Városaink térbeli, társadalmi szerkezetének, azon belül az eltűnő és újratermelődő szegénytelepeknek a dinamikus változása figyelhető meg az elmúlt évtizedekben. Egy-egy társadalmi, etnikai csoport térbeli elhelyezkedése és annak változása a társadalmi egyenlőtlenségek térbeli vetületeként értelmezhető, vagyis a térbeli és társadalmi távolság szorosan összefügg egymással. Ugyanakkor a városlakók és a városvezetés által kialakított elkülönült − alacsony vagy magas státuszú − terek, illetve a megjelölésükre használt fogalmak a gazdasági, társadalmi környezet hatására folyamatosan változó és alakuló konstrukciók. Terepünkön, egy alföldi kisvárosban egy bérlakástömb státuszának változásán − romlásán − keresztül mutatjuk be, hogyan termeli újra a város a marginalizált, a szegény lakosság számára fenntartott és ezáltal megbélyegzett tereket a lakás- és szociális politika eszközeivel, illetve az e terekhez kötődő társadalmi diskurzusokon keresztül
