Scharle, Ágota

Repository of the Academy's Library

05101520BértarifaKSH intézményi statisztika20132011200920072005200320011999199719951993SzázalékScharle Ágota: a közfoglalkoztatÁS mérete éS költSége61A magyar közszféra egyik sajátossága a nemzetközi összehasonlításban nagynak számító és folyamato-san bővülő „közmunkaiparág”, melynek létszáma nagyobb, mint a textiliparé vagy a vízgazdálkodá-sé, és 2010-ben az állami egészségügyével is veteke-dett (K1.2.1. ábra). Magyarországon 1996 és 2008 között éves átlagban 30–40 ezren dolgoztak vala-milyen közfoglalkoztatási formában, ez a létszám 2009-től 60–100 ezerre nőtt, és 2013-ban megha-ladta a 130 ezret. Ez azt jelenti, hogy átlagosan az év bármely napján a regisztrált munkanélküliek 10–14 százaléka (2013-ban 21 százaléka) közfog-lalkoztatottként dolgozik, nagyjából ugyanannyi-an, mint az átképzésben, bértámogatásban és más aktív munkaerő-piaci programban részt vevők ösz-szesen.* A különféle közfoglalkoztatási programok együttes költsége 2008 előtt a GDP 0,1–0,2 száza-léka körül mozgott, ami az Út a munkába program elindítása után 0,2–0,5 százalékra nőtt.K1.2.1. ábra: Közfoglalkoztatottak részaránya  a közszférában dolgozók körében, 1992–2013Forrás: Közfoglalkoztatottak száma: MTA KRTK KTI Adatbank és NMH éves jelentések, Cseres-Gergely (2014). Költségvetési szféra létszáma: KSH intézményi munkaügyi statisztikája és Köllő János becslése az NMH Bértarifa-felvétel alapján. Az 1993. évi adat a két szomszédos év átlaga.Az OECD 2010. évi adatai szerint a közfoglalkozta-tásra költött állami források csak Belgiumban értek el hasonlóan magas szintet (a magyar GDP 0,39, il-letve a belga GDP 0,36 százalékát). Az ír, francia, és szlovén kiadások szintén magasak, de a magyarnál szerényebbek, míg a többi európai országban nem érik el a GDP 0,1 százalékát. A létszámot tekintve is kiugróan nagy a magyar közfoglalkoztatási szek-tor: Magyarországon 2010-ben az aktív népesség 2,4 százaléka dolgozott valamilyen közmunkán, míg Belgiumban 3,2 százalék. A szlovák, az ír és a francia létszám (rendre 1,6, 1,1 és 1,0 százalék), bár kisebb, de jelentős, a többi országban azonban az 1 százalékot sem érte el.Közfoglalkoztatási programok 1987 óta működ-nek Magyarországon. Más néven és némileg más feltételekkel, de hasonló tartalmú közfoglalkoz-tatási programokat működtettek 1987-től a járá-si tanácsok, 1990-től a munkaügyi hivatalok/köz-pontok, 1996-tól a Közmunka Tanács és 1997-től a települési önkormányzatok is. A létszámuk azon-ban csak 2009-ben, az Út a munkához program el-indítása után emelkedett erre a nemzetközi mércé-vel mérten is magas szintre.A jelenlegi magyar szabályozás szerint a közfog-lalkoztatottak félig-meddig alkalmazottak: a bé-rükből nyugdíj- és egészségügyi járulékot vonnak, táppénzre és szabadságra is jogosultak, viszont a rendes minimálbérnél valamivel kevesebbet ke-resnek.** Közmunkát olyan feladatra szervezhet az önkormányzat, ami a közjót szolgálja, de nem kö-telezően ellátandó feladata, azaz elvileg a védőnő, a bölcsődei gondozó vagy a szociális ügyintéző nem lehet közmunkás.A közmunka olcsó munkaerőt biztosít, de csak azt, azaz csak akkor olcsó az önkormányzatok szá-mára, ha olyan feladatokra használják, amelyek-1.2. A közfoglalkoztatás mérete és költségeScharle Ágota* Egészen pontosan, a közfoglalkoztatottak számát a regisztrált munkanélküliek és a közfoglalkoztatot-tak együttes számával vetettük össze.** További eltérés, hogy ha nem vállalják a közmun-kát (vagy rendes felmondással kilépnek), akkor 60 napig nem kerülhetnek vissza a munkanélküli-nyil-vántartásba, és nem igényelhetnek segélyt.közelkép62hez sem jelentős tőke, sem komoly szakértelem, sem érdemi szervezés és művezetés nem szüksé-ges. Egyrészt arra ad tehát ösztönzést, hogy a helyi közösség számára leginkább hasznos feladatokat nagyon munkaintenzív technológiával végezzék el. Másrészt arra, hogy olyan feladatokat lássanak el, amelyeket elsősorban kézi munkaerővel haté-kony elvégezni. Az első esetben tehát a közjót növe-li az önkormányzat, de pazarló módon, a második esetben ugyan hatékonyan használja az erőforráso-kat, de semmi sem garantálja, hogy egyúttal a köz számára leghasznosabb feladatokat végzik el. Bár-melyik megoldást választják tehát az önkormány-zatok, a közmunkára fordított tetemes kiadások a lehetségesnél jóval kisebb mértékben növelik a közjót.****** A közfoglalkoztatási programok működését nem ellenőrzik rendszeresen, ami a korrupt felhasználás-ra is lehetőséget ad – ez azonban nem a programok nagy létszámából következik, így itt nem vettük figyelembe.

A közfoglalkoztatás mérete és költsége

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library