Péter, Mihály

Péter, Mária

Péter, Mihály Heinrich

Repository of the Academy's Library

TANULMÁNYOKMAGYAR ORVOSI NYELV   2013, 2, 92–94Szakkörökben köztudomású, hogy a kéziratban fennmaradt első magyar nyelvű orvosi kötetet a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban őrzik, jelzete: TH.f.19 (Ms 5). Emiatt jogosan vetődik fel A Félezer éves magyar orvosi nyelv című konferencia (2013) alkalmával a kérdés, hogy éltek-e Maros-vásárhelyt ezzel a kivételes lehetőséggel. Úgy véljük, hogy bárkinek indokolt elvárása lehet e kérdésre választ kapni. Lássuk tehát, mit tettek a marosvásárhelyi kutatók – mert jelen esetben csak az ők munkáit említjük – az egyetemes magyar tudomány- és orvostörténet számára felbecsülhetet-len mű ismertetése, közkinccsé tétele érdekében. Bibliográfi-ai jegyzékünk két munkájából szükségesnek láttuk idézni is néhány sort, mivel az ott említett Ars Medicával kapcsolatos tények, jóllehet a közelmúltban történtek, jelentős esemé-nyek, de ennek ellenére, kevésbé ismertek. DOLGOZATOK JEGYZÉKEGulyás Károly: Orvosságos könyv a XVI. századból. Magyar Nyelv 1913, IX/8: 373–377. Kónya Imre: XVI. századi magyar orvosi könyv. Orvosi Szemle 1956, II/4: 85–86.Farczády Elek – Szabó T. Attila: Újabb adalékok a „XVI. századi orvosi könyv” kérdéseihez. Magyar Nyelv 1961, LVII, 2, 173–183.Spielmann József és Lázár Szini Karola irányítása alatt ké-szültek az Ars Medica orvosi ismeretanyagából a Marosvásár-helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (Egyetem) következő végzős hallgatóinak államvizsga-dolgozatai:  › Székely Sándor: Az Ars Medica helye a hazai orvosi irodalomban. 1966. › Tóth Andrea: Az Ars Medica nőgyógyászati és szülészeti ismeretei. 1967. › Kiss Dezső: Cunoştinţele stomatologice ale manu-scrisului “Ars Medica”. 1968.  › Mészáros Gergely: Az Ars Medica belgyógyászati isme-retei. 1969. › Gondos István: Az Ars Medica bőrgyógyászati ismeretei. 1970. › Friedmann Eszter: Az Ars Medica sebészeti ismeretei. 1970. › Liné György Gábor: A fertőző betegségek az Ars Medicá-ban. 1970. › Mészáros Tibor: Ideg- és elmegyógyászati ismeretek az Ars Medica c. kéziratban. 1973. › Száva Katalin: Mozgásszervi megbetegedések az Ars Medica kéziratban. 1973.Spielmann József – Lázár Szini Karola: Contribuţii la studiul lucrării lui G. Lencses „Ars Medica”. I. Date noi despre G. Lencses – Adalékok Lencsés György Ars medica című műve kérdéséhez. I. Újabb adatok Lencsés Györgyről. Revista Medicală – Orvosi Szemle 1970, XVI/1: 112–118; 109–114.Lázár Szini Karola – Spielmann József: Contribuţii la studiul lul-crării lui G. Lencses „Ars Medica”. II. Despre izvoarele manus-crisului „Ars Medica” – Adalékok Lencsés György Ars Medica c. műve kérdéséhez. II. Az Ars Medica forrásairól. Revista Medicală – Orvosi Szemle 1970, XVI/ 3–4: 453–459; 449–454.Spielmann József: L' Ars Medica le premier manuscript médical en langue magyare. Pagine de Storia della medicina 1971, XV/6: 5–20.Spielmann József – Lázár Szini Karola – Mészáros Géza: Contribuţii la studiul lucrării lui G. Lencses „Ars Medica”. III. Afecţiunile pleuro-pulmonare în „Ars Medica” —Adalékok Lencsés György Ars Medica című művének kérdéséhez . III. A tüdő és mellhártya megbetegedései az Ars Medica c. orvosi kéziratban. Revista Medicală – Orvosi Szemle 1972, XVIII/1: 106–111; 103–110.Spielmann József – Lázár Szini Karola: Les sources du manu-script „Ars Medica”. In: Congres International d’Histoire de la Médicine. Bucuresti–Constanţa 1970, Bucureşti 1972, 495–496.Péter Mihály – Péter H. MáriaMarosvásárhelyi szerzők azon munkáinak jegyzéke, amelyekkel hozzájárultak Lencsés György Ars Medica című kötetének ismertetéséhez 92TANULMÁNYOKMAGYAR ORVOSI NYELV   2013, 2, 92–94Spielmann József: Az Ars Medica szerzője és forráskutatása. Korunk 1973, XXXII/2: 294–304.Spielmann József – Trócsányi Zsolt – Lázár Szini Karola: The medical world in Transylvania in the period of Ars Medica. Armarium, Budapest, 1976, 147–175.Lázár Szini Karola: A magyar orvosi műszókincs fejlődésé-nek kezdetei, XIV–XVI. század. Comm. Hist. Artis Med. 1977, 82: 13–25.Spielmann József – Sebestyén-S. Mihály: Lencsés György Ars Medicája kéziratainak összehasonlító vizsgálata. Magyar Nyelv 1979, LXXV/2: 176–185.Lázár Szini Karola: Adalékok a XVI. századi Ars Medica vizs-gálatához. Anatómiai és kórtani műszókincs. Comm. Hist. Artis Med. 1980, 92: 133–146.Lázár Szini Karola: A magyar tudományos orvosi terminoló-gia gyökerei. EME Orvostud. Értesítő 1993, 65: 162–165.Lázár Szini Karola: Az anyanyelvű tudományosság kibonta-kozása a XVI. századi Ars Medicában. EME Orvostud. Érte-sítő 1994, 66: 220–224.Péter Mihály: A fogorvoslással kapcsolatos magyar nyelvű irodalom kezdetei Erdélyben. I. Lencsés György: Ars Medica. EME Orvostud. Értesítő 2004, 77/3: 395–398.Péter H. Mária: A XVI–XVIII. századi, erdélyi orvosló- és füvészkönyvek fitoterápiás vonatkozásai. EME Orvostud. Ér-tesítő 2004, 77/3: 327–337. Bányai Réka – Kimpián Annamária: Ars Medica. Művelődés. Közművelődési folyóirat 2005, LVIII/5: 30–31.Péter Mihály: Ars Medica. Az első magyar nyelvű orvosló-könyv, 1577. Gyógyszerészet-történet 2005, III/4: 8–9. Péter Mihály: Lencsés György – Ars Medica – 1577. EME Orvostud. Értesítő 2005, 78/2: 241–245.Péter H. Mária: Lencsés György „Ars Medica” című művének a gyomorbántalmak orvoslására ajánlott gyógyszerkincse. Gyógyszerészet 2007, 51/11: 693–700.Péter H. Mária: Az Ars Medica gyógyszerkincse a gyo-morbántalmak orvoslására. In: Spielmann Mihály (szerk.): A gyógyítás múltjából – Spielmann József-emlékkönyv. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008, 162–176.ÖNÁLLÓ KÖTETEKBEN MEGJELENT FEJEZETEK, IDÉZETEKSpielmann József: A közjó szolgálatában. In: Az „Ars medica” a XVI. század erdélyi művelődésében. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. 1976, 39–83, 310–313.Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. EME ki-adása, Kolozsvár, 1997, 206.Péter Mihály – Péter H. Mária: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának százéves tevékenysége 1906-2006. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár 2006. Szemelvények: 40, 105–108. oldalakról.40: ARS MEDICA – DÍJ ALAPÍTÁSÁRÓL  „Szakosztályunk választmányát évek óta foglalkoztatta egy saját alapítású kitüntetési forma létrehozásának gondolata. Ugyanis a Pápai Páríz-díjat a Székelyudvarhelyt létesített és bejegyzett Pápai Páriz Alapítvány kuratóriuma gondozza és adományozza, az Orvos- Gyógyszerésztudományi Szakosztály egy 9 személy-ből álló bizottságának javaslata alapján. Miskolczy Dezső Emlékplakettet, pedig a Studium Alapítvány hozta létre és adományozza.A felvetett kérdés megoldása végett a szakosztály elnöksége a 2004. február 7-re kitűzött választmányi ülés napirendjébe iktatta a szakosztály által létrehozandó díj megvitatását. Ko-vács Dezső professzor, szakosztályi elnök két díj létesítését javasolta, az egyiket a kimagasló tudományos vagy szakmai tevékenység, a másikat a kiváló tanulmányi eredmények jutalmazására. […]. Az első díj elnevezését illetően több ja-vaslat is elhangzott. Felvetődött többek között Hőgyes Endre, Miskolczy Dezső, Csőgör Lajos és Lencsés György neve. Végül a választmány Péter Mihály professzor alaposan meg-indokolt javaslatára a »Lencsés György – Ars Medica – 1577« elnevezést egyhangúlag elfogadta. […] A 2004. április 15-én tartott szakosztályi közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a két díj alapítására és elnevezésére vonatkozó javaslatot. A 2004. október 23-án tartott választmányi ülés jóváhagyta a díjak odaítélésének alapszabályzatát, és megválasztotta a Lencsés György – Ars Medica – 1577 díj gondozását végző kuratóri-umot. A Lencsés György – Ars Medica – 1577 díjat, ami egy bronz emlékplakettből és az azt kísérő oklevélből áll, először 2005-ben Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének ítélte oda a kuratórium.” 105–108: A LENCSÉS GYÖRGY – ARS MEDICA DÍJ ELSŐ KIOSZTÁSA „A XV. tudományos ülésszakra Marosvásárhelyen 2005. ápri-lis 14–16. között került sor immár harmadszor. Ez alkalom-mal a szervezők igyekeztek minden szempontból rangossá tenni az összejövetelt, mert megemlékeztek a marosvásár-helyi orvosképzés 60. évfordulójáról is. Ekkor került először kiosztásra a »Lencsés György – Ars Medica– 1577 Emlékpla-kett«. Ez utóbbi alkalmából a Teleki Téka munkatársainak rendezésében »Ars Medica« címen egy kiállítás nyílt meg, ahol a régi orvosi és gyógyszerészi kiadványokkal együtt az 1577 körül írt és Lencsés Györgynek tulajdonított Ars Medica kéziratos könyvet is bemutatták nagyszámú érdeklődő jelen-létében. […] Kovács Dezső professzor ünnepi beszédében […] bejelentette, hogy az Orvostudományi Szakosztály két saját díjat alapított. Az elsőt »Lencsés György: Ars Medica 1577« elnevezéssel, a kimagasló tudományos eredmények 93TANULMÁNYOKMAGYAR ORVOSI NYELV   2013, 2, 92–94jutalmazására, míg a másodikat egyetemünk első rektorá-nak tiszteletére Csőgör Lajos-díjként, a kitűnő tanulmányi eredményt elért abszolvensek számára. Az Ars Medica díjat a kuratórium elsőként Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnö-kének ítélte oda. A bronzból készült plakett mérete 175 x 130 mm. Előlapja felső harmadában Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a középmezőben egy nyitott könyv, alatta 1577, ezt körkörösen 1530 – Lencsés György – 1593 – Ars Medica felirat veszi körül. Alatta: Díjat adományozza, majd a díjazott neve és az adományozás évszáma olvasható. Ez esetben 3 sorban elhe-lyezve: Dr. Vizi E. Szilveszter / akadémikusnak / 2005 […]. A plakettet Bocskai Vince szobrászművész készítette. […].Egyed Ákos az EME elnöke, az MTA külső tagja, üdvözlő be-szédében az Egyesület alapítójának, a 200 éve született Mikó Imrének szellemét idézte. Majd Péter Mihály professzor, az EME alelnöke, az MTA külső tagja, bemutatta az Ars Medica néven ismertté vált XVI. századi kódex és szerzőjének viha-ros »életútját«, megindokolva javaslatát, hogy a tudományos eredmények elismerésére alapított kitüntetés Lencsés György és művének nevét viselje.” Megjegyezzük, hogy a Lencsés György – Ars Medica díjat azóta is évente kiosztották.Péter Mihály: Lencsés György Ars Medica. (A Varjas-féle kiadás címváltozata: XVI. századi Magyar Orvosi Könyv). In: Péter Mihály: Az erdélyi fogorvoslás történetéből. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2006, 16–19.16–19: AZ ERDŐSZÁDAI (1610) DÉGENFELD MÁSOLATI PÉL-DÁNY SORSÁRÓL   „1972-ben előkerült egy további, az 1610–12-ben Váradon készült »erdőszádai« (Dégenfeld) másolat is, dr. Fóris Zoltán nagybányai főorvos jóvoltából […].Jelenleg tehát az AM-nek három kézírásos változata ismert: 1. az eredetinek tartott, 1577 körül készült tisztázati példány, amit 1943-ban Varjas kinyomtatott; 2. a XVII. századi (1610) erdőszádai; és 3. a XVIII. századi (1757) erdőszentgyörgyi másolati példány. Ezekből minden más állítás […] ellenére, csak két példány van a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. Nevezetesen az 1577-es eredeti vagy tisztázati példány, jelze-te TH.f.19 (Ms 5), mérete 31 cm […], valamint az 1757-es másolati vagy erdőszentgyörgyi példány, jelzete TH.f.14 (Ms 2), mérete 32,5 cm […]. Mindkettő teljes bőrkötésű. Az erdő-szádai (1610) másolati példányt nem láttuk. Erről a példány-ról mi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egykori abszolvensei úgy tudtuk, hogy azt Foris Zoltán kolle-gánk Orvostörténeti Tanszékünk könyvtárának adta megőr-zés végett vagy ajándékba. Különben ezt írja Szabó T. Attila, idézett könyvének 553. oldalán […], valamint Fazekas is […]. Jelen munkánk megírásakor ezt a példányt is meg szerettük volna tekinteni. Kiderült azonban, hogy a tanszék jelenlegi tagjai nem is hallottak e kötetről. Pontosabban utánanézve megtudtuk, hogy a keresett példány sem a tanszéknek, sem az egyetem központi könyvtárának nyilvántartásaiban nem volt és nincsen regisztrálva. Hogy mikor és hogyan vitték el senki sem tudja.”A fentiekhez csak annyit teszünk hozzá, hogy 2007. szep-tem ber 23-án levéllel fordultunk Fóris Zoltán főorvos öz-vegyéhez, azzal a kérdéssel, hogy a szóban forgó kéziratot nem kérte-e vissza a család Spielmann professzor halála után a MOGYI Orvostörténeti Tanszékétől? Kérdésünkre megdöbbenését hangsúlyozva egyértelműen nemleges vá-laszt kaptunk (2008. január 14.). Az Ars Medica erdőszádai másolati példányának nyoma veszett. E másolati példányról, szerencsére id. Szabó T. Attila akadémikus Nép és nyelv című kötetében (Kriterion, Bukarest, 1980, 546–569) találhatunk részletes leírást.A fentiekből kiderül, hogy a marosvásárhelyi kutatók több al-kalommal is foglalkoztak, az Ars Medica szerzőjével, a kézirat nyelvészeti, orvosi, gyógyszerészeti vonatkozásaival, továbbá a kötet és a másolati példányok sorsával, valamint „Lencsés György – Ars Medica 1577” díjat alapítottak. Ezekről a té-mákról előadásokat tartottak, kiállítást szerveztek, és több nyelven dolgozatokat közöltek. Reméljük, hogy jegyzékünk-kel elősegítjük a fenti tárgykör kutatóinak további munkáját.94

Marosvásárhelyi szerzők azon munkáinak jegyzéke, amelyekkel hozzájárultak Lencsés György Ars Medica című kötetének ismertetéséhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library