Janek, István

Repository of the Academy's Library

83martin hEténYi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939–1945.  [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939–1945]  Nitra, UKF, 2011. 307 p.hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia régóta adós, ezért örvendetes, hogy megjelenhetett ez a könyv, igaz egyelőre csak szlo-vák nyelven. a könyv ismertetése előtt érdemes kitérni a szlovákiai magyarok ii. világháború előtti politikai helyzetére. a magyarságot trianon után két párt képviselte csehszlovákiában. a kisebbségvédelem terén a magyar pártok nél-külözhetetlen, pozitív szerepet töltöttek be azzal, hogy a nemzetközi szerveze-tek és a közvélemény figyelmét ráirányították a nemzetiségi problémákra. az egyik párt az Országos Keresztényszocialista Párt, a másik a Magyar Nemzeti Párt volt, ezek egyesülésével jött létre 1936. június 21-én érsekújváron az Egyesült Ma-gyar Párt. a két párt erejét mutatja, hogy 1935-ben a szavazatok 15%-át szerezték meg, s szlovákiában a harmadik legerősebb politikai erőt alkották. az Egyesült Magyar Párt 1939. január 19-én, komáromban megtartott kongresszusán felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet, amely tovább működött a magyarországhoz került területen és 1940 tavaszán teleki pál miniszterelnök döntése alapján beolvasz-tották a Magyar Élet Pártjába. 1938 után a szlovák területeken maradt magyarok érdekeit az Esterházy jános vezette Szlovenszkói Magyar Párt képviselte tovább, amely a második világháború végéig működött. E pártnak és elődeinek tevé-kenysége mindvégig a magyarországi kormánykörökkel való szoros egyetértés-ben és ezek támogatásával folyt. martin hetényi könyve e szlovákiai párt 1939–1945 közötti tevékenységét kívánja bemutatni. a könyv tehát nem a szlovákiai magyarság, hanem a párt történetét vázolja, általa mégis betekintést nyerhetünk az ottani magyarok mindennapjaiba. a szlovákiai Magyar Párt nemcsak politikai párt volt, de érdekvédelmi szervezet is, amely szociális tevékenységet is végzett, valamint szervezte az ottaniak kulturális életét. Esterházy a pártot és a szlovákiai magyarságot úgy fogta fel, mint egy nagy családot: hitvallása szerint a párt és annak vezetése volt az apa és a tagok a gyerekek, akiknek az ügyes-bajos dolgait orvosolni kell. a szlovákiai magyar nemzetiségű közösség összlétszáma ekkor mintegy 67 500 főt tett ki, az ő érdekképviseletüket látta el a párt szlovákiában. a szlovák köztársaság szomszédai közül kizárólag magyarországnak volt szá-mottevő szlovák kisebbsége, így pusztán e két állam viszonyára vonatkozhatott a szlovák alkotmány 95. §-a, amely szerint „a nemzetiségi csoport alkotmányban foglalt jogai csak annyiban érvényesek, amennyiben ugyanazokat élvezi az illető nemzeti-kor /ridor ▪ 2014. ▪ 3. szám kritika 84ségi csoport anyaországának területén lakó szlovák kisebbség is”. Ez volt a reciprocitás elve, amely 1939 és 1945 között nem csupán a szlovák–magyar államközi kap-csolatokat, de a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség életét is erőteljesen meghatározta. szlovákia 1939 márciusában németország jóváhagyásával jöhetett létre, an-nak egyik szatellitállamaként. 1945-ig egyszer sem került sor az országban vá-lasztásokra. élén jozef tiso állt, 1942-től vezér titulussal. tiso, vojtech tuka miniszterelnök és alexander mach belügyminiszter között hatalmi harc folyt. tiso a mérsékeltebb szárnyat képviselte, míg ellenfelei a radikálisabb nemzeti-szocialista irányzatot, s végül tiso került ki győztesen nagyobb tömegbázisa és népszerűsége miatt, amit a németek is beláttak, így nem merték elmozdítani. 1939–1945 között szlovákiában összesen három engedélyezett párt volt: a Szlo-venszkói Magyar Párt, Hlinka Szlovák Néppártja és a Kárpátinémet Párt. szlovákiában olyan politikai rendszer jött létre, amely elveit tekintve totalitárius rendszer volt, miközben állampolgáraihoz való viszonyában mérsékletet tanúsított, kivéve a kommunistákat és a zsidókat. hetényi könyvéből megtudhatjuk, hogy az állami szervek hogyan viszonyultak a szlovákiai magyarokhoz. a szlovák–magyar vi-szony 1939–1944 között mindvégig elég feszült volt. ráadásul a szlovák vezetők tartottak egy esetleges magyar támadástól, amely során újabb területeket von-nának el tőlük, ugyanakkor a maguk részéről a bécsi döntés revíziójának gon-dolatát vetették fel, amit német segítséggel kívántak megvalósítani. 1941 végére a nemzetiségi kérdésben olyannyira kiéleződött a viszony a két ország között, hogy magyarország a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetett, de ezt a németek közbelépése megakadályozta, akiknek nem állt érdekükben, hogy szövetségeseik torzsalkodjanak.martin hetényi, a könyv szerzője fiatal történész, a nyitrai konstantin Bölcsé-szettudományi kar történelem szakának oktatója, aki eddigi munkássága során főleg az 1938–1945 közötti korszakkal foglalkozott. magyarországon is publi-kált írásokat a kétoldalú viszonyról. szlovákiában már egy könyve is megjelent, amelynek címe: Slovensko–maďarské pomedzie v rokoch 1938–1945 (szlovák–ma-gyar határ 1938–1945 között).1hetényi könyve azért újszerű, mert e témával alig foglalkozott valaki szlo-vák részről (a magyar történészek közül tilkovszky Loránt, g. kovács László, molnár imre, simon attila, popély gyula és e recenzió szerzője említhető, bár csak érintőlegesen születtek tanulmányok a témával kapcsolatosan). az említett témakör kutatását a szlovák szakmai körök sokáig mellőzték. a szlovák állam 1939–1945 közötti története a rendszerváltás előtt nem volt kutatható. a szlovák 1  hetényi, martin: Slovensko–maďarské pomedzie v rokoch 1938–1945. nitra, 2008.kritika   kor /ridor ▪ 2014. ▪ 3. szám85publikációk, amelyek a szlovák–magyar viszonnyal és a párttal is foglalkoztak, általában részrehajlóak voltak, ráadásul csak az irodalomból, memoárokból és a korabeli újságokból merítették anyagaikat, levéltári forrásokat pedig korlátozot-tan használtak. Ezért is örvendetes, hogy hetényi munkája a szlovákiai levéltári források feltárására is irányult, de a kutatást nehezítette, hogy a párt hivatalos feljegyzései nagyrészt megsemmisültek. hetényi a szlovák levéltárakban talált anyagokat kiegészítette a mindkét országban megjelent szakirodalom felhasz-nálásával. munkájában igyekszik objektíven bemutatni a korabeli eseményeket. Újszerűsége abban is rejlik, hogy sok részkérdésre is választ találunk benne, és hogy szlovák szempontból láthatjuk a párt tevékenységét. a könyv felosztása egyszerre tematikus és kronologikus. négy fő fejezete van. az elsőben a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét mutatja be 1938-ban. a másodikban az Egyesült Magyar Párt helyzetét az első bécsi döntés utá-ni időszak alatt és után. a harmadikban a párt névváltozásának okát és az új pártprogram célkitűzéseit szemlélteti, hiszen 1940 júniusában a párt neve Szlo-venszkói Magyar Pártra változott. a negyedik fejezet a párt kulturális, társadalmi, sport-, karitatív és felvilágosító tevékenységét mutatja be 1941 és 1945 között. hetényi munkáját színesíti és értékét emeli a számos táblázat és térkép, illetve fénykép. a szerző az olvasók elé tárja a párt működésének nehézségeit és az ál-lamhatalommal vívott harcát is. a párt tagjait érő retorziókat konkrét példákon keresztül mutatja be az olvasóknak. hetényi munkájában érdekes adalékokkal szolgál a szlovákiai magyarságnak a szlovák társadalmon belül elfoglalt szere-péről is. a műből megtudhatjuk például a Magyar Párt helyi szerveinek, elnökei-nek a nevét és foglalkozását is, amiről a szlovák rendőrség pontos kimutatások-kal rendelkezett, hiszen megfigyelte tevékenységüket. kiderül az is, hogy nem állja meg a helyét az a korábbi, főleg a szocializmus alatt elterjedt megállapítás, hogy a Magyar Párt fasiszta és kollaboráns lett volna. hetényi azt hangsúlyozza, hogy a párt politikájában az összetartásra és az érdekvédelemre helyezte a hang-súlyt, Esterházy jános szerepét is objektivitásra törekvően, nem pedig részrehaj-lóan vagy elítélően mutatja be, sőt megemlíti, hogy a szlovák állam hibákat és túlkapásokat is elkövetett a magyar kisebbséggel szemben. Ezt korábban szlovák történészek nem írták le. hetényi könyvének egyik kijelentése azonban vitatha-tó, szerinte ugyanis csehszlovákia szétverésében „konfrontációs aktivitásával” az Egyesült Magyar Párt is részt vett (301), holott köztudomású, hogy Esterházy 1938-ban és 1939-ben is elutasította az erre irányuló német kezdeményezéseket és a Szudétanémet Párt részéről érkező megkereséseket. ő csak tárgyalásos úton tudta elképzelni a határváltozásokat. vitába szállhatunk a szerző azon kijelen-tésével is, amely szerint magyarországon ebben az időben 700 000 szlovák élt (151). Ladislav Deák szlovák történész is, aki több évtizedig kutatta a témát, csak kor /ridor ▪ 2014. ▪ 3. szám kritika 86450-500 000-re becsüli a magyarországi szlovákok számát. a magyar számítások szerint ez a szám 1939-ben maximálisan is csak 300 000 fő lehetett, a magyaror-szághoz visszacsatolt területeket is figyelembe véve. a recenzens számára elke-rülhetetlenül szembeötlik a szerző egy másik megállapítása is, amelyben az első bécsi döntés kapcsán azt írja a határokról: „nem statisztikai adatok, gazdasági és történelmi érvek döntöttek, hanem a nagyhatalmak érdekei...” (23). valóban a nagyhatalmak kényszerítették rá csehszlovákiát a tárgyalásokra. meg kell azon-ban állapítanunk, hogy a bécsi döntés határvonala közelebb esett a tényleges etnikai és nyelvi határokhoz. hetényi könyve információkkal szolgál arról a kevéssé ismert tényről, misze-rint szlovákiában magyarokból önvédelmi szervezetet akartak létrehozni hor-thy-gárda néven. Ez egyfajta védelmi egység lett volna, de 1939–1940 folyamán a megvalósítás még elég kezdetleges stádiumban volt. Főleg a rendezvények biztosítása és a felvonulások alatti alakzatban menetelés lett volna a feladatuk. a gárda pozsonyban alakult meg és mintegy 200 tagot számlált, de működé-süket a szlovák hatóságok szinte azonnal betiltották. a hlinka-gárda tagjai ke-resték a velük történő összecsapás lehetőségét, amire 1939. április 23-án került sor. Ekkor a rendőrség és a hlinka-gárda tagjai őrizetbe vettek mintegy 63 főt a magyarok közül. a magyar gárda egyik főszervezőjét börtöncellájában össze-verve és felakasztva találták. a későbbi rendőrségi nyomozás nem derítette ki az eset hátterét, ami a magyar diplomácia tiltakozását vonta maga után. ám vé-gül  Esterházy elutasította a gárda további szervezését, mert nem kívánta tovább élezni a helyzetet a két állam között.a könyvben nyomon követhetjük, hogy a szlovákiában maradt magyarok helyzete 1939 után miként romlott a korábbi évekhez képest. meg kell jegyez-nem, hogy a magyarországi szlovákság helyzete is rosszabbodott, a reciprocitás politikája jellemezte a két állam közötti viszonyt. az első bécsi döntés követ-keztében magyarországhoz került területeken élő magyarok örömmel fogadták a változásokat, de gazdasági szempontból nem voltak elégedettek, ami abból adódott, hogy a két világháború közötti időszak alatt csehszlovákiában maga-sabb volt az életszínvonal. az átcsatolt területek lakossága elveszített olyan poli-tikai jogokat és előnyöket is, amelyeket korábban csehszlovákiában élvezhettek. a szlovák történészek sokszor jelentős hangsúlyt helyeznek a két ország közötti szociális és társadalmi különbségek bemutatására. Ezekben az elemzésekben ér-zékelhető egy bizonyos túldimenzionáltság, amikor párhuzamot keresnek az ak-kori magyarországi szlovákok elnyomása és a csehszlovákiai magyarság későbbi sorsa között. hetényi könyve ebből a szempontból unikum, mert arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szlovákia területén élő magyarság helyzete politikailag és gazdaságilag egyaránt nehéz volt. kritika   kor /ridor ▪ 2014. ▪ 3. szám87a Magyar Pártba kezdetben németek és zsidók is beléphettek. hetényi szerint a németek a katonai kötelezettség elmulasztása, magyar kötődéseik vagy a nem-zetiszocialista eszmék elutasítása miatt csatlakoztak, a zsidók pedig elsősorban magyar érzelmük miatt, ám nekik származásukat titkolni kellett. Esterházy sze-mélyes utasítására a párt zsidó tagjainak a nyilvántartását megsemmisítették, és sok szlovákiai zsidónak magyar igazolványt adtak, hogy ezzel segíthessék őket. a szlovák hatóságok a Magyar Párt tevékenységét mindvégig igyekeztek akadá-lyozni: nyomoztak a párt tagjai után, megfigyelés alá helyezték és nemegyszer bebörtönözték őket, indok vagy bírósági végzés nélkül. a párt vezető tisztvi-selőinek helyzetét nehezítette, hogy őket is folyamatosan zaklatták. az állami szervek száműzetéssel, katonai behívással, rendőrségi felügyelettel, pénzügyi bírsággal, házkutatásokkal, utazási korlátozásokkal fenyegették a párt tagjait. a hlinka-gárda tagjai a bécsi döntés évfordulója alkalmával minden évben tün-tetést szerveztek a magyarok ellen, és inzultálták vagy megverték a párt jelvé-nyeit viselőket az utcán. többször előfordult, hogy az Esterházy által létrehozott magyar házakat megtámadták, azok berendezéseit összetörték. hetényi művéről elmondhatjuk, alapvetően fontos könyvet írt, amely az e téma iránt érdeklődő kutatók számára megkerülhetetlen hivatkozási pont lesz, amely azonban a korszak kutatói között heves vitákat válthat ki. a szlovák tu-dományos élet egyelőre nem reagált hetényi könyvére, és szakmai vita sem bon-takozott ki. véleményem szerint a könyv jó eszköz lehet ahhoz, hogy a két nép egymás történelmét megismerje. a kötetet mindazok nagy haszonnal tudják for-gatni, akik e téma iránt érdeklődnek. állításait és elemzéseit szlovák és magyar szemszögből is érdemes volna megvitatni, épp ezért megfontolandó lenne egy esetleges magyar nyelvű kiadás is. Janek Istvánkor /ridor ▪ 2014. ▪ 3. szám kritika 

Martin Hetényi: Zjednotená Maďarská strana na Slovensku 1939-1945 = Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939–1945]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library