Gaál, Csaba

Repository of the Academy's Library

TANULMÁNYOKMAGYAR ORVOSI NYELV   2013, 1, 14–15Gaál CsabaNerriére J. P. – Hon D.: Globish az egész világNyelvi gondolatok egy könyvértékelés kapcsánIsmertem egyszer egy illetőt, aki akcentussal beszélt egy dialektust.Irvin Shreweburry Cobb amerikai humorista Szeretem a könyveket, sok kiadványt veszek és olvasok a legkü-lönfélébb témákban, így érdekelnek a nyelvi kérdésekkel foglal-kozó kötetek is. Vannak könyvek, amelyek gyönyörködtetnek leírásukkal, stílusukkal, témájukkal, mások elgondolkodtatnak, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten bosszantanak. Most egy ilyenről lesz szó. No nem az egyszerű hibák miatti mérge-lődésre utalok, mert hiba nélküli könyv nem létezik. Egy talán szándékosan provokáló vagy csak hiányos tudásból származó nyelvkönyvről fogok írni, amelynek butító hatása – példája miatt – mérhetetlen károkat okozhat. Kiadnak ugyanis egy olyan könyvet, amelyet senki sem lektorált, és amely komoly magyartalanságoktól hemzseg, és ezekre a fordító még büszke is, ráadásul magyarázza a lehetetlent. De lássuk sorjában.CÍM- ÉS FOGALOMTISZTÁZÁS  A „globish” megjelölés globális világunkra utal, vagyis arra, hogy az így elnevezett „új” nyelvvel mindenütt boldogulhatunk. A szerzők nem egyszerűsített, hanem különleges angolt véltek összeállítani, amely – állításuk szerint – többé már nem az, ami alapjául szolgált, de nem is tört angol. Elgondolásuk szerint ezzel a tákolt nyelvvel senkinek – így az angoloknak – sincs előnye (?), mert általa nyelvileg senki sem állhat a másik felett. De ugyan hogyan tudja magát az angol anyanyelvű társalgó partner egy jóval primitívebb angolra átállítani? A könyv szerint neki ezt kellene mondania: „Ma globish szinten kell beszélnem, hogy ez a másik ember meg tudjon érteni.” Szá-momra elképzelhetetlen helyzet, ha abból indulok ki, hogy a globish valóban nem csak egyszerűsített angol.VISSZATEKINTÉS  Világnyelvet többen kíséreltek meg lét-rehozni, ezek közül talán Zamenhof (1859–1917) lengyel nemzetiségű orvos neve a legismertebb, aki megszerkesztette az eszperantót. Kétségtelen azonban, hogy mára az angol vált világnyelvvé. Már a XX. század elején megindultak a kísérle-tek egy második nyelvnek szánt leegyszerűsített angol meg-alkotására. C. K. Odgen cambridge-i professzor 1928-ban kezdte el ez irányú tudományos munkáját, amelynek során 850 szóra csökkentette az alapnyelvet, és elkészítette az ún. basic Englisht. Tankönyve egyébként magyarul is megjelent, az édesapámtól örökölt könyvek között megtaláltam az 1932-es kiadást. Az író H. G. Wells (1866–1946) egyébként annak idején azt jósolta, hogy 2020-ban a földkerekség minden lakója ezt a nyelvet beszéli majd. FORMAI MEGJELENÉS  A Globish az egész világ című könyv-ben az eredeti szöveg és a fordítás minden oldalon egymás mellett olvasható. A könyv végén méltatják a fordító eme nagy vívmányát, miszerint jó választás volt ez a megoldás, hiszen az ő feladata, hogy „kifejlessze a párhuzamos fordítás első példáját, amit lehet, hogy számos jövőbeli fordításhoz fognak használni”. Tompítsuk mindjárt a nagy „felfedezést”: az ötlet régi, negyven évvel ezelőtt már léteztek magyar kiadású kétnyelvű könyvek hasonló megjelenésben (Németországban jelenleg is kaphatók ilyenek), amelyek egyik oldalán volt olvasható az idegen szöveg és tükörképként a szemközti oldalon az irodalmi fordítás. Nem érdem tehát a leírt forma, és főképpen nem újítás!BÍRÁLÓ MEGJEGYZÉSEK  A magyar kiadáshoz írt előszó-ban az áll, hogy „külön figyelmet fordítottunk az eredeti szö-veg nyelvtani szerkezetének, szóhasználatának követésére”. Hogy érzékelhessük, miről is van szó, a könyv szerzőinek a kiadványban történő bemutatását idézetekkel adom vissza:„Jean-Paul Nerriére világszerte el volt ismerve az előre-látásáért… Az amerikai IBM-nél, mint a nemzetközi marketingért felelős alelnök, használta és meg is figyelte az angol nyelvet – napi szinten – sokféle variációjában… Nerriére szintén ki lett tüntetve a Légion d`honneur-ral.”„Mint fiatalember, David Hon helikopterekből ugrott ki Vietnámban és angolt tanított Dél-Amerikában… [Mi köze egymáshoz a két eseménynek?] egy másik irány, a számítógépek korában, Hon-t arra vezette, hogy kifej-lessze a világ első, élethű orvosi szimulátorát”.További példák a kétségbeejtően magyartalan (és szinte alig érthető) fordításra. Az itt következő, általam kiragadott 14TANULMÁNYOKMAGYAR ORVOSI NYELV   2013, 1, 14–15részek nem azért nagyon zavaróak, mert kiemeltem a szö-vegkörnyezetből, ezek összefüggéseikben is tényleg ilyenek.•   Mi lenne, ha a világ 50%-nak nagyon szüksége lenne egy bizonyos eszközre…(7)•  …nem lenne egyáltalán használva (35)• …mindenfajta angol fel van használva (58)• …más szavak vannak megengedve (126) •  …véget kellene, hogy vessenek minden bizonyosságnak azok az emberek között (36)•  …a probléma egy részeként lesz azonosítva, inkább, mint alap megoldásként (38)•  Mindenkinek egy nyelv a valaha volt legjobb eszköz lenne (55) •  …sok angol tanár ránézett az elképzelésre – és aztán el is nézett onnan (151)A szerzők úgy gondolják: „Nem sok ember beszéli manapság úgy az angolt, mint az Angol Királynő”. Vagyis azt sugallják, mivel ma egyre több akcentus válik megszokottá, a kiejtés-nek csak „érthetőnek” kell lennie. Nincs szükség tökéletes kiejtésre, csak egy megérthetőre. (Ebben az összefüggésben nem egészen világos, miért szerepel itt a nyelvtanulástól teljesen távol álló és ide nem illő megjegyzés, miszerint „Egy idegen akcentus… képes szexissé tenni”.) A szerzők tovább mennek az egyszerűsítésben, és ez már az előzőekből is következik: „Amikor megtanulsz egy Globish szót, nem lesz szükség megtanulni a helyesírási vagy kiejtési szabályokat.” Ugyan hogyan tanuljuk meg a szavakat, ha figyelmen kívül hagyhatjuk a kiejtési szabályokat? Mindenki az anyanyelve szerinti fonetika szerint jár el? Ismert, hogy idegen nyelvi be-szédünkbe belevisszük anyanyelvünk jellegzetességeit. És mi lesz az írással? Beszélni (de hogyan!) tudó, viszont helyesen írni képtelen emberek társalognak globishul? Félig írástudat-lan idegen nyelvűeket nehezen tudok elképzelni. A kérdéses eljárásban kétkedőket meg tudom nyugtatni: a könyvben megadott szószedetben valóban hiányoznak a kiejtésre és a szokásos, elengedhetetlen szótári alakokra vonatkozó adatok. Bár a hangsúlyokat az új nyelv is fontosnak ítélni, a szótárban azonban erre sem találunk utalást.Az elrettentő és hemzsegő helyesírási hibákról alig érde-mes beszélni, mégis néhány példa: kultúrális, standard-eket, Globish-ul stb.A kiszemelt olvasótábor, illetve a globish nyelvet tanulók szellemi szintjére jellemzőnek tartom az egy-egy oldalon megjelenő, idegennek vélt szavak magyarázatát. Ha ezek va-lóban ismertetésre szorulnak, akkor nagy a baj. De nézzünk néhány példát.•  nyelvtan: a szavak szerkezete a mondaton belül•  kiejtés: a nyelvben a hangzók helyes beszéde•  lecke: a tanfolyam egy része•  dialektus: az anyanyelv különböző módon való kiejtése•  fejezet: az emberek a könyvet kisebb részekre osztják•  taxi: az autós pénzért különböző helyre visz•  hotel: fizetsz a szobáért, ahol éjszakázolKI A FORDÍTÓ?  Legvégül hadd szóljak a fordítás elkövetőjéről is, mivel a leírtak után nem lehet csodálkozni, ha személye rendkívül kíváncsivá tett. A világhálón annyit tudtam csak ösz-szeszedni, hogy a Pécsi Tudományegyetemhez kötődik, és hogy angolt tanított. Szomorúan olvastam, hogy Írországban, Angli-ában és ösztöndíjjal az USA-ban is tanult. Kár volt odamennie, jobb lett volna ehelyett anyanyelvét jobban elsajátítani. De hogy a róla bennem kialakult képet tovább árnyaljam, döbbenetes tájékozatlanságáról kell még szólnom. Az angol szövegben például hozzák a svájci négynyelvűséget, megemlítve a kevésbé ismert rétoromán (Romansh) nyelvet, amelyet kiváló fordítónk románnak (sic!) jelöl. Ennyit az ő nagy általános és nyelvészeti műveltségéről, amely sok mindenre magyarázatot ad. ÖSSZEGEZVE  Az a véleményem, hogy a globish olyan tá-kolmány, amely az angol nyelvet sarkaiból kifordítja, újabb „pidgin” angolt szerkeszt, az írástudó embert félanalfabétává teszi. Hovatovább csak kézjelekkel, testbeszéddel, mako-gással tartunk kapcsolatot egymással. Jó lenne megszívlelni G. B. Shaw mondását: „Az angolt lehet a legkönnybben rosszul beszélni.” A fordító megerőszakolja a magyar nyelvet, sőt a globishhoz idomítja, azonos szintre süllyeszti, mert a szövegbéli szavak magyarok, de a mondatok csak emlékez-tetnek az anyanyelvünkre. Miért haladunk tovább a nyelv-használatunk silányításában? Amilyen a globish magyar fordítása, olyan a mintául szolgáló fércmunka. A németek már felismerték a globish tarthatatlanságát, hiszen az igé-nyességére kényes Langenscheidt nyelvi kiadónál megjelent ugyanez a mű, de gyorsan visszavonták, nem kapható. Ők hamarabb észhez tértek.15

Nerriére J. P. - Hon D.: Globish az egész világ : Nyelvi gondolatok egy könyvértékelés kapcsán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library