Magyarországon a termőföld okozta szociális-gazdasági problémák, politikai viták ugyanúgy aktuálisak ma is, mint amilyenek például a két világháború közötti időszakban voltak. Ezeknek a konfliktusgócoknak a középpontjában jellemzően a nagybirtok kérdésköre állt és áll. 3 A következő néhány oldalon annak a folyamatnak mozaikjait próbálom felvillantani, amely végül az 1945. évi VI. törvénycikk megalkotásához, a sokadik magyar földreform megszületéséhez, valamint a magyarországi nagybirtokrendszer átmeneti megszűnéséhez vezetett.
Dolgozatom első részében, a fontosnak tartott gazdaságtörténeti-agrártörténeti bevezető után először a nagybirtok fogai mát járom körül. Ezt követően a nagybirtokok két világháború közötti gazdasági-politikai tendenciáit mutatom be, nem elmulasztva felvillantani történetiségének főbb állomásait sem. Tanulmányom utolsó részében az 1930-as években zaj 101t, a nagybirtokok (és ezzel együtt a hitbizományok) megszüntetésére irányuló törekvések és ellentörekvések irodalmának historiográfiai vizsgálatát végzem el, az általam legfontosabbnak tartott munkák, azok főbb megalapozásaik bemutatásával. Az utóbbi időben több, igen fontos munka látott napvilágot az 1918-19-cs, vagy az 1945-ös földreformot
illetően,"" melyek annak következményeit, hatásait fejtették ki szakszerűen,
azonban a kettő között eltelt időszak parázs, személyeskedéstől sem mentes, ideológiáktól fűtött, pro és kontra .Jrás-háborújáról"", annak szereplőiről és álláspontjaikról igen keveset olvashattunk. Ez alkalommal leginkább a nagybirtok fennmaradása ellen, és az azok mellett felvonultatott legmarkánsabb érveket szeretném megvizsgálni, megoldási javaslataikat egymás mellé rendezni. Ezáltal reményeim szerint egy széles, de nem teljes spektrumú képet kaphatunk az ideológiai-politikai irányultságtól függő elméletekről
