Kovács, Sándor Zsolt

Rácz, Szilárd

Tipold, Ferenc

Repository of the Academy's Library

Tér és Társadalom / Space and Society 28. évf., 1. szám, 2014Beszámoló a II. Területfejlesztők NapjárólReport on the 2nd Congress of Spatial DevelopersKOVÁCS SÁNDOR ZSOLT, RÁCZ SZILÁRD, TIPOLD FERENCKOVÁCS Sándor Zsolt: tudományos segédmunkatárs, MTA Közgazdaság- és RegionálisTudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs; skovacs@rkk.huRÁCZ Szilárd: tudományos titkár, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató-központ, Regionális Kutatások Intézete, Pécs; szracz@rkk.huTIPOLD Ferenc: főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, TerületfejlesztésiTervezési Főosztály, Budapest; ferenc.tipold@ngm.gov.huSándor Zsolt KOVÁCS: junior research fellow, Institute for Regional Studies, Research Centre forEconomic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs; skovacs@rkk.huSzilárd RÁCZ: scientific secretary, Institute for Regional Studies, Research Centre for Economicand Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs; szracz@rkk.huFerenc TIPOLD: head of department, Department of Territorial Development Planning, Ministryfor National Economy, Budapest; ferenc.tipold@ngm.gov.huA Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) második alkalommal rendez-te meg a Területfejlesztők Napját, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium Ter-vezéskoordinációért Felelős Államtitkárságának támogatásával. A 2013. október8-án, Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénztártermében megtar-tott tanácskozás arra kereste a választ, hogy miképpen lehet a jövőben érvé-nyesíteni az elfogadás előtt álló Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció(OFTK)1 célkitűzéseit, milyen tervezési megfontolásokra, operatív lépésekre vanszükség a területi szempontok eredményesebb érvényesítése érdekében. Akonferencia iránt komoly érdeklődés mutatkozott, mindössze négy munkanapután, kapacitáskorlát miatt befejeződött a regisztráció. A 140 résztvevő általképviselt szervezetek megoszlása (akadémiai szektor 27%, kormányzat 24%,nonprofit szervezetek 19%, megyei önkormányzatok 17%, tanácsadó cégek ésegyéb szervezetek 13%) jól tükrözte a szakma sokszínűségét. A területfejlesztésipolitika alakítói és annak gyakorlati megvalósítói élénk figyelemmel kísérték abemutatott szakmai és tudományos eredményeket.Rechnitzer János, az MRTT elnöke és Greinstetter Balázs gazdaságtervezé-sért felelős helyettes államtitkár köszöntőjét követően a délelőtti ülés a legfon-tosabb fejlesztési célok, eszközök és dokumentumok kapcsolatrendszerét,érvényesülését és dilemmáit vitatta meg. Salamin Géza, a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályának vezetője előadásávalBeszámoló a II. Területfejlesztők Napjáról 211megalapozta a konferenciát, a 2007–2013 közötti európai uniós tervezési ciklustapasztalataira építve bemutatta az új periódusban elvárt integrált tervezésiszemlélet cél- és eszközrendszerét. Kitűnt, hogy a gazdasági (nemzeti kitettség,a foglalkoztatás alacsony szintje, gyenge K+F-intenzitás), társadalmi (elörege-dés, népességcsökkenés, bizalomhiány, agyelszívás) és környezeti (rossz kör-nyezeti infrastruktúra, pazarlás, az energiahatékonyság hiánya) kihívásokmind-mind összefüggésben vannak a területi egyenlőtlenségek további növe-kedésével. Éppen ezért a problémák megoldására integrált koncepció megalko-tása szükséges, ezt a szemléletet az OFTK célrendszere meg is valósítja.Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Stratégiai és TerületiTervező-értékelő Főosztályának vezetője a partnerségi megállapodásban meg-jelenő területi elemekről és a tervezés dilemmáiról beszélt. A dokumentum te-rületi vonatkozásai nem elhanyagolhatók, megjelennek benne a területilegdecentralizált fejlesztések, a területi nyomon követés és az értékelés. Emelletttöbb kérdés megválaszolása is a megállapodás részét képezi, így uniós szintű di-lemma a területi vagy a tematikus fejlesztések végrehajtásának kérdése, vala-mint a regionális és a vidékfejlesztés kapcsolatrendszere. Magyarországon is elkell dönteni a területiség megjelenítésének módját, a hatékonyság vizsgálatávalválasztani szükséges a területi logikával átgondolt ágazati fejlesztések és a bot-tom-up típusú, valós decentralizáción alapuló fejlesztési megoldások közül.Faragó László, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományosfőmunkatársa a hazai tervezés, a tervek összefüggéseire, a rendszer és a konzisz-tencia hiányosságaira hívta fel a hallgatóság figyelmét. Kritikus észrevételeibenkitért arra, hogy a 2010 óta életbe lépett számtalan terv és stratégia szakmai szín-vonala, társadalmi elfogadottsága eltérő, egyes tervek pusztán kommunikációscélokat szolgáltak, ami önmagában hordozza a koherencia hiányát. A rendszerréalakításhoz, az uniós tervezéshez való jobb kapcsolódáshoz olyan változtatásokszükségesek, mint a különböző dokumentumok közötti hierarchia és feladatmeg-osztás, a jobb időbeli alkalmazkodás a programozási ciklusokhoz, a partneri kap-csolatokon alapuló stabilitás a végrehajtásban, és ami a legfontosabb, a konkrét,egyértelmű szabályozás (pl. tervtörvény). A tervek összehangolt rendszere szük-séges az olyan, még meg nem oldott feladatok elvégzésére, mint a területi szintekközötti funkciómegosztás és a településhálózat kérdései.A területi szinten alkalmazható integrált tervezés lehetőségeiről hangzottel Finta Istvánnak, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományosmunkatársának előadása, melynek kiindulópontját a közösségi stratégiai keretadta. A dokumentum önmaga jeleníti meg az integrációt, hiszen már nem azegyes pénzügyi alapok elszigetelt működése a lényeges a jogalkotó számára,hanem a közös célok elérését segítő valamennyi alap együttes közreműködésé-vel (multifund) létrejött tervezés. E szemlélet két területi vonatkozású eszköztkínál fel a tervezésnek: az integrált beruházást (ITI) és a közösségvezérelt helyifejlesztést (CLLD). Integrált fejlesztés megvalósítható bizonyos ágazatban, szak-területen, de adott területi egységben is, ez utóbbinál követelmény az érintett212 Kovács Sándor Zsolt, Rácz Szilárd, Tipold Ferencföldrajzi tér viszonylagos homogenitása, hiszen nagyon eltérő sajátosságok, jel-lemzők esetén aligha lehetséges integrált program végrehajtása. A közösségiirányítású helyi fejlesztés az ITI-k megvalósításának egyik építőeleme lehet, ígynélkülözhetetlen a közös programozás, a Terület- és Településfejlesztési Opera-tív Program mellett az ágazati programok területi kapcsolódási pontjainak ki-alakítása, meghatározása.A konferencia délutáni ülését Szaló Péter, a Belügyminisztérium terület-rendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárának előadása nyi-totta A rendezés és fejlesztés viszonya címmel. Alapkérdése a rendezés és afejlesztés időbeliségének kapcsolata volt. Az értelmezések többsége szerint atervezés rendszerében először a vízió, a fejlesztési akarat születik meg, melynektérbeli kereteit a rendezés határozza meg. Az elméleti keretek meghatározásaután az előadó vázolta az Országos Területrendezési Terv (OTrT) sajátosságait,így annak nagy, jövőképszerű (15–20 év) időtávlatát, országos léptékét, keret-rendszerjellegét, melynek előírásai a megyei, települési szintű tervdokumentu-mokban érvényesülnek. Az általánosságok bemutatása mellett különböző konkrét(vízgazdálkodási, agrártérségi, infrastrukturális, energetikai hálózati és csomó-ponti) lehatárolásokat részletezett az előadás. Végül a jelenlevők megismerhet-ték az OTrT elkészülésének folyamatát az álláspontok megfogalmazásától aParlament elé kerülésig.Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóköz-pont főigazgatója a foglalkoztatás és a munkanélküliség területi kérdéseit vizs-gálta. A gazdaság statisztikai mutatói (foglalkoztatás, GDP) alapján az a globálistendencia, miszerint a vállalkozások, országok, régiók és városok egyre jobban el-különülnek anyagi viszonyaikban, egyre inkább jellemzi hazánkat is. E folyama-tok jól kivehetők a GDP regionális megoszlásának növekvő különbségeiben, afoglalkoztatás és a munkanélküliség, a gyors növekedésű vállalkozások (gazellák)polarizációjában. A régiók fejlődését a versenyképesség javulása segíti elő, amelyegyre komplexebb képességek elsajátítását igényli annak érdekében, hogy képe-sek legyenek magasabb termelékenységű tevékenységek végzésére. Azonban nemcsupán a vállalatok, a munkaerő képességeinek fejlesztése a követelmény, hanema helyi társadalmak tágabban értelmezett képességeinek (bizalom, kooperáció,jogkövetés stb.) fejlesztése is fontos a változások előmozdítása érdekében.G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intéze-tének egyetemi tanára az OFTK-ban is megjelenő társadalmi és területi hátrá-nyok értelmezését az aprófalvak szempontjából dolgozta fel. Az aprófalvakteszik ki a magyar településhálózat mintegy harmadát, kedvezőtlen, a gazdaságiteljesítményükre negatívan ható demográfiai és társadalmi folyamatokkal ter-heltek, közlekedési elérhetőségi nehézségekkel küszködnek, nagy a kitettségük aklímaváltozás negatív hatásaival szemben. Ezen általános jellegzetességek ter-mészetesen nem minden kistelepülésen jelentkeznek, vannak kimondottan jóhelyzetben levő gazdálkodó, turisztikai szolgáltató falvak is, azonban a telepü-léskategória mintegy 79%-ában jelentkezik valamilyen hátrány. Ezek egy részébőlBeszámoló a II. Területfejlesztők Napjáról 213előny kovácsolható, ha a mikrotényezők fejlesztése helyett strukturális változáso-kat hajtanak végre. Ehhez az kell, hogy a területi hátrányok kezelését (ami politi-kai szinten eldöntendő kérdés) a tünetek helyett az okok felszámolásával,integrált, térségi szinten koordinált, falutípusonként differenciált intézkedésekkelhajtsák végre.Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügy-vezető igazgatója a városfejlesztés, a megyei jogú városok fontosabb dilemmáitvette számba. A városfejlesztésben hiányosságok tapasztalhatók az együttműkö-désben, jellemző a rövid távú szemlélet és a szakmai kompetenciák hiánya. Bár arendelkezésre álló források elköltése már ésszerűbb, még mindig jelentős a ki-használatlan kapacitásokat létrehozó, felesleges célok érdekében elköltött pénz. Amegyei önkormányzatok a differenciált, kiegyensúlyozott területfejlesztés bázi-sai, amelyhez egyedi, testre szabott, gazdálkodásorientált tervek, széles körűpartnerségi hálózat, felkészült szakembergárda szükségesek. Ehhez a sokszínű-séghez a terv- és pályázati rendszereknek is alkalmazkodniuk kell, nem megfelelőaz uniformizált tervezés az elkülönülő adottságú térségekben.Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kör-nyezet-gazdaságtan Tanszékének egyetemi docense a területi tervezést a kör-nyezeti fenntarthatóság oldaláról vizsgálta. A területi tervezés nem hagyhatjafigyelmen kívül a területi egységek környezeti állapotának vizsgálatát, amelyheza környezettudomány megfelelő indikátorrendszereket dolgozott ki. Az objektívinformációk mellett a tervezést szolgálja a stratégiai környezeti vizsgálat, amelytervezési segédletként magába foglalja a tervek, koncepciók, programok kör-nyezeti hatásának azonosítását, az együttműködést és a kommunikációt. A fenn-tarthatósági vizsgálatok eredményei alapján a hazai tervezési dokumentumokkörnyezeti elemekkel való kiegészítése ajánlott.A plenáris ülés zárásaként Major Klára, a Hétfa Kutatóintézet Kft. tudomá-nyos főmunkatársa területi tervezési programok végrehajtásának hatáselemzé-si lehetőségeit, módszertanát ismertette. Ezek az elemzések feltárják valamelybeavatkozás vagy a szabályozás változásának egy meghatározott körre (szerep-lőkre, viselkedésre, változóra) gyakorolt hatását. A hatás kiszűréséhez a változ-tatás nélküli és változás utáni helyzetek összehasonlítása szükséges, melynekmódszertani apparátusát a statisztikai és térökonometriai elemzések adják. Ahatáselemzés folyamatosan fejlődő, dinamikus terület, amely napjainkra már aterületfejlesztés tényalapú (evidence-based) értékelését is lehetővé teszi.A tíz plenáris előadásban és az azokat követő vitában konkrét, probléma-orientált kérdések és javaslatok hangzottak el, amelyeket a jelenlévők egyetér-téssel fogadtak:– A területi fejlesztések tervezése és megvalósítása során az integráltszemlélet nem kerülhető meg.– Az alulról szerveződő és a felülről vezérelt tervezés nem egymást kizárómegoldások, együttes és interaktív alkalmazásuk nagyobb koherenciáteredményez.214 Kovács Sándor Zsolt, Rácz Szilárd, Tipold Ferenc– Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció komplex és átfo-gó tervdokumentum.– Az OFTK-ban rögzített közép- és hosszú távú célok eredményes teljesí-tése a hatékony végrehajtáson és a szakpolitikai célok közötti prioritá-sok felállításán múlik.– A növekedés- és fejlődésorientált politikai döntések nem negligálhatjáka szakmai és tudományos eredményeket.– A szinte kizárólagossá váló európai uniós fejlesztési források hatékonyelosztását a hazai és uniós célkitűzések megvalósítását veszélyeztető in-tézményi anomáliák terhelik.– A területfejlesztés új intézményrendszerének kialakításában és működte-tésében valódi decentralizációra van szükség. Választott testületeknek kellgarantálniuk a fejlesztési döntések demokratikus elszámoltathatóságát.– Az ország területi folyamatait követő kutatói és tervezői kapacitásokravan szükség, amelyek a fejlesztési célok megvalósítását nyomon követik,hatásait értékelik.A konferencia előadásai elérhetők az MRTT honlapján: www.mrtt.hu.Jegyzet1 Az OFTK az Országos Fejlesztési Koncepciót és az Országos Területfejlesztési Koncepciót integ-rálja, rögzíti és összehangolja az ágazati és a területfejlesztési célokat. A koncepció 2030-ig szólóhosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapjánközéptávú prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as európai uniós programidőszak nemzetifejlesztéspolitikája számára. Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) országgyűlési határozattal fogadtael a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót.

Beszámoló a II. Területfejlesztők Napjáról = Report on the 2nd Congress of Spatial Developers

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library