Elekes, Tibor

Gyenizse, Péter

Nagyváradi, László

Repository of the Academy's Library

  1AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TALÁLKOZÁSA  A TÉRINFORMATIKÁBAN III.        2Szerkesztette:  Dr. Lóki József    ISBN: 978-963-318-218-5   Lektorálták:  Dr. Csorba Péter, Dr. DetrekĘi Ákos, Kákonyi Gábor,  Dr. Kerényi Attila, Dr. Kozma Gábor, Pajna Sándor Dr. Pázmányi Sándor, Dr. Szabó József, Dr. Szabó Szilárd,  Dr. Szabó György(BME), Dr. Szabó György(DE), Dr. Tóth Csaba   A kötet a 2012. május 24–25 között Debrecenben megrendezett térinformati-kai konferencia és szakkiállítás elĘadásait tartalmazza.   A konferenciát szervezte:  A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete, az MTA Földrajzi Tudományos Bizottság Geoinformatikai Albizottsága,  az MTA DAB Környezettudományi Bizottsága,  a HUNAGI és az eKÖZIG Zrt.      Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press  Készzült Kapitális Nyomdaipari Kft. FelelĘs vezetĘ: Kapusi József Debrecen 2012  143  A hazai nagyvárosok beépített területének lakossági igények alapján való minĘsítése és annak problémái  Gyenizse Péter1–Elekes Tibor2–Nagyváradi László3  1 egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet, gyenizse@gamma.ttk.pte.hu; 2 egyetemi docens, Miskolci Egyetem MFK Földrajzi Intézet, ecoeti@uni-miskolc.hu 3 egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet, nagyvarl@gamma.ttk.pte.hu;  Abstract: The study applies GIS methodology to explore the major social potentials and their influence on the urban environment. For the rating of urban districts by social judgement a questionnaire survey was employed. Respondents partly assessed the particular residential districts and partly considered distances in a weighted scoring system. In this article we deal with the problems of method too.  Bevezetés, célkitĦzés  Az emberiség egyik legbonyolultabb alkotásai a települések, ahol a természeti környezetre épülve mĦszaki létesítmények sokasága található, amelyekben társadalmi-gazdasági folyamatok zajlanak (TÓTH J. 1981). A nagyvárosok összetettségük folytán számos lehetĘséget nyújtanak a térinfor-matika alkalmazására a nyilvántartásban, a tervezésben, a döntés-elĘkészítésben és még számos egyéb területen (TÓZSA I. 2001). A települések tehát számos mérhetĘ és könnyen számszerĦsíthetĘ térbeli tulajdonsággal rendelkeznek (pl. domborzat, infrastrukturális hálózatok, épületek), de kap-csolhatók hozzájuk nehezen megfogható, esetleg gyorsan változó térbeli ada-tok is, mint például a lég- és zajszennyezés, vagy számos társadalmi jelenség.  Jelen esetben egy olyan geoinformatikai minĘsítĘ módszert mutatunk be, amely a települések lakott területét minĘsíti az ott élĘ lakosság véleménye alapján. A módszert már alkalmaztuk Pécs területén (GYENIZSE P. 2009, GYENIZSE P. et al. 2008, RONCZYK, L.–TRÓCSÁNYI, A. 2006), a jövĘben pe-dig más hazai nagyvárosok minĘsítését is szeretnénk elvégezni ennek segít-ségével. Ezért a cikkben tág teret szentelünk a módszer problémáinak, perem-feltételeinek és korlátainak is.  A minĘsítĘ módszer általános bemutatása  A 2006 óta zajló kutatás elsĘ céltelepülése Pécs volt, de hasonló mód-szerrel tervezzük felmérni és minĘsíteni a többi százezer fĘ fölötti lakosságú hazai nagyvárost is. Ezen települések egyes részeinek társadalmi megítélés alapján való minĘsítéséhez többféle adat megszerzésére, azok társadalmi igé-nyek szempontjából történĘ pontozására van szükség. Ahhoz, hogy geoinformatikai programmal végezhetĘ vizsgálatokat tudjunk végrehajtani a témában, szükség van számos térben megfogható objektumra, jellemzĘre.   144Mivel a vizsgálat célja nem csak ezen objektumok térbeli ábrázolása, hanem a lakosságra gyakorolt hatásának felmérése, ezért megfelelĘ pontrend-szert kellett kialakítani minden egyes objektumtípushoz. Az objektív pont-rendszer alapját egy kérdĘíves felméréssel teremtettük meg. A feltett kérdés a következĘ volt: „Milyen mértékben befolyásolnák az Ön választását az alábbi tényezĘk, amennyiben jelenlegi lakhelyérĘl el kívánna költözni? Kérem, pon-tozza az alábbi tényezĘket.” A meghatározott tulajdonságú objektumok meg-ítélése részben azok helyben való megléte, részben az azoktól való távolság alapján zajlott. A kérdĘívek kiértékelése után, mínusz 10 és plusz 10 közötti lehetséges maximummal rendelkezĘ súlypontot kaptunk minden objektumtí-pus esetében.  A következĘ lépésben felmértük a ponttal, vonallal és felülettel jelöl-hetĘ objektumokat, amiket külön-külön rétegekre digitalizáltunk, majd ellát-tuk a kapott pontszámokkal. Az adatgyĦjtĘ, adatfeldolgozó és térinformatikai elĘfeldolgozó, valamint elemzĘ munka során 28 raszteres részeredmény réte-get hoztunk létre, melyet végül két részletben összegeztünk. A kapott ered-mény-rétegek egy része a helyzeti energiákhoz hasonlóan, valamitĘl való távolság alapján minĘsítette Pécs területét (1.A. ábra). Másik része pedig konkrétan lehatárolt területeknek adott alacsonyabb, vagy magasabb pont-számot (1.B. ábra). Ezek összegzésébĘl kaptuk a végsĘ minĘsítĘ felületet (1.C. ábra).  A.      B.      C.  1. ábra KülönbözĘ típusú településminĘsítĘ rétegek - Pécs példáján (Magyarázatot ld. a szövegben.) (forrás: GYENIZSE P. 2009)  A módszer korlátai és az ezzel kapcsolatos átgondolandó problémák  A minĘsítĘ módszer alkalmazása során több olyan korlát és probléma is felmerült, amivel a jövĘben foglalkozni kell. Ezek egy része a térbeli elem-zésekre vonatkozik, de akadnak meggondolandó problémák az attributum adatokkal kapcsolatban is.  Az elsĘ probléma annak kapcsán merült fel, hogy bizonyos tényezĘk hatósugara túlnyúlik az adott település lakott részén, sĘt esetenként más településkre is vonzó, vagy taszító hatást fejt ki. Felmerül a kérdés, hogy eb-ben az esetben hol legyen a vizsgált terület határa? Mennyire befolyásolja a modellt, ha a települések körül szĦkebb, vagy tágabb „kifutási zónát” haszná- 145  lunk? Ennek az eldöntésére egy modellkísérletet végeztünk. A települést azo-nos területĦ, de különbözĘ formájú (kör, négyzet, téglalap) alakzatokkal he-lyettesítettük. Ezeket az alakzatokat egyre növekvĘ méretĦ geoinformatikai rétegek közepére helyeztük el (2. ábra). A rétegek közepén felvettünk egy képzeletbeli pont objektumot (értéke itt = 1), amelynek hatása egyenletesen (lineárisan) csökkent a réteg széléig (értéke itt = 0). Minden esetben kiolvas-tuk a települést helyettesítĘ alakzat alól a távolsággal csökkenĘ értékĦ pixe-lek összértékét, amibĘl a 3. ábrát kaptuk. Az eredményekbĘl levonható az a következtetés, hogy minden esetben nĘ a települést helyettesítĘ alakzat alól kiolvasott érték, ha nĘ a vizsgált réteg mérete. Az is látható, hogy a nagyobb rétegek alkalmazása csökkenti a modell-alakzatok értéke közötti különbséget. Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy ha megtartjuk a réteghatárig tartó hatótényezĘket, akkor – ebbĘl a szemszögbĘl nézve a dolgot – arra kell töre-kednünk a vizsgálat során, hogy a település lakott területe körül minél na-gyobb „kifutási zónát” hagyjunk. Ennek mértékét azonban korlátozza a szá-mítási kapacitás.  Az elĘzĘ bekezdésben szó volt arról, hogy a vizsgált objektumok ha-tását a modellben a távolsággal egyenes arányban, azaz lineárisan csökkentet-tük. Ez valószínĦleg nem rossz megoldás, de egyáltalán nem biztos, hogy tökéletes. A társadalomföldrajzban számos olyan, elsĘsorban szállításhoz, népmozgáshoz köthetĘ társadalmi-gazdasági jelenség van, aminek hatása négyzetesen, vagy logaritmikusan csökken a távolság növekedésével (HAGETT, P. 2006). Elvégeztünk egy olyan modellezést is, ahol az objektum vonzó hatása nem egyenletes ütemben csökken. Az egyik esetben elĘször gyorsabban, késĘbb pedig lassulva csökken a hatása (négyzetesen), a másik esetben elĘször lassabban, távolodva pedig felgyorsulva (arccos függvénnyel modellezve – 4.ábra).   A korábbiakban olyan objektumokról volt szó, amelyek hatása túlnyú-lik a település lakott területén (pl. iskolák, kórházak). Vannak azonban olyan objektumok is, amelyek hatása csak a szĦk környezetükre vonatkozik (pl. buszmegállók). Felmerül a kérdés, hogy hogyan tudjuk meghatározni, milyen távolsághatárig vonzzák az embereket a helyi járatos buszmegállók? Termé-szetesen erre a kérdésre nincs tökéletes válasz. Azonban a helyi lakosokat kérdezgetve nagyjából kialakítható egy elfogadható átlagérték. A modell szempontjából a lehetĘ leghelyesebb értéket kell kiválasztani minden ilyen objektumnál, mert a település, vagy egy városrész pontértékét jelentĘsen megváltoztathatja ezek kialakítása.  Az elĘzĘ két észrevételt figyelembe véve, különbözĘ lefutású felüle-tekkel modell számítást is végeztünk egy 1000 pixel élhosszúságú rétegen, amin a települést 564 pixel átmérĘjĦ kör jelképezte. Felvettünk öt darab, azo-nos értékĦ objektumot, amelyek hatósugarát 100-500 pixel között változtat-tuk. Kiolvastuk a kör alakú „település” alá esĘ pontszámokat (5. ábra).  146 2. ábra KülönbözĘ formájú, de azonos területĦ modell-alakzatok (fekete) különbözĘ méretĦ térinformatikai rétegeken (szürke) (szerk.: GYENIZSE P.)   3. ábra A 2. ábrán látható alakzatok alól kiolvasott relatív pontszámok  (szerk.: GYENIZSE P.)  147   4. ábra KülönbözĘ lefutású érték-felületek (szerk: GYENIZSE P.)   Az öt modell-objektumtól kiinduló felületet lineárisan, négyzetesen és arccos függvény szerint csökkenĘ formában is kiszámoltattuk az Idrisi prog-rammal. Az 5. ábrán látható kör (modell-település) alól kiolvastuk a pixelek összértékét. A kapott összpontszám-értékek a 6. ábrán láthatók. A diagramról leolvasható, hogy ebben az idealizált esetben mindig az arccos függvénnyel számított felület adja a legmagasabb, és a négyzetesen csökkenĘ felület a legalacsonyabb pontszámokat, míg a lineáris felület a köztes értéket adja. Az egy felülettípuson belüli változás nem lineáris, a nagyobb távolság-határok felé haladva lassul a növekedés üteme.  Az elĘzĘekben bemutatott hatások befolyásolhatják a modellünk mĦ-ködését és a kapott végeredmény felhasználhatóságát. Ezért a vizsgálatunk jövĘbeni szakaszában kérdĘívezéssel vagy interjúkkal fényt kell deríteni a lakosság ezirányú szokásaira, véleményére. Ezek alapján kell meghatározni egy elfogadható távolság-határértéket minden vizsgált tényezĘre, illetve ezek alapján ki kell alakítani a megfelelĘ távolságfüggĘ felületeket.            5. ábra A körrel modellezett településrészben felvett öt objektumhoz különbözĘ tá-volságig terjedĘ vonzó hatást rendeltünk (szerk.: GYENIZSE P.)   148 6. ábra Az 5. ábrán látható modell település összpontszámának változása, a változó hatótávolságú objektumok és a különbözĘ távolság-felületek függvényében  (szerk:GYENIZSE P.)   A modellünk kialakításánál meg kell próbálni kideríteni, hogy van-nak-e egyes tényezĘk térbeli hatásmechanizmusában olyan esetleges gátak, amelyek azok hatását bizonyos határon túl gyengítik, vagy hirtelen megszün-tetik. Ezen hatások ugyanis befolyásolhatják az adott objektumhoz tartozó távolság-felület lefutását, ezáltal egyes városrészek összértékét. Ehhez kap-csolódó befolyásoló tényezĘ lehet még az is, amikor pl. az általános iskolák beiskolázási határai és a városrészek közigazgatási határai nem esnek egybe (7. ábra). A vizsgálat során fel kell mérni, hogy léteznek-e az adott települé-sen ilyen, az eredményeket markánsan befolyásoló határok.    7. ábra Az általános iskolák beiskolázási határai és a városrészek közigazgatási határai Pécs belvárosában és környékén (szerk.:RONCZYK L.)  149  A vizsgálatunk eredményét jelentĘsen befolyásolhatja a modell térbeli felbontása is (8. ábra). Az eddigi tapasztalatok szerint az objektumok helyé-nek digitalizálásához részletes térképre vagy légifelvételre van szükség, azonban ott is figyelni kell arra, hogy a térkép mennyire generalizált, meny-nyire mutatja pontosan az objektumok helyét és alakját. A lakosság vélemé-nyét mutató rétegek felbontása már rosszabb is lehet, ami megkönnyíti a számításokat. SĘt a túl jó felbontás akár megtévesztĘ is lehet. A teljes modell felbontásának a legrosszabb felbontású réteghez kell igazodni. Arra azonban vigyázni kell, hogy a rétegek felvételezési pontossága, illetve a felbontása ne csökkenjen bizonyos szint alá. A 9. ábrán látható, hogy az „eredetinek” te-kinthetĘ (100%) felbontású réteghez képest egyre gyorsul a modell-településünk összértékének csökkenése, amint a felbontást negyedére csök-kentjük.               8. ábra A vizsgált terület közepén felvett objektumtól lineárisan csökkenĘ távolság-felület, különbözĘ felbontásban (szerk.: GYENIZSE P.)   9. ábra A 8. ábrán látható modell település összpontszámának változása, a változó felbontás függvényében (szerk.: GYENIZSE P.)  A modellkészítés másik sarkalatos problémája a térbeli objektumok-hoz köthetĘ adatok, azaz az attribútum adatok problémája. Ezeket nagyrészt a korábban említett kérdĘíves felméréssel lehet beszerezni a lakosság irányá-ból, továbbá utána kell érdeklĘdni az önkormányzatoknál és a helyi vállala-toknál. A következĘ kérdések merültek fel a vizsgálat folytatásakor:  150- Vajon elég-e, vagy esetleg nem túl sok-e a modellezéshez a Pécs esetében használt 28 féle tényezĘ? Ennek eldöntésére további interjúkat kell készíteni a lakossággal.  - Mennyi helyi lakost kérdezzünk meg a tényezĘk súlyozásának kialakítása-kor? Pécs esetében ez 1 ezrelék volt, ami megfelel a választási eredmények elĘzetes felmérésénél használt arányoknak, de meg lehetne próbálni más ese-tekben 2-3 ezrelékes mintát felvenni. - Kell-e differenciálni egy objektumtípuson belül? Kell-e és érdemes-e pl. egy nagyobb forgalmú buszmegállónak magasabb pontot adni, mint egy ki-sebb forgalmúnak? Pécs esetében ezt nem tettük meg. Pilot-projektekkel el-lenĘrizni kellene ezek lehetĘségeit és hasznát.  Végül meg kell említeni olyan külsĘ korlátozó tényezĘket is, mint a számítógépek számítási kapacitása, a vizsgálat elvégzéséhez rendelkezésre álló idĘ és persze a ráfordítható anyagi források mennyisége.  A közeljövĘben igyekszünk válaszokat találni az itt felvetett problé-mákra és lehetĘségeinkhez mérten részletesen elvégezni még több vidéki magyar nagyváros lakossági igények alapján történĘ minĘsítését.  Köszönetnyilvánítás  A cikk a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.  Irodalom  GYENIZSE P. (2009): Geoinformatikai vizsgálatok Pécsett. Pécs településfejlĘdésére ható természeti és társadalmi hatások vizsgálata geoinformatikai módsze-rekkel. – Geographia Pannonica Nova 7, Publikon Kiadó, Pécs, 110 p. GYENIZSE P. – NAGYVÁRADI L. – PIRKHOFFER E. (2008): Pécs lakott területének mi-nĘsítése – természeti adottságok és társadalmi igények elemzése térinforma-tikai módszerekkel. – Földrajzi Közlemények, 132. évf. 3. szám, pp. 323–333.  HAGGETT, P. (2006): Geográfia – Globális szintézis. Typotex Kiadó, Budapest, pp. 398-399. RONCZYK, L. – TRÓCSÁNYI, A. (2006): Some changes in urban environment in Pécs. – In: RONCZYK, L. – TÓTH, J. – WILHELM, Z. (ed.): Sustainable Triangle, Uni-versity of Pécs, Institute of Geography, Pécs, pp. 174–182. TÓTH J. (1981): A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. – Földrajzi ÉrtesítĘ, 30. (2–3), pp.167–192. TÓZSA I. (2001): A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erĘforrás-gazdálkodásban. – Aula kiadó, Budapest, 190 p.   

A hazai nagyvárosok beépített területének lakossági igények alapján való minősítése és annak problémái

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library