A 2004-ben belépő kelet-közép-európai országok egy merőben más Európai Unióhoz csatlakoztak, mint amilyenbe a felvételüket kérték: többek között gyors ütemben előrehaladt
a pénzügyi integráció, és néhány magországban bevezették az eurót. A csatlakozást megelőző és az azt követő években nagy tömegű tőke áramlott térségünk országaiba,
gyors ütemű gazdasági növekedést generálva. Ez a növekedés azonban – különösen a 2008–2009-es nemzetközi pénzügyi válság következtében – fenntarthatatlannak bizonyult. E tanulmány pénzügyi-szabályozási szemszögből azokat az intézkedéseket tekinti át, amelyeket az Európai Unió intézményei, illetve tagállamai hoztak a válság
hatásainak elhárítására, és megvizsgálja, vajon az EU kialakulóban lévő új gazdaságirányítási modellje, az újfajta economic governance képes lesz-e visszavezetni a tagállamokat a fenntartható növekedés pályájára. Mottóként az „Európa atyjaként” is emlegetett államférfitől származó olyan idézetet választott a szerző, amely egy mondatban
fejti ki, hogy miként fejlődik az európai integráció. Jean Monnet gondolata frappáns válasz mindazok aggodalmára, akik a közelmúlt pénzügyi válsága, illetve néhány tagállam
szuverén adósságválsága miatt túlzottan sötéten látják az Európai Unió jövőjét.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36
