Sándor, Klára

Sándor Klára

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications

A székely írás eredetéről dióhéjban

Repository of the Academy's Library

;.' '-.^úil-'i'-r.'.:--1 1 •'/; Umm É t l l ^ V - T f e X [ íaí® ','í'V* "i.;" ' MkhT' ff^Wm sm • GYAROK ŐSTÖRTÉNETÉRŐL vendégszerkesztő: Romsics Ignác Állati ember, emberi állat e az elemi részecskéknek tömegük? bális éghajlatvédelmi megállapodás sz Tudományos Akadémia reformja 2014-5 Magyar Tudomány • 2014/5 A SZÉKELY ÍRÁS EREDETÉRŐL DIÓHÉJBAN Sándor Klára egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék A székely írás eredetének kérdése a kezdetek-től szorosan összefonódott a hun hagyomány-nyal (erről Sándor, 2011). Kézai Simonnál maradt fenn az írás első említése, de az írásról később toposzként továbbörökített jellemző-ket (hogy a székelyek kiválóságaik miatt őriz-ték meg a hun hagyatékot, és betűiket fába róják) Thuróczy János dolgozta ki, összefüg-gésben azzal, hogy Mátyás szívesen láttatta magát második Attilaként, s a székely írás mint a hun rokonság bizonyítéka körül kultusz alakult ki az udvarban (Sándor, 2014a). A19. század második feléig általánosan elfogadták, hogy a székelyek írása hun hagyaték Ma már csak a dilettáns irodalomban él ez a nézet. Nem előzmény nélkül, de a székely írással kapcsolatos kétkedés a 19. század második felében erősödött föl. Hunfalvy Pál (1881) szerint a 17. században szerkesztették össze a székely ábécét. Réthy László (1888) szerint a „hun-székely írás" a héber írás mintájára ké-szült gyártmány. Ez a nézet modernizált for-mában született újjá (Horváth, 2006), s noha tarthatadan, hiszen a karácsonyfalvi és a var-gyasi felirat a 13-14. század fordulója táján készült (Benkő, 1994), népszerűvé vált abban a laikus diskurzusban, amely a székely írást szélsőjobboldali politikai szimbólumként azonosítja. m A tudományos kutatás régóta a török írás(ok) irányában keresi az előzményeket. Elsőként Nagy Géza (1895) keresett egyezése-ket a keleti türk és a székely jelsorban, kisebb módosításokkal a grafémakészlet mintegy felét egyezőnek találta, s ő vetette föl, hogy a székely jelek között görög eredetűek is vannak A kutatás sokáig ezen a vonalon haladt, azzal a módosítással, hogy a görögnek tartott jelek egy része glagolita eredetű, később a görög helyett a cirillt jelölték meg azfib, /lehetséges forrásaként. A 20. században egyre több emlék került elő az egykori Kazár Kaganátusból, így a hangsúly a keleti türk kapcsolatokról a Kelet-Európában talált emlékek ábécéire került, különösen a szarvasi tűtartó (Róna-Tas, 1985) fölbukkanása után, amelynek írása azonos a nagyszentmiklósi kincs feliratainak írásával. Nincs viszont konszenzus abban, hogy a szé-kely írás hány jelét lehet összefüggésbe hozni a keleti türk írással. Németh Gyula (1934) szerint tizenhatot, Vásáry István (1974) szerint ötöt biztosan, tizenegyet valószínűleg, Róna-Tas András (1996) szerint biztonságosan csak kettőt. Az utóbbi évtizedekben jelentősen módo-sult, amit a kelet-európai török írásokról tu-dunk - a legfontosabb, hogy nem nevezhet-Sándor Klára • A székely írás eredetéről.. jük őket kelet-európainak. Az emlékek több-sége az egykori kazár, dunai bolgár és avar területekről került elő. Ezek az emlékek nem azonos, de átfedéseket mutató ábécékkel készültek. Még nincsenek megfejtve, de va-lószínű, hogy felirataik török nyelvűek. Jó ideig egyeden olyan ázsiai emlék volt isme-retes, aTalasz mentéről, melynek ábécéje nem a keleti türk, hanem a kelet-európai emlékek-kel mutat hasonlóságot. Később nagy szám-ban találtak Ázsiában nem keleti türk írással készült kőbe vésett feliratokat is. A nem ke-leti türk írással készült emlékeknek vannak összegzéseik (például Tryjarski, 2002-2004), de az előrelépéshez szükség lesz az emlékek pontos kiadását tartalmazó korpuszra. Dimitrij Vasil'ev (2005) elmélete szerint , a nomád őshazában, az Altaj környékén kezdtek kialakulni tulajdonjegyekből, törzsi jelképekből etnikai és regionális jellegzetessé-geket mutató török írásváltozatok. Az I. Türk Kaganátus alatt a többféle írást még nem egységesítették, viszont a korábban kialakult ábécéket a nyugatra húzódó török törzsek magukkal vitték. AII. Türk Kaganátusban erős szogd hatás mellett létrehozták és normá-vá emelték a keleti türk írást. A nyugati török-ségnél elmaradt az egységesítés, a helyi ha-gyományokkal kölcsönhatásban változtak tovább az ábécék. Ezzel a közös alappal ma-gyarázható, hogy van olyan kazár emlék, a kijevi levél (Golb - Pritsak, 1982), amelyet a keleti türk ábécé segítségével sikerült elolvas-ni, és hogy egymástól nagy távolságra talált emlékek között szorosabb viszony mutatko-zik, mint a földrajzilag egymáshoz közelebb esők között. Vasil'ev elmélete jól magyarázza, miért mutat a székely ábécé több hasonlóságot a keleti türk feliratok jenyiszeji csoportjával: ezekben periférikus helyzetük miatt, s mert készítőik már a kirgizek voltak, több helyi hatás érvényesülhetett, s későbbi keletkezésük ellenére több archaizmus maradhatott, mint a kaganátus központjában a türk használat-ban. Visszatérnünk nem lehet a székely írás közveden keleti türk származtatásához, a székely írás elődje Kelet-Európában alakul-hatott ki, de Vasil'ev elmélete arra int, hogy nyitottabbnak kell lennünk a keleti türk betűsorral való egyezésekre, és jobban kell figyelnünk arra, hogy a helyi használat akár nagyobb változásokat okozhatott a nyugati törökség írásaiban. A székely írás történetét biztosan datálha-tó emlékekkel a 13. századig tudjuk visszakö-vetni, az avar kori emlékek a 8. századból származnak, ezért sokáig keresték a „hiányzó láncszemeket". Nem biztos azonban, hogy közelebb jutunk a székely írás eredetéhez, ha a Kárpát-medencében fölbukkan egy 10-11. századi emlék. Példa erre a homokmégy-ha-lomi honfoglaló sírban talált tegezborító fel-irata (Dienes, 1994), amely nem a székely írás elődábécéjével készült, a legközelebbi párhu-zamokat Vasil'ev (1994) szerint a tuvai ajmur-lügi temetőben talált íjcsondemezre karcolt jelekkel mutatja. Abban sem segít a halomi lelet, hogy mi volt a művelődéstörténeti hát-tere a török eredetű ír és betű szónak. Az ír új etimológiája (Róna-Tas - Berta, 2011) egy-értelműen arra utal, hogy valamilyen rótt, vésett írásbeliség állt mögötte. A székely írás elődje akkor jöhetne szóba, ha bizonyítani tudnánk, hogy egykor a teljes magyarság is-merte, ennek azonban semmi nyoma. A ha-lomi felirat egyelőre magányos, s elgondol-kodtató, hogy a sok ezer föltárt honfoglaló sírból eddig ez az egyeden, biztosan írást tar-talmazó lelet. Az avar kori sírokban gyakorib-bak a feliratos tárgyak (Vásáry, 1972; Juhász, 1983; Szalontai - Károly, 2013). Í 7 3 Magyar Tudomány • 2014/5 Fontosabb a székely írás szempontjából a Bodrog-Alsóbűn előkerült fuvókatöredék (Vékony, 2004), formailag az ezen látható négy jel mindegyike egyezik a székely írás jeleivel, de egyelőre nincs biztos olvasatuk. Az őskohót a 10. vagy a u. században építették, és közel esik azokhoz a területekhez, ahol egyébként ebben az időben székelyek élhettek. A székely írás eredetének föltárásához rekonstruálni kell alap-betűkészletét. A szé-kely írás rétegződést mutat, és tudatos alakítás(ok) eredménye. Összeállítói arra törekedtek, hogy a jelek olvasata egyértelmű legyen, egy kivétellel egy fonémának egy graféma felel meg és fordítva. A betűket formailag egymáshoz illesztették, egy sorba illeszkedik az s,gl illetve az r, a, z jele (Vásáry, 1974; Sándor, 1996)-A j, öés u jele viszonylag kései lehet, és latin hatás is közrejátszhatott kialakításukban; a palatalizált fonémák jele-iben a ly kivételével jól látszanak a ligatúrák-ból önálló grafémává alakítás nyomai; a c,gy, ty v, zs jele hangtörténeti okokból nem lehet a 13. századnál korábbi (Sándor, 2014b). Az alapréteg rekonstruálásakor figyelem-be kell venni, hogy a székely írás több válto-zatban létezett, és ugyanaz a változat is meg-jelenhet eltérően, ha más az írást hordozó anyag. Az emlékek filológiai elemzésének kell kiszűrnie az egyéni írásmódokat, megállapí-tania az emlékek betűkészletét, belső rendsze-rét, egymáshoz való viszonyát. Ez után bont-hatjuk vissza rétegenként a székely ábécét, hogy eljussunk a legkorábbi változathoz, amelyet már össze lehet vetni más írásokkal (Sándor, 1996). Az átadó és az átvett rendszer IRODALOM Benkő Elek (1994): Középkori rovásfelirat Vargyasról. Magyar Nyelv. 90,4,487-489. Dienes István (1994): Landnahmezeitliche Kerbinschrift aus dem Graberfeld von Homokmégy-Halom in <7Á között nagyobb különbségek lehetnek, hiszen az írásrendszereket sokszor már az átvételkor jelentősen átalakítják, hogy alkalmasabbá váljanak az új nyelv lejegyzésére. Ilyen átalakításnak vélik az f,h,l kölcsön-zését a cirill, az e és 0 átvételét a glagolita ábécéből. Érdemes lesz újragondolni, valóban e forrásokból eredeztethetők-e ezek a grafé-mák: hangtani okok legfeljebb az/és esedeg a h átvételét indokolnák. Az/cirill származ-tatása sem problémamentes, a többi érintett grafémáé még kevésbé (Sándor, 2014b). Lehet, hogy nem találunk a jelenleg elfogadottnál jobb megoldást, de kiderülhet, hogy a tudo-mányos hagyomány követése miatt tartjuk fenn még mindig a glagolita és cirill ábécéből való átvételek tanát. A székely írással gyakran érvelnek amellett, hogy a székelyek török etnikumként csada-koztak a magyar szövetséghez (Kristó, 1996; Kordé, 1997). A székely írásnak a tudós hasz-nálatot leszámítva egyeden emléke sincs, amely ne volna székelyekhez köthető (beleértve le-hetségesen az alsóbűi fúvókát), így nem alap-talan ezja nézet. Ám csak akkor jó ez az érv, ha a székelyek nem Erdélyben ismerték meg az elődábécét. Végleges ítéletet nem hozha-tunk, amíg az alsóbűi fúvókának nem lesz kielégítő olvasata, de fölfedezése növelte annak a valószínűségét, hogy az Erdélybe települő székelyek már vitték magukkal a 13. század-ban jelentősen megreformált írásuk elődjét. Kulcsszavak: székely írás, székely írás eredete, hunhagyomány, kelet-európai török írások, ho-mokmégy-halomi lelet, alsóbűi fúvóka der Umgebung von Kalocsa. FoüaArchaeologka. 43, 5,167-180. Golb, Norman - Omeljan, Pritsak (1982): Khazarian Hebrew Documents ofthe Tenth Century. Cornell University Press, Ithaca Sándor Klára • A székely írás eredetéről.. Horváth Iván (2006): Gépeskönyv. Balassi, Budapest Hun fal vy Pál (1881): Die Ungern oder Magyarén. Pro-chaska, Wien-Teschen Juhász Irén (1983): EinAwarenzeitlicherNadelbehálter mit Kerbschrift aus Szarvas. Acta Archaeologica. 35, 5.373-377-Kordé Zoltán (1997): Gondolatok a székely eredetkér-désről, zlflizf. 2-3,7-31. Kristó Gyula (1996): A székelyek eredetéről. {Szege-di Középkortőrténeti Könyvtár 10.) Szegedi Közép-korász Műhely, Szeged Ligeti Lajos (1986): A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Akadémiai, Budapest Nagy Géza (1895): A székely irás eredete. Ethnographia. 6,269-176. Németh Gyula (1934): A magyar rovásírás. (Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve II/z.) MTA, Budapest Réthy László (1888): Az úgynevezett hun-székely irás. Archeológiai Értesítő. 8,54-60. Róna-Tas András (1985): A szarvasi tűtartó felirata. Nyelvtudományi Közlemények. 87, 225—248. Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Balassi, Budapest Róna-TasAndrás-BertaÁrpád(20ii): WestOIdTurkic. Turkic Loanuiords in Hungárián. (Turcologica 84) Harrassowitz, Wiesbaden Sándor Klára (1996): A székely rovásírás megíratlan tötténete(i?). Erdélyi Múzeum. 58,1-2,83-93. • http:// epa.oszk.hu/00900/00979/00011/07sandor.htm Sándor Klára (2011): Nyelvrokonság és hunhagyomány. Typotex, Budapest Sándor Klára ([s. a.] 2014a): A székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdetei. In: Szentpéteri József -Sudár Balázs {sieM)\Magyar őstörténet- tudomány & hagyományőrzés. Budapest Sándor Klára ([s. a] 2014b): A székely írás nyomában. Typotex, Budapest Szalontai Csaba - Károly László (2013): Runiform Fragments of the Late Avar Period írom Hungary. Acta Orientaíia Hungarica. 66,4,365-396. • https:// www.academia.edu/5400323/Runifbrm_6agments_of_ the_late_avar_period_from_hungary._Acta_Orien-talia_Academiae_Scientiarum_Hung_66_4_2oi3_ Tryjarski, Edward (2002—2004): Runes and Runelike Scripts ofEurasianArea 1-3. {Archívum Ottomanicum) 20, 21, 22,5-80, 5-90,173-212. Vásáry István (1972): Runiform Signs on Objects of the Avar Period (6th-8th cc. A.D.). Acta Orientaíia Hungarica. 25,335-347-Vásáry István (1974): A magyar rovásírás. A kutatás története és helyzete. Keletkutatás. 1974,159—171. Vasil'ev, Dimitrij (1994): Versuch zur Lösung der Kerbinschrift aus der Umgebung von Kalocsa im Spiegel der eurasischen Parallelen. FoliaArchaeologica. 43, i8i-t9i. Vasil'ev, Dimitrij (2005): TheEurasianArealAspectof Old Turkic Written Culture. Acta Orientaíia Hunga-rica. 58,323—330. DOI: io.i556/AOrient.58.2oo5.4.i Vékony Gábor (2004): A székely irás emlékei, kapcsolatai, története. Nap, Budapest 

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/10662/1/Sandor_szekely_iras_MT_2014.pdf

A székely írás eredetéről dióhéjban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications

Repository of the Academy's Library