Szabó, József

Repository of the Academy's Library

biztosította, hogy a napirendre került kérdések megvitatása elõsegítse a témák to-vábbi kutatását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megerõsödtek a kapcsolatok más tu-dományágak, szakterületek kutatóival, akik számot adtak folyó kutatásaik eredmé-nyeirõl. Ebben az idõszakban kirándulást tettünk az MTA Dél- Dunántúli Regioná-lis Csoportjánál, Pécsen (1988); a csehszlovák légierõ katonai fõiskoláján, Kassán(1989); Bécsben, a Hadi Levéltárban és Bécsújhelyen a Mária Terézia Katonai Aka-démián (1990).* * *A ’80-as évek végére – összhangban a kibontakozó rendszerváltással – a klub tagsá-gában felmerült egy olyan civil tudományos társaság létrehozásának igénye, amelyalkalmas lehet arra, hogy kereteket biztosítson a hadtudomány különbözõ területei-nek rendszeres vizsgálatához. A klub közgyûlése erre a célra szervezõbizottságot ho-zott létre és rövidesen megkezdõdhetett az érdemi munka. Az MHTT létrejöttét kö-vetõen a tagság állást foglalt arról, hogy a Kiss Károly Hadtudományi Klub a további-akban annak keretei között, a Társaság vitafórumaként folytassa mûködését.Szabó JózsefA Kiss Károly Hadtudományi Klubtóla Magyar Hadtudományi TársaságigA hadtudomány nyílttá tételére való törekvés jegyében jött létre huszonhárom éve aMagyar Hadtudományi Társaság. Azóta van e tudományterületnek is más hazai tu-dományos társaságokhoz hasonló keretekben mûködõ, önálló jogi személyként be-jegyzett civil szervezete.A hadtudomány az egyik legõsibb tudományterület. Kialakulása évezredekrenyúlik vissza, s mondhatjuk, hogy a történelem homályába vész. Herodotosz szerintKrõzus királytól,4 Lydia utolsó uralkodójától való a megállapítás, miszerint „Ha békétakarsz, készülj a háborúra!” (Si vis pacem, para bellum). Hasonló gondolatoknak adotthangot mintegy száz évvel késõbb a görög filozófus, Herakleitosz is. Tõle származika mondás: „a harc minden dolgok atyja”. Érdekes tapasztalatot szûrt le 5–600 évvel ké-sõbb Vergiliusz, aki szerint a „… háborúból nem fakad üdv, békéért esdünk mindnyájan”.Ugyancsak tõle származik a mondás: „Vajon ki lenne oly esztelen, hogy a háborút válasz-taná a béke helyett. Békében az atyákat temetik el a fiak, a háborúban azonban a fiakat az atyák.”A hadviselésrõl, a fegyveres küzdelemrõl való gondolkodás a továbbiakban isnyomon követhetõ a bölcsek megnyilvánulásain keresztül. Anatol France mondjapéldául: „Akit legyõznek, lázadó! A gyõztesek sohasem lázadók!” Elgondolkoztató Le BonFÓRUM–MHTT-KONFERENCIA116 HADTUDOMÁNY 2014/1–2.4 I. e. 560–547 között ült birodalma trónján.francia szociológusnak, az 1890-es években tett megállapítása: „A civilizációnak mégsokat kell haladnia, míg a népek joga másra is támaszkodhat, mint katonái tömegére. A civilizá-ciókat eszmékkel építik, de ma még csak ágyúkkal védik.” Két-három évtizeddel korábbiidõszakból való Arany János egyik versikéje, amely ugyancsak érdekes következte-tést von le a fejlõdésbõl:5„Ezelõtt a háborúbanNem követtek semmi elvet,Az erõsebb a gyengétõlAmit elvehetett, elvett.Most nem úgy van. A világotÉrtekezlet igazgatja:S az erõsebb ha mi csínyt tesz,Összeûl és – helybehagyja.”Nos, tudósok, filozófusok, költõk mondásaiból idéztem, bizonyítandó, hogy már év-ezredek óta szinte mindenkit foglalkoztat a háború kérdése. Természetes dologkéntkell értelmezni tehát a hadtudománymûvelésére vonatkozó igényt, hozzátéve, hogyaz nemcsak a nagyhatalmak szakembereinek feladata. A kisebb országok hadtudósaiis fontos felismeréseket tudhatnak magukénak, s hozzájárulásuk jelentõs az egyete-mes hadtudomány fejlõdéséhez.A Kiss Károly Hadtudományi Klub létrejötteA magyar tisztek körében is mindig megvolt az igény, hogy részesei legyenek e fej-lesztési folyamatnak. A II. világháborút követõ években azonban – a felsõbb szervekdöntése értelmében – a szovjet háborús tapasztalatokra épülõ elvek és eljárások elsa-játítása lett a fõ feladat.Az 1960-as évek elejétõl a hazai tudományos élet felpezsdült. Ennek nyomán amegfelelõ eljárások keretében lehetõség kínálkozott kandidátusi és MTA-doktori tu-dományos fokozatok megszerzésére. A magyar hadtudomány ápolására létrehoztaka Hadtudományi Intézetet is, bár azt öt év után megszüntették.Az 1980-as évek elejére már a jelentõs számú honvédtiszt szerzett tudományosfokozatot. Megfogalmazódott körükben az igény arra, hogy létrehozzanak egy,a szakmai-tudományos kérdések megvitatására, az elért eredmények közreadásáraalkalmas, nyilvános vitafórumot. E kezdeményezés jegyében alapították meg mint-egy 50 fõnyi tagsággal 1983-ban a Kiss Károly nevét viselõ hadtudományi klubot.A Magyar Hadtudományi Társaság születéseA klubtagság körében az 1980-as évek végén mindinkább igény mutatkozott egyolyan tudományos társaság létrehozására, amely alkalmas lehetne arra, hogy hivata-los szervként összefogja és segítse a hadtudósok tevékenységét, elõmozdítsa aHADTUDOMÁNY 2014/1–2. 117A nyolcvanas évek változásainak hadtudományi elõkészítése, azMHTT létrejötte5 Arany János: Civilisatio (1877)hadtudomány iránt érdeklõdõk tevékenységének összehangolását, segítse a tudo-mányos fokozatok megszerzését. Mindennek nyomán 1990 decemberének elején akezdeményezõk összehívták a hadtudományi fokozatot szerzett, a hadtudománymûvelését aktívan végzõ mintegy 150–200 tiszt és tábornok közgyûlését, akik meg-alakították a Magyar Hadtudományi Társaságot. Rövidesen megtörtént annak bíró-sági bejegyzése is, aminek nyomán immár jogi személyként mûködhetett.A Társaság gerincét tizenhárom szakosztály és 4–5 tagozat jelentette, amelyek-hez rövidesen újabb szervezeti egységek is csatlakoztak.A Hadtudományi LexikonMár az elsõ idõszakban felvetõdött egy egységes, a hadtudomány minden részletétátfogó lexikon megalkotásának szükségessége. Ennek az igénynek a kielégítéséreszületett határozat 1992-ben. Rövidesen megkezdõdhetett a címszavak megfogalma-zása, szelektálása, majd 1993 elején, 125 szakember közremûködésével a szócikkekmegírása.A szívós munka eredményeként, alig két év alatt, 1995 nyarára háromezer pél-dányban elkészült a kétkötetes, mintegy 4000 fogalmat magában foglaló Hadtudo-mányi Lexikon.6 A vállalkozás sikere ékesen bizonyította a Társaság élni akarását,egyúttal tudását is.Lexikonunk számos tekintetben egyedi jellegû kiadvány. A hadtudományklasszikusnak mondható területeit bemutató fogalmai mellett – a Magyar Hadtudo-mányi Társaság sajátos összetételének megfelelõen – számos más, a honvédelem és ahadügy témájához kapcsolódó szakterület fogalomtárát is megjelentette. Rövidebb-hosszabb szócikkek tárják az olvasó elé a biztonságpolitika, a rendvédelem, a polgárivédelem, a honvédelmi kötelezettségek, katonai igazgatás, a védelemgazdaság, a ka-tonai és polgári titkosszolgálatok a hadtörténelem, a határrendészet és határvéde-lem, a vám- és pénzügyõrség, a tûzoltóság és más szakterületeknek legfontosabb fo-galmait is. Felvetõdhetett, s fel is vetõdött a kérdés: mi köze van az itt felsoroltegyik-másik szakterületnek a hadtudományhoz? Látszólag nem sok. Napjainkbanazonban a biztonság komplex felfogása egyre inkább elfogadottá válik. Az MHTT-nbelül pedig az e területek problémáit kutató szakosztályok sokat tettek és tesznekazért, hogy a katonai biztonság problémáin kívül a politikai, a gazdasági, a környeze-ti stb. biztonság kérdései is tisztázódjanak. Ezt a célt szolgálta e szakterületek fogal-mainak megjelenése a Hadtudományi Lexikonban is.A hadtudomány népszerûsítéseA ma már harmadik évtizedében járó Társaság a Hadtudomány címû folyóiratnyomtatott és elektronikus lapszámaiban tízévenként átlagosan mintegy 700–800szakcikk közreadását tette lehetõvé.118 HADTUDOMÁNY 2014/1–2.FÓRUM–MHTT-KONFERENCIA6 Hadtudományi Lexikon A–L, illetve Hadtudományi Lexikon M–Zs. Fõszerkesztõ Szabó József.Budapest, 1995. Magyar Hadtudományi Társaság. A két kötet együttes terjedelme: 1584 oldal.A hadtudomány magállapításainak a társadalom felé való közvetítésére igen jómódszernek kínálkozik a Mindenki Hadtudománya címmel indított elõadássorozat,amely alkalmas arra, hogy Társaságunkban kiérlelt gondolatokat a társadalom tagjaifelé továbbítsuk. Meg kell találni a módját, hogy felkeltsük ezen elõadások iránt minéltöbbek érdeklõdését, s emeljük ezzel a társadalom tagjai hadtudományi ismereteit.Huszonkettedik éve adom elõ a Budapesti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen az ûrdinamikát. Ennek során idõnként érdekes, de mindenképpen szí-vet-lelket melengetõ esetekkel találkozom. Egyik alkalommal megkeresett példáulegy ifjú hölgyhallgató, aki – miután megtudta, hogy katona vagyok – arra kért, hogysegítsek a szakdolgozatához megfelelõ irodalmat szerezni. Megkérdeztem, hogy mia témája a szakdolgozatának? Meglepetésemre a következõket mondta: „A hideghá-borús helyzet hatása a nemzetek össztermelési mutatóira”. A hölgy a Gazdaságtudo-mányi Karon tanult, s ilyen témát dolgozott fel. A félév végén örömmel számolt benekem arról, hogy Hadtudomány címû folyóirat általam ajánlott lapszámaiban ésmás szakanyagokban talált cikkek segítségével sikerült a kérdést kidolgozni, s a dol-gozatát jelesre értékelte a bizottság.Egy másik eset már az ûrdinamikával kapcsolatos. Egy, ugyancsak ifjú hölgyarra kért, engedélyezzem, hogy bejárhasson az óráimra. Szeretné megismerniugyanis az ûrbéli mozgások fizikai hátterét, mert szakdolgozatát az ûrszemét problé-májának kutatásából kívánja megírni. Meg is írta, s ugyancsak eredményesen védteazt meg. Egyébként a védésen részt vettem, s hozzá is szólhattam. Megmondomõszintén, a vizsgabizottság tagjai egy kicsit csodálkoztak a témán, de örültek is neki,mert a gazdaságtudomány bõvülésének jelét látták meg benne.Ilyen és hasonló esetek egyre gyakrabban fordulnak elõ velem, s nagyon örülök,amikor ilyenekkel találkozom. Azt látom, hogy a több mint két évtizede végzett, ki-csit talán úttörõnek mondható munkám lassan meghozza gyümölcsét, hiszen mamár az emberiséget sok-sok szál fûzi a világûrhöz. Hogy mást ne mondjak, ma már akatonai felderítés és általában a katonai vezetés megvalósítása – nemcsak a nagyha-talmak esetében – elképzelhetetlen a világûrben keringõ ûreszközök nélkül. A világ-ûr törvényszerûségeinek megismerése ma már egyre inkább elengedhetetlen a kato-nai, a hadtudományi területeken tevékenykedõk számára is.* * *Visszatérve Társaságunk életére, arra a 23 esztendõre, amelyet immár Társaságunkmegélt, el kell mondani, hogy bizony nem egyszerû a változások éveiben az állandósá-got képviselni. Mégis, úgy érzem, hogy azMHTT ezt tette, amikor eredeti célkitûzéseitnem feledve igyekezett lépést tartani a történelmi változásokkal. A 2010. november17-én megtartott, a Társaság fennállásának 20. évfordulóján rendezett ünnepi ülésenmondta a honvédelmi minisztérium államtitkára a következõket: „A kritika után hadmondja köszönetet is, mert önök mindezek ellenére kitartottak azMHTT és a hadtudomány érté-kei mellett. Sok-sok konferenciát tartottak, folyóiratot adtak ki és megjelentették a HadtudományiLexikont, amely fontos eszköze mind a szakmának, mind pedig az érdeklõdõknek. Megközelítõleg30 szakosztályuk mûködik, bár lehet, hogy ez egy kicsit sok. is. Nagy barátja vagyok a hadtörténe-lemnek, de tudomásom szerint a Társaság több szakosztálya is foglalkozik ezzel a területtel…Vége-zetül megerõsítem a Magyar Hadtudományi Társaság fontosságát. A tudományos tevékenységHADTUDOMÁNY 2014/1–2. 119A nyolcvanas évek változásainak hadtudományi elõkészítése, azMHTT létrejötteakkor is követelmény, amikor a honvédelem aktuális rendszerhiányokkal küzd, sõt, talán akkormég inkább az. Tiszta szívbõl kívánom önöknek, hogy a Társaságuk váljon a valós érdekeket szol-gáló védelmi tudásközponttá, folyamatosan hozzájárulva nemzetünk biztonságához, hazánk vé-delmének erõsítéséhez. Zárásként hadd idézzemZrínyiMiklóst: »Azé a gyõzelem, akié a nagyobbhadi mesterség«. Önök a hadi tudományok mesterségében kiválóak, rendkívül sok tapasztalattalrendelkeznek, s ez a záloga a gyõzelmünknek. ÍgyMagyarország és a magyarokmindig nyerteseklehetnek. Köszönöm, hogy meghívtak, hogy itt lehettem és meghallgattak.”Úgy gondolom, hogy az önkéntes társadalmi szervezõdés az elmúlt több mintkét évtized alatt nagy utat tett meg, munkájával segítette a honvédség átalakításánakbonyolult folyamatát. A továbbiakban is szükség van a nyílt eszmecserére, a problé-mák õszinte feltárására, és a döntéshozókkal való megismertetésére. Ne feledjük, adöntésnél a problémát soha nem az jelenti, amit nem tudunk, hanem az, amit rosszultudunk! Ezért is szükséges a valós igazság feltárása, s ismerete.Ács TiborA Magyar Tudományos Akadémiaa hadtudományértA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében a hadtudomány és szervezeteformái fejlõdésének, átalakulásainak és változásainak 188 éves történetét a legtalá-lóbban a jeles magyar alkotók – köztük a kiemelkedõ katonatudósok – tudományoséletmûvei, teljesítményei szimbolizálják.Az MTA históriájának különbözõ idõszakaiban az Akadémia és tagjai, a hazaihadtudomány jeles mûvelõinek munkássága egyszerre fordult a magyar és az egye-temes hadügy múltja, jelene és jövõje felé. Ám a jeles hadtudósok tudományos élet-mûveihez hasonlóan jelentõs történelmi tettnek és teljesítménynek számítanak a kü-lönbözõ korokban azMTA és osztályai által azoknak a szervezeti formáknak a meg-teremtése, amelyek hozzájárultak diszciplínánk lendületesebb fejlõdéséhez és ahadügy múltbeli, jelenlegi és jövõbeli fontos témáinak kutatásához.A hadtudomány hazai mûvelõinek minden nemzedéke – különösen a múlt szá-zad hatvanas-hetvenes éveitõl – követendõ, ösztönzõ példának tekintette azMTA ésa katonaakadémikusok munkálkodását az önálló nemzeti hadügy eszméjének ébrentartásáért és megteremtéséért.Diszciplínánk kutatói és az érdeklõdõi különösen bõvenmerítettek a reformkor-ban elévülhetetlen érdemeket szerzett hivatásos tiszt akadémiai levelezõ, rendes éstiszteleti tagjainak,7 hadtudományi életmûvébõl.120 HADTUDOMÁNY 2014/1–2.FÓRUM–MHTT-KONFERENCIA7 A megválasztás (1831–1848) idõrendjében: Kiss Károly (1793. augusztus 12.–1866. február 17.),Baricz György, Szontagh Gusztáv, Lakos János, Tanárky Sándor, Korponay János, Mészáros Lázár ésKõszeghi-Mártony Károly.

A Kiss Károly Hadtudományi Klubtól a Magyar Hadtudományi Társaságig

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library