A nyíró-rugalmassági modulusz az egyik fontos rugalmas anyagállandó. A Young-modulusz és a
Poisson-tényező mellett a G-modulusz a harmadik rugalmas technikai állandó, amely meghatározza
a merevségi és alakíthatósági tenzort.
A rugalmas állandók ismeretében meghatározott, fenti tenzorok segítségével számíthatjuk a feszült
-
ségi állapot alapján az alakváltozási állapotot vagy fordítva. A nyíró-rugalmassági modulusz pontos
értékét azonban nem könnyű meghatározni, mérni. Ennek oka, hogy egy előre kiválasztott kereszt
-
metszetben tiszta nyírást kísérleti körülmények között nehéz létrehozni. Ezen kívül a szögváltozás
nagyságának meghatározása is a bonyolultabb alakváltozás-mérési feladatok közé tartozik. Ezek
a nehézségek azzal a következménnyel jártak, hogy napjainkra több technológiát is kidolgoztak a
nyíró-rugalmassági modulusz mérésére. Ezek többsége továbbra is tartalmaz valamilyen elméleti
és/vagy méréstechnikai problémát.
Anizotrop anyagoknál – mint amilyen a faanyag is – lehetőség nyílik a nyíró-rugalmassági modulusz
közvetett mérésére. E módszerrel a megfelelően orientált rúd alakú próbatestet tiszta húzásnak vagy
nyomásnak vetjük alá és mérjük a hossz- és keresztirányú fajlagos méretváltozásokat. Ez a közvetett
technológia egyszerű és pontos
