel foglalkozik. A kutatás kvalitatív, összehasonlító esettanulmány:hat olyan vállalkozó esetét veti össze, akik a katalán szolgáltató szektorban te-vékenykednek. Az adatgyűjtés a vállalkozókkal, a vállalkozók családtagjaival ésvállalkozási szakértőkkel készített interjúkra épült. Eredményeik alapján a csa-ládi háttér, a társadalmi kapcsolatok és a viselkedésminták egyaránt befolyá-solják a nők vállalkozóvá válását. Emellett nem meglepő módon megjelenik ahagyományosan fontosnak tartott vállalkozói attitűd jelentősége is.J. Adriano, P. Fernandes, H. Sampaio és J. Lopes az egyetemi vállalkozókkal és azegyetemek regionális gazdaságfejlesztés során felveendő szerepével foglalkoz-nak. Az innovációt és a vállalkozóvá válást támogató egyetemi szervezeti egy-séget legjobb gyakorlatként bemutatva a szerzők összefoglalják a sikeresvállalkozói tanulás elemeit a tekintetben, hogy ehhez miként járulhatnak hozzáa felsőoktatási intézmények. Az általuk bemutatott innovációs és vállalkozóiiroda három szempontból járul hozzá a regionális gazdaságfejlesztéshez. Egy-részt elősegíti a hallgatók munkába állását a hallgatók és a munkáltatók közöttikommunikáció megkönnyítésével. Másrészt tréningek révén hozzájárul a hall-gatók vállalkozóvá válásához. Végül technológiatranszfer-szolgáltatásokat nyújta régió vállalatainak. A szerzők véleménye szerint a hasonló kezdeményezésekhozzájárulhatnak az intézményi gazdálkodási környezet javításához, ugyanak-kor a legjobb gyakorlatok terjesztésével a vállalkozások tanulásának elősegíté-sében és a régió versenyképességének növelésében is szerepük van.A tanulmánykötet utolsó része az egyetemi tudástranszferrel foglalkozik.M. Abreu és V. Grinevich az Egyesült Királyságban végzett nagy mintás kérdőíves172 Elekes Zoltánfelmérés alapján vizsgálták a kapcsolatot az akadémiai természettudományos,társadalomtudományos és a művészeti tevékenységek, valamint a vállalati, köz-és civil szféra között. Eredményeik alapján a kutatási tevékenység mellett ke-vésbé valószínű, hogy valaki a magán- és a civil szférában is megjelenik. A szer-zők értelmezésében az oktatási és kutatási tevékenységek kombinálása – szem-ben a szétválasztásukkal – hozzájárulhat a nagyobb volumenű magán- és civilaktivitáshoz. Emellett kitérnek arra, hogy a kapcsolatokat érdemben befolyáso-ló tényezők nagyobbrészt egyéni és csak kisebb részben intézményi kötődésű-ek. A tudományterületi különbségekről kiderül, hogy például az élettudomá-nyokban dolgozók inkább vállalnak szerepet nonprofit szervezetekben. A kutatáseredményei szerint a nők nagyobb valószínűséggel jelennek meg a köz- és civilszférákban, mint a magánszférában.Erdős K. és Varga A. tanulmányukban az egyetemi vállalkozókat csoportosít-ják a tudományhoz és az üzlethez kapcsolódó motivációs tényezők mentén. Afélig strukturált interjúk alapján a magyar biotechnológiai ágazatban négy el-különülő csoport figyelhető meg az akadémiai spin-off folyamatok során. Ezek atudományos és üzleti motivációs tényezők jelenlétének mértékében térnek el éstükrözik a kutatók kettős kötődését. A „hagyományos” egyetemi vállalkozókbelsőleg motiváltak, örömüket lelik ötleteik megvalósításában és vállalkozásuképítésében. A „kiegyensúlyozatlan” csoportba sorolt egyetemi vállalkozók teljesprioritást adnak tudományos vagy üzleti tevékenységüknek a másikkal szem-ben. Az „akadályoztatott” egyetemi vállalkozók szintén belsőleg motiváltak éskedvezőtlen körülmények között is eredeti terveik megvalósításán dolgoznak. A„külsőleg motivált” egyetemi vállalkozók erőteljesen képviselik a tudományosnormákat, emellett a vállalkozói tevékenységet az előrejutásban szükségesnek,nem pedig önként vállaltnak látják. A különböző csoportok motivációiban meg-jelenik az akadémiai és az üzleti szférában betöltött szerep eltérő értelmezéseés a kutatásfinanszírozás operatív kihívása is.E. M. Bergman írásában az egyetemi kutatói mobilitással foglalkozik, ame-lyet webes kérdőíves felmérés segítségével vizsgált. A kutatás Hirschmann mo-bilitáskoncepciójára támaszkodik, amely a kutató mobilitását egy kedvezőbbállás reményében meghozott kilépési döntésnek tekinti. Ez összevethető azok-kal a szempontokkal, amelyek a maradás mellett szólnak: a meglévő pozícióiránti lojalitás és az intézményi döntéshozatalba való beleszólás képessége.Eredményei azt mutatják, hogy az aktuális munkahely iránt lojálisak és a mun-kahelyi folyamatokba beleszólással rendelkezők szignifikánsan kevésbé hajlan-dóak a mobilitásra. Azokat pedig, akik mobilnak bizonyulnak, elsősorban a jobbanyagi körülmények, a kutatóhely hírneve és a leendő kollégák felkészültségemotiválja a munkahelyük elhagyására. Ebben a tekintetben a mobil kutatók ál-láskeresési tevékenysége térben nem korlátozódik az európai kutatási térségre.A tanulmánykötet záró tanulmányában L. Foss, E. Oftedal és T. Iakovleva a ta-pasztalatalapú (action-based) vállalkozói programok hallgatói vállalkozói tevé-kenységre gyakorolt hatásával foglalkozik. A tanulmány alapos elméleti át-Cooperation, clusters, and knowledge transfer 173tekintése a vállalkozásoktatási irodalomnak, és amellett érvel, hogy a vállalko-zásoktatás során a hallgatóknak elsősorban nem a vállalkozói létről kell tanulni-uk, hanem a vállalkozóvá válásról. Ehhez a tanulási folyamathoz járulnak hozzáa tapasztalatszerzést előtérbe helyező oktatási módszerek. A szerzők a hallgatóivállalkozóknak fontos szerepet tulajdonítanak az innovációban és a regionálisgazdaság fejlődésében. A hallgatói vállalkozók az innovációk üzleti bevezetésé-vel ugyanis tudástranszferfunkciót is betöltenek.A kötet tanulmányai változatos módszertanra épülnek, kvalitatív és kvanti-tatív módszerekre támaszkodó kutatási eredményeket egyaránt közölnek. A ha-gyományos ökonometriai módszerek mellett megjelenik az interjúkra támasz-kodó elemzés is. Ebben a tekintetben a kötet reflektál a regionális tudománybanaz utóbbi időben újra megjelenő módszertani pluralizmus iránti igényre. A soro-zat deklarált szakpolitikai érdeklődése óvatosan, de megjelenik a tanulmányok-ban. A legtöbb szerző kisebb-nagyobb mértékben foglalkozik a kutatási eredmé-nyek szakpolitikai következményeivel. Ezek elsősorban a szakpolitikai eszközökfinomhangolására és hatásmechanizmusainak jobb megértésére vonatkoznak.Visszatérő gondolat a szakpolitikai eszközök differenciált alkalmazása, főleg avállalkozásfejlesztés iparági, társadalmi és regionális vonatkozásaiban.A tanulmányok világos és előre kijelölt gondolati keretben maradnak,minden esetben a versenyképességre és a regionális gazdaság fejlődésére gya-korolt pozitív hatás képezi az értékelés alapját. A kötet elsősorban vállalkozás-fejlesztési fókuszú, a regionális klaszterek és a határ menti térségek hagyomá-nyosan regionális témáit is elsősorban a vállalkozások együttműködési lehe-tőségei szempontjából közelíti meg. A kötet markáns vonulata az egyetemektudástranszfer-folyamatokban betöltött szerepének értékelése. Ezt a szerepet atanulmányok elsősorban a vállalkozói környezet minőségének javításaként ésaz innovációt eredményező tudás vállalatokhoz való eljuttatásaként értelmezik.A tanulmánykötet összességében teljesíti kitűzött célját, keresztmetszetet ad aversenyképesség-központú vállalkozásfejlesztés és az egyetemi tudástranszferszakirodalmáról, új eredményeket és módszertani változatosságot felmutatva.

Ferreira, J. J. M., Raposo, M., Rutten, R., Varga, A. (eds.): Cooperation, clusters, and knowledge transfer. (Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2013, 263 o.)

Ferreira, J. J. M., Raposo, M., Rutten, R., Varga, A. (eds.): Cooperation, clusters, and knowledge transfer. (Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2013, 263 o.)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library