Csépe, Péter

Forrai, Judit

Solymossy, József

Repository of the Academy's Library

Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösség  [ 83 ]hallal, baromfi hússal vagy más so-vány hússal.7. Fogyasszunk só- és zsírszegény te-jet, és tejtermékeket (kefi rt, tejfölt, joghurtot és sajtot).8. Olyan ételeket válasszunk, amelyek kevés cukrot tartalmaznak, taka-rékosan használjuk a tiszta cukrot, korlátozzuk a cukros italok és édes-ségek fogyasztását.9. Fogyasszunk sószegény ételeket. Az összes napi sóbevitel (beleértve a kenyérben, a feldolgozott, kezelt és tartósított ételekben találha-tó sómennyiséget is) nem szabad, hogy több legyen egy kiskanálnyinál (6 gramm). A só jódozása általános gyakorlat, ahol a jódhiány gyakori jelenség.10. Ha fogyasztunk alkoholt, azt napi két italra (10 gramm tiszta alko-hol italonként) kell korlátozni.11. Az étel elkészítésének módja le-gyen tiszta és biztonságos. Párol-junk, süssünk sütőben, főzzünk, vagy készítsük az ételt mikrohul-lámú sütőben annak érdekében, hogy csökkentsük az ételhez adott olaj mennyiségét.12. Hangsúlyozzuk a kizárólag anya-tejjel való táplálás fontosságát, és a megfelelő, biztonságos kiegészí-tő táplálás bevezetését 6 hónapos kor körül, de semmiképpen sem korábban, mint a 4 hónapos élet-kor, miközben az anyatejes táplá-lás egy éves életkorig folytatód-hat.[ 84 ]  Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösségKözösségfejlesztő és egészségügyi ismeretfejlesztő reprodukciós program roma-nő klubbok részére – Dr Forrai Judit, Solymosy József, Dr. Csépe PéterSemmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet1, Szex Edukációs Alapítvány2, Or-szágos Egészségfejlesztési Intézet3ElőzményA roma lakosság hátrányos egészségügyi állapotáról és ellátásáról már számtalan tanulmány jelent meg európai9és a hazai szakirodalomban10. A legnépesebb, több-szörösen diszkriminált, hátrányos helyzetű csoport a roma nők csoportja. A roma nőknek esélyegyenlősége a társadalomban és a családon belül is hátrányos helyzetük van.11 A roma nőket fokozottan fenyegeti a prostitúcióra kényszerítés, az emberkereskedelem és a munkahelyi szexuális zaklatás, különösen nehéz jogaik védelme családon belüli erőszak esetén, ideértve a leánygyermek elleni, a család-tagok által bátorított, a lánygyermeknél jelentősen idősebb „udvarló” általi fi zikai és szexuális erőszakot is. Kutatásaink szerint az utcai prostituáltak önbevallása szerint 60 %-a mondta magát cigány származásúnak.12  A roma női vizsgálatokon belül kevés kutatás foglalkozik a reprodukcióval és a rep-rodukciós gyakorlattal13 a roma közösségen belül. Corinne Packer14  kutatásainak összegzéseként nagyon találóan ír azokról a problémákról, amelyek hátrányosan érintik a roma nők szexuális és reproduktív egészségét. A korai szexuális élet kez-désén kívül a reprodukciós ismeretük hiányosságán túl a hagyományos társadalmi és családi szerkezetük miatt, bizonyos roma közösségekben, a reprodukciós gon-dok is kizárólag rájuk hárul. Amennyiben igény lépne fel a fogamzásgátlók hasz-nálatára, az orvoshoz jutás is komoly problémákat vet fel részben a segítségkérés szégyenérzete miatt részben az egészségügyi ellátás személyi állománya, azok gyakori diszkriminatív magatartása miatt.  9  Anna Pomykala and Sally Holt: Romani Women - A Priority for European Public Health Policy: http://www.eumap.org/journal/features/2002/sep02/romwomenprior10  Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S, Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Science & Medicine 51(2000) 1351-1361,   Kopp MS, Csoboth CT, Purebl Gy, Fiatal nők egészsége, Szerepváltozások 1999, Nőképviseleti Titkárság, 5, Gyukits Gy., Ürmös A., Csoboth Cs., Purebl Gy., A depressziós tünetegyüt-tes előfordulása a fi atal roma nők körében, LAM 2000; 10 (11-12): 911-915 11  Juhász Géza, Wirth Judit: A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség az egyenlő bánás-módról .2003. http://habeascorpus.hu/allaspont/kritika/antidiszkr.noi.erdek.pdf12  dr. Forrai J.:Szegénység és bűnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi  és női prostitúció. Belügyi Szemle. 2. sz. 1999. 91-102. 13  Magyari-Vincze Enikő: Social Exclusion at the Crossroads of Gender, Ethnicity and Class, A View through Romani Women’s Reproductive Health / Excluderea socială la intersecţia dintre gen, etnicitate şi clasă, o privire din perspectiva sănătăţii reproducerii la femeile Rome, Editura Fundaţiei pentru Sturii Europene, Cluj, 2006, 9-13314  Corinne Packer: The Health Status of Roma: Priorities for Improvements. Human Rights Tribune des droits humains.Volume 11, Nş 1 Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösség  [ 85 ]A nemek közötti megkülönbözetés szintén akadályozó tényező abban, hogy szexuális és reproduktív egész-ségügyi ellátást vegyenek igénybe. A szigorúan meghatározott nemi szere-pek, közöttük a nők alárendeltsége a férfi akkal szemben, a napi élet sok te-rületén szinte minden roma közösség-ben megtalálható. Emiatt a roma nők-nek alig van lehetőségük választani, hogy mikor, kivel és milyen védekezés mellett éljenek szexuális életet. Ha azt javasolják nekik, hogy partnerük használjon óvszert, azt úgy vehetik, mintha hűtlenségre biztatnák őket. Egyesek azért nem mennek orvoshoz, mert attól félnek, hogy a partnerük, családjuk, vagy közösségük erősza-kos lesz velük, elhagyja, vagy kiközö-síti őket. MódszerMagyarország 5 különböző telephe-lyen működő roma női klubot indí-tottunk. A szervezésben segítettek a Kisebbségi Önkormányzatok és a Közéleti Roma Nők hálózata15. Az öt hely az országban szétszórtan lett kiválasztva, ezek a következők vol-tak: Ötvöskónyi, Kecskemét, Karcag, Sződcsörög és Edelény.A program célja az volt, hogy roma nőklubokon keresztül a roma lakos-ság egészségügyi és közösségfejlesz-tő kézségét és képességét elősegít-sük, elinduljon egy közösségen belüli diskurzus a szexualitásról, a szexuális egészségmagatartásról, a veszélyek megelőzéséről. A klubokban részt-vevő 8-10 ember felkészítése arra szolgált, hogy saját környezetükben a megfelelő információkkal és meg-tanult módszerrel az egyén, a család és a közösség szintjén speciális kér-désekben segítséget tudjanak nyújta-ni és a későbbiekben önszerveződve támogassák közösségüket.  A program indításának első lépése a kiválasztott klubvezetők együttes ta-lálkozásán a megismerkedésén túl célunk volt, hogy személyes kapcso-latokat építsék ki egymás között a 15  IOM RCA/2 programja 2002.program sikere érdekében. Tekintettel arra, hogy a téma egyáltalán nem volt általános nagy segítséget jelentett az új kapcsolat a résztvevőknek. A kezdeti egyeztetések után minden városban, településen kétnapos kép-zésben vettek részt a klubvezetők ál-tal kiválasztott nők.A 2 napos tréning témái:1. Magyarországi romák és roma nők szociodemográfi ai adatai, egész-ségállapota, vélemények megosztá-sa az országos adatok összevetését a helyi helyzettel. (egyéni értékek – csoport értékek). Az előítélet szoci-ál-pszichológiai leírása, fogalmak, „szakszavak”vélemények megosz-tása - egyéni élmények alapján. 2. A kommunikáció, az erőszakmentes kommunikáció fogalmak, model-lek, tipikus szituációk.  A diszkrimi-náció fogalmi értelmezése egyéni, csoportos, intézményi szintek, jogi kategóriák, EU-s értelmezés, állami és civil segítő szervezetek (önkor-mányzatok, betegjogi képviselők, jogvédő irodák, civil szervezetek, sajtó). Problémamegoldó stratégi-ák, a probléma megfogalmazása, jelen- és kívánt állapot közötti „fe-kete doboz” elemzése, dimenzióvál-tás, problémák sablon-elemzése.3. Egészség - betegség fogalma, el-mélete és gyakorlata. Szegénység és betegség. Romák egészségi álla-pota. 4. Gyógyító-megelőző és egészség-nevelő tevékenységek. Önsegítő csoportok jelentősége a betegség-megelőzésben és a gyógyításban. Önsegítő csoportok és a hivatalos egészségügy. Önsegítő csoportok szerepe a roma közösségben. Há-ziorvos a cigánytelepen, orvoshoz fordulás. 5. Szexuális felvilágosítás módszerta-na és gyakorlata. Szexuális felvilá-gosítás a roma közösségben, spe-ciális problémák. Fogamzásgátlás, terhesség abortusz. Fiatalok szexu-alitása.[ 86 ]  Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösség6. Higiéné. Fertőző és nem fertőző be-tegségek. Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük. HIV/AIDS jelentősége és megelőzése.7. Erőszakos cselekmények, szexuális erőszak. Orvosi és társadalmi meg-közelítése. Estemeg-beszélés.8. Szenvedélybetegségek: dohányzás, drog, alkohol. Dohányzással és al-koholfogyasztással kapcsolatos be-tegségek. Szenvedélybetegségek elterjedése roma közösségben. A gyógyítás lehetőségei. A megelőzés lehetőségei.Eredmények1. A tréning első bevezető szakaszá-ban elmondott és megbeszélt témá-it, mint pl. a cigányságot társadalmi és szociodemográfi ai ismertetését nagy érdeklődéssel hallgatták, élén-ken részt vettek a nyitott kérdések megválaszolásában. Tapasztalata-ink szerint nagyon zárt, lakhelyük-höz szorosan kötött életet élnek. A televízióból merítik ismereteiket a világról, elszigetelten élnek.   2. A roma közösségen belül az asszo-nyoknak nagyon jó a kommunikáci-ójuk, mindenki majdnem minden-ről tud, mi történik a közösségben. Disz-kriminációval naponta szem-besülnek, különösen a gyermekek iskolai oktatása kapcsán. Többen panaszkodtak az iskola kirekesztő magatartása miatt, a roma gyere-keket külön kezelik, máshova és egy csoportba ültetik az osztályok-ban és már az első osztályban a tanárok többsége determinálja sor-sukat azzal, hogy teljesítményüket másképpen kérik számon, több he-lyen labdával a kezükben játszásra buzdítják a gyerekeket a tanítási idő alatt, hogy addig a „többségi” gye-rekek haladhassanak a tanulásban. A jogorvoslatot adó szervezetekhez utazás, pénz és ismeret nélkül nem tudják elérni.3. Már csecsemőkorban szembesülnek az egészségi állapot megváltozá-sával. Sok gyermek légúti beteg-ségekben, vagy asztmában állandó immunrendszeri problémával küzd. A munkanélküliség száma nagyon magas. Csak néhányan dolgoznak a településeken. Az aktív nők ci-vil munkát végeznek, a férfi aknak idénymunka jut. Ennek megfelelően a családra jutó jövedelem a meg-élhetési küszöböt is alig éri el, így az egészségre nem jut semmilyen anyagi ráfordítás, még ha lenne is igény rá.  4. A családorvossal több helyen meg-felelő a kapcsolatuk, különösen a védőnő az, akivel szót tudnak ér-teni, ám az orvosok között sajnos vannak olyanok, akik nem meg-felelően alakítják ki a kapcsola-tot a rájuk bízott roma lakosokkal. Ugyanakkor vannak választott „ci-gány-barát” orvosok, akikhez a ro-mák ragaszkodnak, mert bizalmuk van bennük pl. Kecskeméten. Ön-segítő csoportok nincsenek, inkább csak a hagyományosan bevált népi gyógyászat, nagymamák receptjei szerint küzdenek a különböző be-tegségekkel néha csak hiedelmek alapján. Orvoshoz fordulás saját esetükben ritka, ha valamiért, hát a gyermekek betegsége miatt keresik fel a családorvost, a gyermek szak-rendelést. 5. A kezdeti zárkózott magatartás után néhány „jégtörő” módszer al-kalmazása után a nők, asszonyok megnyíltak a szexuális élettel kap-csolatos felmerülő problémák meg-beszélésére. Tekintettel arra, hogy a fogamzásgátlás nincs elterjedve a romák körében, ennek okait együtt próbáltuk meghatározni. Első helyen vetekedve az ismeretanyag hiányát, az anyagi lehetőséget és a férjek el-utasító magatartását említették.Karcagon a klubvezető egy egész-ségügyi szakember volt, aki nagy lelkesedéssel adta át egészségügyi ismereteit a reprodukciós prob-lémákkal kapcsolatban, önállóan megszervezte a kórházi vizsgálatot és beavatkozást azoknál, akik int-rauterin fogamzásgátlót kívántak Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösség  [ 87 ]férjük beleegyezésével használni. Ezzel szemben egy másik települé-sen a klubfoglalkozáson hallottak a résztvevők először a különböző fo-gamzásgátlókról. A fogamzásgátló tabletták ára meg-fi zethetetlen a roma családok ré-szére. A férjek többsége nevetsé-gesnek tartja és elutasítja az óvszer használatát. Az elkötés pedig szó-ban sem jöhet, mivel a házaspár mindkét tagja elutasítja részben a drasztikus beavatkozás miatt, a fájdalom (tűszúrás, műtét, kórházi ápolás, stb.), az otthoni munkából, a családellátás kiesése miatt. Az abortuszról nem mindenki kívánt beszélni, de sokszor alkalmazták fo-gamzásgátló módszerként. Azonban fi gyelemmel vannak arra, hogy kö-zös elhatározás esetén annyi gyer-mekáldásuk legyen, amennyit való-ban kívánnak.  6. A szexuális higiénéről elfogadha-tó ismeretük volt, s valószínűleg a gyakorlatban is a beszélteket tart-ják mérvadónak. Az általános isme-retekben új ismereteket jelentett a fertőző és nem fertőző betegségek-ről való beszélgetés. Ennek kapcsán az egyik telephelyen kiderült, hogy a családorvossal való rossz kapcso-lat miatt néhány gyerek nem kapta meg a kötelező oltást, amelyet egyé-ni megkeresésünk után pótolták. A szexuális úton terjedő betegségek-ről volt a legnehezebb beszélgetni, hiszen a nők hűségéhez a családi tradíciók miatt nem férhet kétség. Azonban a férjek más helyen töltött idénymunkája következtében felme-rülhetett a nemi úton történő fertő-zés lehetősége. Általános szemlélet volt, hogy a HIV/AIDS fertőzés távol áll a közösségtől. A fi atalok szexuális neveléséről vi-szont minden asszony szívesen vett néhány információt, kért nevelési tanácsot, osztotta meg problémáját akár fi ai, akár lányai voltak. Foko-zott törődés, aggódás és odafi gyelés hatotta át e probléma tárgyalását.7. Az erőszakos cselekményekről, a szexuális erőszakról csak, mint je-lenségről tudtunk beszélgetni. Szin-te egyetlen család sem volt, ahol erőszakos cselekmény lett volna a házaspár között. A gyerekek neve-lésében viszont gyakori volt a „füles” pedagógiai alkalmazása. A prostitú-ció témája egyik közösségben sem volt élet-közeli probléma.8. A szenvedélybetegségek, mint do-hányzás, alkohol a mindennapi élet velejárójaként merült fel. A dohány-zással és alkoholfogyasztással kap-csolatos betegségek ismertetése, a betegségek kimenetele sem elég hatásos ahhoz, hogy bárki is felad-ná eddigi szokását. A drog viszont a tizenéves gyerekek esetében merült csak fel a félelmek szintjén. A meg-előzés módszereinek, illetve szintjei közül mindenhol a primer prevenció elsőbbségében látták és a szülők fe-lelősségét első helyre tették a meg-előzésben.ÖsszefoglalásA programban résztvevők roma asz-szonyok visszajelzései alapján meg-állapítható, hogy nagy szükség volt a „Közösségfejlesztő és egészségügyi ismeretfejlesztő reprodukciós prog-ram”-ra  az un. roma-nő klubok lét-rehozására hiszen olyan témákról be-szélhettek, amelyekről általában nem szoktak nyíltan véleményt cserélni. Ez a speciális női egészség klub formá-ban folyó egészségnevelés nemcsak információkat adott a szexualitással kapcsolatban és reprodukciós témá-ban, hanem egymás közötti kapcsolat-építésen túl segített a helyi családor-vossal, nőgyógyásszal, egészségügyi szolgálattal e témában is kiszélesíteni a kapcsolatot. Irodalom:Forrai J.:Szegénység és bűnözés kü-lönös formája a budapesti utcákon: a férfi  és női prostitúció. Belügyi Szem-le. 2. sz. 1999. 91-102. Juhász Géza, Wirth Judit: A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség az 

Közösségfejlesztő és egészségügyi ismeretfejlesztő reprodukciós program

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library