Bajáki, Rita

Repository of the Academy's Library

du. 11:332014.09.16. 1 *imádságoskönyv (magyar nyelvû, nyomtatott, 16--18. sz.) A 16--18. sz.-ból kb. 400 magyar nyelvû nyomtatott ~rõl tudunk. A 16. sz. második felében alig több mint egy tucat, a 17. sz.-ból bõ másfélszáz, a 18. sz.-ból 200-nál több ~rõl van jelenleg ismeretünk. Mindez összességében (az újrakiadásokat leszámítva) 200-at valamivel meghaladó számú különbözõ mûvet jelent. Az ~ek nagyságát funkciójuk határozta meg. Készültek negyedrét formátumban is, gyakran díszes kivitelben, metszetekkel ellátva, de a rendszeres, napi használatra szánt ~ek kisebbek voltak, a legelterjedtebb két méret a kényelmes nyolcadrét (átlagos tükörmérete 130  80 mm), ill. az ennél valamivel kisebb tizenkettedrét (110  60 mm) volt. A 17. sz.-ban többnyire még nem, de a 18. sz.-tól már ezek is tartalmaztak metszeteket. A legkisebb ismert magyar nyelvû ~ harminckettedrét (tükörmérete 70  35 mm): Imádságos és énekes kézbe hordozó könyvecske, melyet naponként minden rendbéli keresztyén ember olvasgathat (Kolozsvár, 1635). Az ilyen törpekönyvek igen ritkák voltak, elsõdlegesen nem olvasásra, hanem a reprezentálásra, ill. az ajándékozásra szolgáltak. Az ~ek többsoros címe általában hasonló szerkezetû: két részbõl áll, egy rövid, könnyen megjegyezhetõ, pár szavas meghatározásból (a 17. sz. elsõ felében: “imádságos könyv” vagy annak szinonimája, esetenként jelzõs szerkezetben, a század második felétõl a konkrét megnevezés helyett általában metafora, pl. Útitárs, Lelki fegyverház, Lelki kard, Lelki paradicsom, Liliomkertecske, Jó illatú rózsás kert) és egy ezt követõ hosszabb felsorolásból, amelybõl kiderül, miféle és milyen alkalomra való imák találhatók a kiadványban, kinek szánják, s esetenként az összeállítóra, a kiadóra is található utalás. Az ~ek felépítését a felekezetfelettiség jellemzi, ugyanakkor a prot., elsõsorban ref. kiadványokban dominál az erõteljes zsoltáros hangnem. Az ~ek klasszikusnak nevezhetõ tartalmi egységekből épülnek fel. A címlapot egy vagy több rövid idézet követi, amely az ~ esszenciájaként értelmezhetõ, majd ajánlás, általában valamely fõúri asszonynak, akinek köszönetet mond a szerzõ a felkérésért vagy a patronálásért. Ezt követi a jellemzõen az olvasónak címzett didaktikus célú elöljáró beszéd, az imádkozásra vonatkozó hasznos tanácsokkal, buzdításokkal, imádságelméleti fejtegetésekkel, majd a kalendárium (amely akár el is maradhat). Ezután következnek maguk az imádságok, a jobb áttekinthetõség kedvéért általában fejezetekre tagolva. Az imák sorrendje nem rögzült, ez alól kivételt csak a Miatyánk és az ahhoz kapcsolódó szövegek jelentenek, amelyek jellemzõen az ~ek elején szerepelnek. Az ~ek -- számos címlap tanúsága szerint -- különféle rendû embereknek (szolgák és urak) és bizonyos személyeknek (szülõk, gyerekek, férfiak, nõk) meghatározott idõkre (reggel, este, vasárnap, egyházi ünnepnapok) és különféle alkalmakra (templomban, a liturgia során) és állapotokra (betegség, bûnbánat, ellenséggel való hadakozás, utazás, rabság), házi és egyházi magánáhítatra mindenféle külsõ körülményekre (idõjárási viszonyok, természeti jelenségek) alkalmazható szükséges és hasznos könyörgéseket tartalmaznak. Esetenként elõfordulnak szentekhez intézett fohászok, litániák, himnuszok, zsoltárok, jellemzõen a hét bûnbánó zsoltár vagy ezek közül némelyik. A 17. sz. elsõ felében kiadott ~ek (késõbbi, akár 18. sz.-i kiadásaikban is) az emberi élet minél szélesebb spektrumát kívánják lefedni, de a 17. sz. második felétõl megfigyelhetõ az igény a szûkebb témájú ~ek iránt is. A 18. sz.-ban olyan tematikus ~ek is megjelennek, amelyek egyetlen állapotra alkalmazva adnak közre minél több elmondható imát. Az elsõ fennmaradt nyomtatott magyar nyelvû ~ a már antitrinitárius hitelveket valló Heltai Gáspár munkája, Avenarius 1567-ben megjelent ~ének töredékesen fennmaradt fordítása: Imádságok a hét minden napjára du. 11:332014.09.16. 2 (Kolozsvár, 1570--74 között). Ez az eredetileg ev. ~ elöljáróban néhány útmutatást közöl az imádkozás módjáról és szükségességérõl, valamint a hét napjaira beosztva, naponként több imádságot tartalmaz. A 16. sz.-ból öt kiadását ismerjük a Fons vitae. Az életnek kútfeje, melybõl folynak nagy bévséggel bizonyos ígéretök, a megkeserítött szomorú szíveknek vigasztalására (RMNy 308B, 337B, 373, 453, 623) c. prot. ima- és elmélkedésgyûjteménynek, késõbbi megjelenésérõl azonban nem tudunk. A rövid bibliai idézeteket tartalmazó elsõ részt a Miatyánkról szóló elmélkedés és egyéb imádságok követik. Szintén vegyes mûfajú kiadvány az ev. Huszár Gál A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok (Komjáti 1574) c. munkája, amelyben az imák mellett énekek is találhatók. Jellemzõ, hogy az elmélkedõ, ill. énekes ~ek mellett más vegyes tartalmú kötetek is elõfordulnak, hiszen szinte minden kiadványtípusban jelen vannak az imádságok, akár kísérõ imaként, akár önálló fejezetben, kiegészítve az adott kötet fõ funkcióját. A 17. sz.-ot Pázmány Péter munkája nyitja. A Keresztyéni imádságoskönyv, melybe szép ájtatos könyörgések, hálaadások és tanúságok foglaltatnak, és rövid tanúság, mint ismerhesse meg akármely együgyû ember is az igaz hitet (Graz, 1606) c. gyûjteményt Kapi Anna kérésére állította össze -- amint az ajánlólevélbõl kiderül -- a Bibliából és az egyházatyák írásaiból. Pázmány ~e nagy népszerûségnek örvendett, amellett, hogy 29 kiadást ért meg a 19. sz. végéig, a benne található imádságok más ~ekben is felbukkantak. Így pl. az ev. Mihálykó János Keresztyén istenes és ájtatos imádságok, ez mostani nyomorult és veszedelmes üdõkben (Bártfa 1609) c. munkájában, amelynek szövegei nagyrészt Pázmány könyvébõl valók, s akinek kölcsönzését maga Pázmány ~e második kiadásának (Pozsony, 1610) elõszavában utasítja vissza. Mihálykó Nyáry Krisztinának címezte ajánlását, és ezzel az ajánlással jelentek meg a késõbbi ev. kiadások (Lõcse, 1629; Lõcse, 1630; Bártfa, 1640; Lõcse 1642) is, noha Nyáry Krisztina már 1624-ben Esterházy Miklós felesége lett és kat. hitre tért. Pázmány ~ének hatása kimutatható még a következõ mûvekben: Ferenczffy Lõrinc, Imádságoskönyvecske magyar nyelven (Prága, 1615), Kopcsányi Márton, Keresztyén imádságoskönyvecske (Pozsony, 1617; Bécs, 1622; Bécs 1637; Pottendorf, 1668; Pottendorf, 1669, Battyhányi (I.) Ádám, Lelki kard (Bécs, 1654), Ráday (I.) Pál, Lelki hódulás, avagy az igaz keresztyénhez illõ buzgó imádságok (Kassa, 1710), Tarnóczy István, Titkos értelmû rózsa, avagy Boldogasszony koronája (Nagyszombat, 1676), Baranyi Pál, Lelki Paradicsom (h. n., 1700), Pongrácz Eszter, Igaz isteni szeretetnek harmatjából nevekedett, drágakövekkel kirakott aranykorona (Nagyszombat, 1719). A prot. Szenci Molnár Albert Imádságoskönyvecske (Heidelberg, 1621) c. munkájának eredetije az a Christliches Gebetbuch, amelyet Heinrich Bullinger után Joannes Frisius teológiaprofesszor dolgozott át és adott ki 1600-ban.  ~eket mind a 17., mind a 18. sz.-ban a különbözõ vallási társulatok is kiadtak, ezek jellemzõen vegyes mûfajú kiadványok voltak, imádságok, a kongregáció tagjaira vonatkozó elõírások, regulák, különféle liturgikus szövegek szerepeltek bennük. Az egyik legkorábbi magyar nyelvû társulati kiadvány -- noha elsõ két kiadása (RMNy 2076, 2237) példányból nem ismert -- Nádasi János, Lelki tegez és a boldog halálhoz igaz gyónás és imádság által készülõ szívnek rövid imádságos kis nyilacskái és áhítási (Pozsony, 1649) c. munkája. Társulati kiadványból nõtte ki magát a 18. sz. egyik legnépszerûbb ~e, az ún. Officium Rákoczianum. Az 1640-es években a Mária-kongregációk számára készült összeállítást ezen a címen elõször 1676 u., példányból ismerten Nagyszombatban 1693-ban adták ki. Az eredetileg latin nyelvû munka az újabb fordítások, az egyes részek önálló kiadása következtében folyamatosan du. 11:332014.09.16. 3 változó tartalommal jelent meg, különféle könyörgéseket, litániákat, himnuszokat, zsoltárokat, meditációkat tartalmaz, magyar nyelven 1800-ig 12 kiadása ismert. A 17. sz. második felének egyik legnépszerûbb ~e a ref. Szathmárnémethi Mihályé: Mennyei tárház kulcsa, avagy oly idvességes együgyû elmékhez alkalmaztatott imádságok, melyekkel minden szükségben levõ együgyû emberek az Isten kegyelmes tárházában bemehetnek (Kolozsvár, 1673), életében még négyszer megjelent (Lõcse, 1676; Lõcse, 1679; Kolozsvár, 1681; Debrecen, 1685), de késõbb is többször kiadták bõvítve, kiegészítve (Debrecen, 1703; Bártfa, 1708; Debrecen, 1751; Debrecen, 1790). Rövid oktatással kezdõdik, hogyan kell imádkozni, majd idõhöz (reggeli, ill. esti), alkalomhoz (pl. templomban), állapothoz (pl. úton járók könyörgései) kapcsolódó imákat tartalmaz. Szintén népszerû volt Ács Mihály munkája: Aranylánc, avagy oly buzgó fohászkodások és rövid alázatos imádkozások, kikkel az gyõzhetetlen Istent meggyõzõ igaz hüt Õfelségét magához kapcsolhatja, és az õ elmenetelit jelentõ szándékjában maga szíve házban a keresztyén ember ez nagy Urat megmaraszthatja (Lõcse, 1696). A pietizmus szellemének jegyében fogant ev. ~et a 18. sz-ban többször kiadták (Lõcse, 1701; Lõcse, 1706; Lõcse, 1726; Jéna, 1747; Lõcse, 1748; h. n., 1752; Pozsony, 1781). Három részbõl áll: minden napra való reggeli és esti imádságok; az Úr asztalához készülõ embernek imádságai; e világi keresztünket könnyebbítõ imádságok. Sigray Erzsébet ferences nõvér fordította németbõl a Jó illatú rózsáskertet (Nagyszombat, 1713). Sikerét mutatja, hogy 1712 és 1860 között 18 kiadást ért meg. A Bujdosásnak emlékezetköve, melyet az örökkévaló halmok kívánságának a Krisztus Jézusnak szentséges nevének legfelségesebb dicséretire szép imádságoknak faragás nélkül való drágaköveibõl öszverakott és felemelt egy bujdosó a maga szívében (Lõcse, 1726) címet viselõ ref. ~ elején a “Mint gyors szarvast ha vadász sért…” kezdetû, II. Apafi Mihály feleségének, Bethlen Katalinnak tulajdonított vers olvasható, ebbõl kifolyólag az egész ~et az õ nevéhez kötik. Az Intés az imádkozóhoz c. Miatyánk-magyarázatot követõ Minden napra való reggeli és estvéli imádságok rész tartalma megegyezik az Ács Mihály Aranylánc c. ev. ~ében található hasonló címû imádságokkal, ezután pedig Bizonyos alkalmatosságokra íratott szükséges szép imádságokat közöl. A pestis leküzdéséért tartalmaz könyörgéseket a Lelki méreg ellen való orvosság (Pozsony, 1739). Szintén szerzõ nélkül jelent meg a Mindenkor magával hordozandó lelki kincs, melybõl miképpen kellessék ájtatoson hallani a sz. misét és maga mindennapi ájtatosságit végbevinni, kitetszik (Kolozsvár, 1750) c. kat. ~, amelynek 1718 és 1905 között 28 kiadását ismerjük. A mindennapos általános használatra szánt, ennek megfelelõen tizenkettedrét méretû, kézben hordozható népszerû gyûjtemény, amely az imák mellett változó tartalommal (kalendárium, metszetek kerültek bele) jelent meg, reggeli és esti könyörgéseket, szentmiséhez kapcsolódó imákat, litániákat, szentekhez szóló könyörgéseket tartalmaz. A Mindenkor magával hordozandó aranykorona, melybõl miképpen kellessék ájtatoson hallani a szent misét és maga mindennapi ájtatosságit végbevinni, kitetszik (Kolozsvár--Szeben, 1776) c., ismeretlen szerzõjû kat. ~ ajánlást, elõszót, kalendáriumot nem tartalmaz. A 77. lapig terjedõ, reggeli, esti könyörgéseket, szentmiséhez kapcsolódó imákat magában foglaló rész megegyezik a Mindenkor magával hordozandó lelki kincs c. ~ elsõ 100 oldalával -- vlsz. ezért is a nagyon hasonló cím --, majd Szt. Dávid hét penitenciatartó zsoltára következik, a Pázmány-félétõl eltérõ fordításban. Az ezt követõ imádságok az év hónapjai szerinti csoportosításban szerepelnek. Árva Bethlen Kata ref. ~e, a Védelmezõ erõs pajzs (Szeben, 1759) 16 saját maga szerezte imádságot tartalmaz, közülük az elsõ 15 ima, bizonyos változtatásokkal, Önéletírásában is megtalálható. Egyedülálló módon a du. 11:332014.09.16. 4 gyermekáldással kapcsolatos imákat gyûjti csokorba az Ájtatos foglalatosságok, melyek a viselõs asszonyoknak nagyobb lelki vigasztalásokra […] rész szerint németbõl magyarra fordíttattak (Eger, 1768) c. kat. ~. Kiad.: BHA 13/1--3, 1986 (hasonmás); BHA 28, 1993 (hasonmás); BHA 35, 2002 (hasonmás); Heltai Gáspár imádságos könyve (1570--1571), kísérõ tanulmány Balázs Mihály, Kolozsvár, 2006 (Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyûjtõlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai, 5); Pázmány Péter, Imádságos könyv, krit. kiad., kiad. Sz. Bajáki Rita, Hargittay Emil, Bp., 2001 (Pázmány Péter Mûvei, 3).  Irod.: Incze Gábor, A magyar református imádság a 16. és 17. században, Debrecen, 1931 (Theologiai Tanulmányok 15) Gajtkó István, A 17. század katolikus imádságirodalma, Bp., 1936 (Palaestra Calasanticana -- A piaristák doktori értekezései az 1932. évtõl, 15); Holl Béla, Anyanyelvünk, imádságunk, Vigilia, 1957; Uõ, Ferenczffy Lõrinc. Egy magyar könyvkiadó a 17. században, Bp., 1980; Koltai András, Battyhány Ádám imádságoskönyve, MKsz, 1997; Knapp Éva, Officium Rákoczianum. Az I. Rákóczi Ferencrõl elnevezett imádságoskönyv története és nyomtatott kiadásai, Bp., 2000; Szigeti Jenõ, A 18. század elsõ felének protestáns imádságirodalma, A Ráday Gyûjtemény évkönyve, 10(2002); Heltai János, Mûfajok és mûvek, Bp., 2008 (Res Libraria, 2); Bajáki Rita, Bogár Judit, Pázmány Imádságos könyvének hatása, in Jubileumi emlékkönyv Pázmány Péter egyetemalapításának 375. évfordulója tiszteletére, szerk. Maczák Ibolya, Bp., 2010; Szelestei Nagy László, Lelki fegyverház, in Crescit eundo. Tisztelgõ tanulmányok V. Ecsedy Judit 65. születésnapjára, szerk. Simon Melinda, Perger Péter, Bp., 2011; Fazakas Gergely Tamás, Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet. A közösségi siralom és bûnbánat grammatikai, retorikai és antropológiai kérdései a 17. század második felének magyar református imádságoskönyveiben, Debrecen, 2012 (sajtó alatt); Régi magyar imakönyvek és imádságok (Pázmány Irodalmi Mûhely -- Lelkiségtörténeti tanulmányok, 3) (sajtó alatt). Bajáki Rita 

imádságoskönyv (magyar nyelvű, nyomtatott, 16--18. sz.)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library