Holl, András

Repository of the Academy's Library

Az  elektronikus  folyóiratok és  a  könyvtárak  jövője Ha  a  csapból  még  nem  is,  de  a  kábel­TV  vezetékéből  már  internet  folyik.  Az  internet kezdi  megváltoztatni  olvasási  szokásainkat  is.  Több  hazai  napilapot,  folyóiratot  olvasha­t unk  az  interneten,  s  néhány  kiválasztott  magyar  író  teljes  életmüvét  is  hamarosan  elér­he t jük  a  hálózaton.  A Magyar  Elektronikus  Könyvtárnak  már  egyesülete  is  van.  (Magyar Elektronikus  Könyvtár:  http://www.mek.iif.hu  ; Magyar  Elektronikus  Könyvtár  Közhasz­nú  Egyesület:  http:/ /www.mek.iif .hu/porta/bbs/mekegyes.htm)  E  cikk  lehetőségeit  meg­ha ladná  azonban  az  elektronikus  folyóiratok,  könyvtár ak  jelenének  és jövőjének  általános tárgyalása.  Tárgya  a  tudományos  folyóiratokra  korlátozódik,  ezen  belül  is  inkább  a  termé­szettudományosakra.  Példákat  pedig  a  szerző  szakterületéből,  a  csillagászatból  merít. Az  elektronikus  folyóiratok  erényei A  természettudományos  kutatások  feszített  tempója  gyors  publikációs  ciklust  követel. Az  elektronikus  folyóiratok  esetében  a  nyomdai  átfutás,  a  postázás  ideje  kiesik  ­  a  cikket közvetlenül  azután  elérheti  az  olvasó,  hogy  a  szerkesztő  késznek  nyilvánította  azt.  (Ehhez persze  az  is  szükséges,  hogy  a  kézirat  technikai  előkészítése  [„szedése")  párhuzamosan történjen  a  lektorálással,  szerkesztéssel.  Általában  már  a  szerző  megfelelő  formátumban, formailag  szinte  „nyomdakészen"  küldi  be  a  kéziratot,  a  kiadónál  nem  sok  beavatkozásra van  szükség.)  Akár  két  hónap  is  eltelhet  az  elektronikus  változat  Internetre  kerülése,  és  a nyomtatott  példány  postai  kézbesítése  között. Az  elektronikus  folyóiratok  előállítása,  az  olvasóhoz  való  eljuttatása  a  hagyományosan nyomtatottnál  olcsóbb  ­  ez  magában  foglalja  az  alacsonyabb  előfizetési  díjak  lehetőségét is.  Ez  a  jelenlegi  magas,  állandóan  növekvő  árak,  és  szűkre  szabott  tudományos  büdzsék korában  igen  fontos  kérdés. Mutatók  és  tartalomjegyzékek  mellett  az  elektronikus  folyóiratok  kiterjedt  keresési  le­hetőségeket  biztosítanak.  Kereshet  az  olvasó  szerző,  objektum  (mondjuk  HD  197010  ­  ez egy  aktiv  kettőscsillag  katalógusszáma)  szerint,  kiemelt  kulcsszavak  vagy  akár  a  cikkek teljes  szövegében  előforduló jellemző  szavak  alapján. A  tudományos  eredmények  bemutatása  gyakran  igényel  bonyolult  grafikát,  képet, nemri tkán  filmet,  animációt,  sőt,  esetleg  „virtuális  modellt"  (VRML  =  Virtual  Reality Modeling  Language).  Az  elektronikus  folyóiratok  szolgálhatnak  mindezekkel  ­  a  multimé­diás  mellékletek  teljes  tárházát  nyújthatják.  A csillagászatban  felmerült  az  animált  képle­tek  használatának  lehetősége  az  elektronikus  szakcikkekben:  egy  bonyolult  képletbe  ki­ki behelyettesítheti  egyes  paraméterek  általa  helyesnek  tartott  értékét,  s  megnézheti,  milyen eredményt  kap  igy. Az elektronikus  folyóirat  kényelmes.  Egy web­böngészö  használata  ma  már  nem  jelent újdonságot  a  használóknak,  és  a  WWW  az  íróasztalra  szállítja  a  szakirodalmat,  fel  sem kell  állni  a  billentyűzet  mellől  kísérlet  vagy  cikkírás  közben.  De  az  elektronikus  cikkek éppúgy  elérhetőek  utazás  közben  a  szintén  hálózatra  kapcsolódó  hordozható  számítógép­ről  is.  A  cikkek  természetesen  letölthetőek  (a  kiadók  általában  több  formátumot  is kínálnak:  HTML, PostScript,  PDF = Portable  Document  Format)  és  kinyomtathatóak. Aki  elektronikus  folyóiratcikket  olvas,  annak  akkor  sem  kell  a  képernyő  elól  felállnia, ha  egy  szakirodalmi  referenciát  akar  követni:  a  jelentős  természettudományos  folyóiratok többsége  „fent van"  az  Interneten.  Egy  (kettő,  talán  három)  kattintás,  és  máris  a  hivatko­212 Magyar Tudomány 2001. 2. szám Az elektronikus folyóiratok és a könyvtárak jövője zott  cikk  kerül  a  böngészőbe.  Vannak  olyan,  jelentős  csillagászati  folyóiratok,  melyek  már az  első  számtól  kezdve  elérhetők  a  Web­en:  az  Astrophysical  Journal  esetében  ez  egy  év­századnyi  anyag!  Talán  ennél  is  fontosabbak  az  adatbázis­kapcsolatok  ­  pl.  a  csillagászat­ban  egy­egy  objektum  katalógusadatai  vagy  az  objektummal  foglalkozó  szakirodalom jegyzéke  elérhető  néhány  gombnyomással.  Hasonlóképpen  lehet  a  szerzőkről  több  infor­mációt  megtudni  ­  mód  van  arra,  hogy  akár  a  szerző  honlapjára,  akár  valamilyen  „ki  ki­csoda" jellegű  adatbázishoz jusson  el az  olvasó. Természetesen  az  elektronikus  folyóiratcikkekben  szereplő  e­mail  címekre  is  egy  ujj­mozdulattal  küldhet  az  olvasó  üzenetet,  és  cikkekben  egyre  gyakrabban  szereplő  WWW­címeket  (URL­eket)  is  rögtön  elérheti.  Rendelkezésére  áll  minden  olyan  lehetőség,  amelyet a  böngészőprogramok  biztosítanak:  a  könyvjelzők  használatától  a  „lapszéli"  jegyzetelésig. A technika  lehetőséget  kínál  a  linkek  hosszú  távú  karbantartására  is:  például  évek  múltá­val  a  szerző már  nem  „élő" e­mail  címe  hiperlinkböl  közönséges  betűkké  „fakulhat". Az emiitett  bnkek  megléte  magasabb  minőségi  követelményeket  támaszt,  és  segíti  is  a szerkesztőket  a minőségjavításában.  A hagyományos  folyóiratokban  a  leggondosabb  szer­kesztői  munka  mellett  is  maradnak  hibák  ­  például  egy  objektum  (pl.  csillag katalóguszáma,  koordinátái)  referencia  (szerző  neve,  kiadási  év,  kötetszám)  adatai  szere­pelhetnek  tévesen.  Az  automatikus  link­generálás  eleve  kiszűr  bizonyos  szintaktikus hibákat,  és  a  szerkesztők  az  utalásokat  követve  könnyedén  ellenőrizhetik  a  szerzők  által megadott  adatokat.  Az  ez  után  is  bennmaradt  hibákat  is  jobban  lehet  kezelni,  mint  a nyomtatott  esetben:  a  sajtóhibáik javíthatók,  a  tartalmi  hibák  esetén  a  hibaigazítás,  vagy  a meglétére  utaló jelzés  közvetlenül  a  hiba  mellé  kerülhet. További  lehetőséget  kínálnak  a  komplex  elektronikus  bibliográfiai  szolgáltatások.  A csillagászatban  a  NASA  által  fenntartott  Astrophysics  Data  System  tartalmi  kivonatokat gyűjt  ­  konferenciakiadványokból  és  elektronikusan  nem  elérhető  folyóiratokból  is.  Az egyszerűbb  keresési  lehetőségek  mellett  (szerző,  cím,  folyóirat,  év)  lehet  a  cikkben  szereplő objektumokra  is keresni,  de  próbálkozhat  az  olvasó  a  „keress  hasonló  cikket"  szolgáltatás­sal  is.  Sőt,  a  rendszer  módot  ad  egy  adott  cikkre,  vagy  az  adott  szerzőnek  az  adatbázisban szereplő  összes  cikkére  való  hivatkozások  kigyűjtésére  is.  A rendszer  képes  arra,  hogy  egy szerzőt  az  adott  cikk  esetén  használt  névváltozattól,  vagy  a  név  átírásától  függetlenül azonosítson.  (Aki  már  próbált  mondjuk  egy  örmény  kutató  cikkeinek  utánajárni,  aki  az anyanyelvén  kívül  oroszul  és  angolul  is  publikált,  értékelheti  ezt  a  szolgáltatást.)  A SIMBAD  csillagászati  adatbázis  egyes  objektumok  különböző  elnevezéseit  (ugyanazt  az objektumot  tucatnyi  különböző  néven  ismerhetik),  alapvető  adatait  tartalmazza,  a  külön­féle  katalógusokban  található  információkkal  és  többé­kevésbé  teljes  bibliográfiai  listával együtt.  Az  Aladdin  az  égbolt  tetszőleges  részének  térképét  képes  az  olvasó  képernyőjére vetíteni,  a  VizieR  segítségével  pedig  katalógusokban  kereshetnek.  (Mindhárom  adatbázist a  Centre  de Données  astronomiques  de  Strasbourg  tartja  fenn.) Mindez  a WWW  segítségé­vel beleszőhető  az elektronikus  folyóiratok  szolgáltatásai  közé. A fizikában  és  a  csillagászatban  igen  népszerű  a  Los  Alamos­i  Nemzeti  Laboratórium elektronikus  preprint  szolgáltatása  is.  Ez  a  „könnyű  műfaj" az  elektronikus  folyóiratoknál: az  átfutási  idö még  rövidebb  ­  de  magában  hordozza  a  szerkesztetlen,  referálatlan  cikkek­keljáró  kockázatot  is! A könnyűnél  is van  még  könnyebb:  egyes  szűk  területek  kutatóinak levelezőlistáira  érkezett  levelek  is  elérhetőek  a  Web­en. Hátrányok  és  kérdések Olvasási  szokásainkat  mindenképpen  megváltoztatják  az  elektronikus  folyóiratok.  So­kan  nem  szeretnek  képernyőről  olvasni,  viszont  rendszeresen  olvasnak  buszon,  repülőn  ­vagy  éppen  az  ágyban.  Az egyre  könnyebb  elektronikus  eszközök  ­  már  nem  lehet  számí­tógépnek  nevezni  az  elektronikus  szöveg  olvasására  alkalmas  készülékek  mindegyikét  ­ ,  a mind  jobb  felbontás,  a  mobil  internet  kapcsolat  még  nem  éri  el  azt  a  könnyedséget  és Magyar Tudomány 2001. 2. szám 213 Holl András minőséget,  amit  a  papírra  nyomtatott  szöveg  biztosít.  Kétségkívül  kényelmes,  ha  ezentúl  a szakirodalom  olvasásához  sem  kell  a  számítógép  elől  felállni  ­  de  nem  töltünk  máris  túl sok  időt  a  képernyő  előtt?  Nem  jobb  időnként  megszakítani  a  számítógép  használatát, átsétálni  a  könyvtárba,  fáradt  kezeinket  és  szemünket  változatosabb  feladatokkal  terhel­ni? Persze,  az  elektronikus  cikket  is  ki  lehet  nyomtatni  papírra.  A  külön,  nyomtatásra formattált  változatból  (PDF,  PostScript  ­  mindkettő  az  Adobe  cég  fejlesztése)  a  modern lézernyomtatók  nagyon  jó  minőségű  kópiákat  készítenek.  Az  elektronikus  folyóiratokat használó  kutatóhelyek  fénymásolási  költségei  alighanem  mindenütt  csökkentek  az  utóbbi években,  viszont  ennél  nagyobb  mértékben  emelkedett  a  számítógépes  nyomtatás  költsége (berendezés,  karbantar tás ,  festékkazetta,  papír). A hagyományos  folyóiratok  mellett  érvelők  meg  szokták  említeni,  hogy  gyakorta  nem célzatos  keresés,  hanem  csupán  alkalmi  lapozgatás  közben  találnak  rá  egy­egy  fontos cikkre  ­  például  megakad  a  szemük  egy  érdekes  ábrán  böngészés  közben.  Ilyen,  vizuális tájékozódásra  az  elektronikus  média  még nemigen  alkalmas  ­  nem  elég jó  a  felbontás,  és  a lapok  „pörgetéséhez"  nem  elegendő  az  átviteli  sebesség. A  kiadók  (főképp  az  ­  Európáira  jellemző  ­  üzleti  alapon  álló  magáncégek)  nemigen akarnak  a  hasznukról  lemondani.  Az  elektronikus  folyóiratra  is  elő  kell  fizetni  ­  s  ez  je­lenleg  többnyire  csak  a  nyomtatott  változattal  együtt  lehetséges,  vagy  valamilyen,  egy kiadó  vagy  kiadói  csoport  összes  folyóiratát  tartalmazó  „csomagban".  A  hozzáférés  enge­délyezése  történhet  jelszó,  és/vagy  a  használt  számítógép  Internet  címe  alapján.  Ahány kiadó,  annyi  szokás  ­  még  idóbe  telik,  hogy  valamiféle  egységesebb  gyakorlat  alakuljon  ki. A helyi  könyvtárak  feladata  lehet,  hogy  az  olvasót  megkíméljék  a  kiadói  politikák  különbö­zőségétől,  s egységesen  kínálják  az  általuk  előfizetett  periodikákat. A tudományos  folyóiratoknak  archiválási  funkciója  is  van.  A kutatás  pillanatfelvételét nyújt ja  egy­egy  cikk,  melyhez  évekkel  később  is  vissza  lehet  nyúlni.  Nyilvánvalóan  nem tölthetik  be  ezt  a  funkciót  azok  az  elektronikusan  elérhető  anyagok,  amelyek  állandóan változnak.  Általában  nagy  a  kísértés,  hogy  a  média  biztosította  lehetőségekkel  élve  frissít­senek  elektronikus  írott  anyagokat.  Ennek  is  megvan  a  maga  szerepe,  de  nem  mondha­tunk  le  a  folyóiratok  hagyományos,  referenciaként  való  használatáról  sem.  És  vajon  min­den  kiadónak  érdeke  lesz­e,  hogy  évtizedekre,  évszázadra  visszamenőleg  on­line  tartsa  az általa  megjelentetett  folyóiratok  számait?  Számíthatunk­e  erre  abban  a  korban,  amikor évről  évre  kiadók  mennek  tönkre,  olvadnak  egymásba?  Tud­e  az elektronikus  média  olyan biztonságot  adni,  mint  a  könyvtárpolc? Ha  a  kiadó  marad  is,  nem  változnak­e  számítógépeink,  szoftvereink  olyan  ütemben, hogy  a  ma  modern  állományok  holnapra  olvashatatlanokká  ne  váljanak?  Lesz­e  pénz  a konvertálásra?  Itt  a  szabványos  formátumok  szerepe  kritikus.  Az elektronikus  folyóiratok megbízható,  nagy  sebességű  Internet  kapcsolatot  tételeznek  fel. Hogyan  olvashatják  ezeket az  elmaradott  térségekben?  Mi  történik  áramszünet  esetén?  Általános  folyamat,  hogy egyre  nehezebben  létezhetünk  a  civilizációs  háttér  nélkül. Érdemes  külön  kitérni  a  hazai  helyzetre.  Az  Internet  csak  mostanában  fogja ­  remél­hetőleg  ­  elérni  a  kutatóhelyek,  oktatási  intézmények  mindegyikét.  A sebesség  néha  döcö­gős  ­  főleg  a  tengerentúli  kapcsolat  esetén.  A kutatók,  oktatók,  diákok  nem  mindegyiké­nek  van  lehetősége  otthon  számítógépet  és  Internetet  használni,  s  ebből  a  körből  kevesek engedhetik  meg  maguknak,  hogy  például  a  vonaton  noteszgépüket  mobil  telefon  segítsé­gével  Internetbe  kapcsolva  elektronikus  szakirodalmat  olvassanak.  A  könyvtárak  pedig nemigen  tudnak  minden  szükséges  folyóiratra  előfizetni.  Meg  kellene  fontolni,  hogy  nem előnyösebb­e  hálózati  kapcsolatot  teremteni,  finanszírozni  a  kis  kutatóhelyek,  oktatási intézmények  számára,  mint  nyomtatott  folyóiratokat  előfizetni,  vagy  központosítani?  Nem a  számítástechnika  területén  lehet  a  legkisebb  költséggel  a  legtöbbet  fejleszteni? 214 Magyar Tudomány 2001. 2. szám Magyar nyelvű agrár­felsőoktatás a Kárpát­medencében A könyvtárak  jövője Számos  olyan  előnye  van  az  elektronikus  folyóiratoknak,  mely  szerepük  növekedését ígéri.  Hátrányaik  a  technológia  fejlődésével  és  a  nemzetgazdaságok  gyarapodásával  csök­kenni  fognak.  Valószínűleg  lesznek  olyan  szük  területek,  ahol  a  nyomtatott  folyóiratok megszűnnek  ­  a  kiadók  többsége  viszont  belátható  ideig  papírra  is  nyomtatni  fogja  a  fo­lyóiratokat.  Az  Astrophysical  Journal  megjelenik  nyomtatott  formában  is,  de  immár  az elektronikus  az elsődleges,  a  papírra  nyomott  az  elektronikus  változatból,  utólag  készül. Szakkönyvtárakra  nyilvánvalóan  szükség  lesz  a  jövőben  is,  csak  éppen  a  szerepük változik  meg.  A könyvtárak  intézik  az  előfizetéseket,  prezentálják  a  folyóiratokat  egységes felületeken,  a  könyvtárosok  segítenek  az olvasónak  tájékozódni  a  „virtuális  polcok"  között. Könyvtárakra  hárul  az  új média  „bevezetése".  A kutató­  és  oktatási  intézmények  könyvtá­rai  részt  vehetnek  a  helyben  található  tudományos  anyagok,  adatbázisok  Web­re  vitelében is.  Első  lépés  a  könyvtári  katalógus,  a  második  a  helyben  készült  tudományos  adatbázi­sok,  jegyzetek,  kis  kiadványok  Web­re  vitele  lehet.  Az Internet,  ugyanazok  a  technológiák, melyeket  az  elektronikus  folyóiratok  készítésénél  használnak,  alkalmasak  más  tudomá­nyos  információk  közzétételére  is.  A  kutatóintézetek,  közgyűjtemények,  oktatási  intézmé­nyek  sok  szellemi  kincsének  lenne  a Web­en  a  helye! Holl András Magyar  nyelvű  agrár­felsőoktatás  a Kárpát­medencében* A  szomszédos  országokban  élő  magyarság  számára  a  magyar  nyelvű  agrártudományi és  vidékfejlesztési, valamint  környezettudományi  felsőoktatás  különösen  nagyjelentőségű. Ennek  oka  egyrészt,  hogy  a  külhoni  magyar  családok  zöme  vidéken  él  és  nagy  részük  (pl. Székelyföld)  a  mezőgazdaságban  dolgozik,  továbbá  hogy  ismereteik  és  alkalmazott  tech­nológiáik  színvonala  nagyon  elmaradott.  Másrészt  a  szomszédos  országok  erdősültsége  2 ­3­szorosa  a  hazainak,  ami  kiemelt  helyet  jelent  az  erdőmérnökképzés  szempontjából. Harmadrészt  a  szomszédos  országokban  egyáltalán  nincs magyar  nyelvű  felsőoktatás,  még Romániában  sem,  ahol  a magyar  nyelvű  felsőoktatási  szakok  közül  az  agrár­  és  a  műszaki tudományok  hiányoznak. A hazai  agrár­felsőoktatás  a  rendszerváltást  követően  gyorsan  felismerte  annak  szük­ségességét,  hogy  a  szomszédos  országok  magyarsága  számára  a  hiányzó  agrár­felsőoktatást  a  lehető  leggyorsabban  pótolni  kellene.  Ennek  eredményeképpen  napjaink­ban  több  távoktatási  program  működik  a  Szent  István  Egyetem,  a  Nyugat­Magyarországi Egyetem,  a  Kertészeti  és  Nyíregyházi  Főiskolák  szervezésében.  Romániában  Csíkszeredán, " A Magyar  Professzorok  Világtanácsa  Agrártudományi  Szekció  Konferenciáján  (Gödöl­lő,  2000.  augusztus  25.)  hozott  állásfoglalást  kissé  rövidített  változatban  adjuk  közre. Magyar Tudomány 2001. 2. szám 215 

Az elektronikus folyóiratok és a könyvtárak jövője

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library