Az integráció, az integrált működés az élet számos területén ismert és alkalmazott olyan követelmény, amely nélkül céljaink megvalósítása válna lehetetlenné. Kérdés, hogy az integráció miként jelenik meg a jövőnket jelentős mértékben befolyásoló fejlesztéspolitikában, és mindez miként értékelhető a terület- és vidékfejlesztés tudományos szempontjai alapján.
A válaszokhoz vezető úton szükséges megismerni az integrált megközelítés fogalmi elemeit, az integrált – és az integráció inverzének tekinthető – ágazati fejlesztés jellemzőit, az integrált fejlesztési módszer területi léptékét meghatározó, befolyásoló szempontokat, az integráció lehetőségeit és feltételeit mind központi, mind pedig területi szinten.
A 2014–2020-as programozási időszak európai fejlesztési forrásokhoz kötődő integrált eszközeinek hazai alkalmazása tekintetében arra is választ kell keresni, hogy a magyar döntéshozók miért nem kívánták vagy miért nem voltak képesek alkalmazni, illetve az elvárható vagy kívánatos mértékben alkalmazni az uniós szabályozás által felkínált két integrált fejlesztési eszközt, a közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD/LEADER), valamint az integrált területi beruházást (ITI). Mindez az egyes integrált fejlesztési eszközökkel szemben támasztott követelmények vizsgálata alapján értékelhető. Valós szakmai alapokon nyugvó, racionális válasz nehezen adható
