Balogh, István

Sőrés, Marianna

OpenstarTs

Slavica tergestina 5 (1997)BILINGVIZMUS ÉS MŰFORDÍTÁS(GONDOLATOK CS. AJTMATOV ÚJABBMŰVEIR'L ÉS MŰFORDÍTÁSUKRÓL)István Balogh – Marianna SőrésA magyar olvasóközonség az elmúlt évtizedekben hozzászokottahhoz, hogy Ajtmatov műveinek fordítását “forró nyomon”olvashatta. Napjainkban ez a hagyomány változik. A Плаха c.regény (1986) műfordítása még viszonylag hamar elkészült ésmegjelent (1987), de az ezt követő műveket jelenleg az olvasómagyar nyelven nem találja meg a könyvtárakban.Említésre méltó, hogy l990-ben a „Знамя” folyóiratban az “Azévszázadnál hosszabb ez a nap” c. regényhez az író egy korábban acenzúra által nem engedélyezett részt, egy legendabetétet publikáltБелое облако Чингизхана címmel. Az alapmű sok vonatkozásbanhármas szerkesztésű szövegéből hiányzott ez a harmadik legenda.Az utólagos megjelentetés nem erőltetett, hanem hitelesbizonyítéka annak, hogy korábban is létezett ez a rész, hiszen helyevan a három cselekménysík egyikének hármas rendszerében.A kisregény után jelent meg a Богородница в снегах c. mű, svégül 1994-ben látott napvilágot Zürichben a legújabb ajtmatoviregény műfordítása németül. Ajtmatov egy televíziós interjúbanúgy nyilatkozott, hogy a Тавро Кассандры c. forrásmű hamarosanmegjelenik orosz nyelven is.Közismert Ajtmatov bilingvizmusa. A kirgiz és orosz nyelvanyanyelvi szinten való birtoklása és az azokon való párhuzamosalkotás nem új jelenség. A modern orosz irodalomban példakéntemlíthetjük V. Bikovot, aki belorusz és orosz nyelven írja aműveit, vagy a Nobel-díjas Joszif Brodszkijt, aki orosz és angolnyelven alkot párhuzamosan. A bilingvizmus a multikulturálishatás ereménye, s fényes bizonyítéka annak, hogy különbözőkultúrák paradigmái megtermékenyítőleg hathatnak egymásra, ha amásságuk önjogúságát és szabadságát kölcsönösen elfogadják.Szokatlan jelenség, hogy Ajtmatov műve először egy“harmadik” nyelven jelenik meg. Az okokat keresvemegállapíthatjuk, hogy személyes és gazdasági-politikai motivációis szerepet játszhatott a különös sorrendiségben. Az író szerződéstkötött egy svájci kiadóval, s azt tervezi, hogy néhány korábbiművét, köztük az “Az évszázadnál hosszabb ez a nap” c. regényt isIstván Balogh – Marianna SőrésSlavica tergestina 5 (1997)100átírja, mert korábban nem mindig sikerült “végigénekelni azéneket”. A művek átírását megelőzte egy új regény, a ТавроКассандры megírása és német nyelven történő megjelentetése“Das Kassan-dramal” címen. (T. Aitmatow, Das Kassandramal[Tavro Kassandry], aus dem Russischen von Friedrich Hitzer,Unionsverlag, Zürich 1994).Az “Az évszázadnál hosszabb ez a nap” c. regényt Rab Zsuzsaültette át magyarra. Az eredeti művet és a műfordítást is ismervénmegállapíthatjuk, hogy egy sikeres műfordítás került az olvasókelé. Az ekvivalencia elveinek megfelelően (Klaudy 1987) aforrásnyelvi és a célnyelvi szövegvilágok alapján ugyanaz azelbeszélésvilág és lehetséges világ (Csúri 1987) állhat össze azolvasói tudatban. Apróbb “eltéréseket” természetesenfelfedezhetünk a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegösszehasonlítássorán. A kurzívan szedett és tizenkét alkalommal ismétlődő epikairím olykor központozásban és egy alkalommal igeidőhasználatbaneltérést mutat, s mindennek jelentésmódosító szerepe van.Az ajtmatovi mű sajátos világában gyakran előfordulnak kirgiz,kazah személynevek, állatnevek és földrajzi nevek. A névadás nemvéletlenszerű. A kirgiz hagyományok szerint a név állítmányifunkcióval bír. A név az ábrázolt életformát és annak filozófiájáttestesíti meg (Кречетов 1986: 212). A nevek átváltási művelete –sok esetben “átírásuk” – látszólag egyszerű fordítói feladat, avalóságban azonban buktatókkal jár. Rab Zsuzsa nyitottságát ésfordítói leleményességét tükrözi, hogy például az Укубала,Коспан, Доненбай, Сары-Озек nevek megfelelői a műfordításbana középázsiai nyelvek kiejtési szabályai szerint Ükübala, Köszpan,Dönenbáj és Szári-Özek. Az ajakkerekítéses “ö” és “ü”hangátváltással és betűk szerepeltetésével a műfordító a lehetségesvilág egy kis színfoltját “csempészi vissza” a műfordításszövegvilágába.A Tlbutq név átváltása esetén a fentebb említett megoldáscsorbát szenved. Az átírás nem pontosan fonetikus (Едигей –Jegyigej), a műfordító nem élt az ajakkerekítéses hangzókátváltásával sem. Az újabb szakirodalomban olvashatunk arról,hogy az írói névválasztás visszavezethető a tatár Ödögej névre(Mozur 1987).A névadásnak megvan a funkciója Ajtmatov legújabbregényében is. Az alkotói módszert és a korábbi műveket ismervén– a forrásnyelvi szöveg hiányában –, a német nyelvű műfordításraalapozva az alábbi kép tárul elénk: a globalizáló ésBILINGVIZMUS ÉS MŰFORDÍTÁS…Slavica tergestina 5 (1997)101szintézisteremtő technikát folytatva az elbeszélő kilép a korábbanábrázolt lokalizált színhelyek teréből. A cselekmény földi éskozmikus színterei motiválják az elbeszélői névadást. A főbbszereplők – Robert Bork, Filofej – korábban Andrej Krylzow,Oliver Ordok, Anthony Junger – neve nagyban különbözik akorábbi ajtmatovi szereplők megnevezésétől, ugyanakkor éppenígy valósulhat meg az új műben a tartalom és a forma egysége.Különös figyelmet érdemel Filofej – Krilcov alakja és neve. Azorosz egyháztörténetből vett Filofej nevet Krilcov saját maga adtamagának. Korábbi neve Andrej Krilcov volt (Id. Andrej Krylzow),de erre csak az epilógusban találunk magyarázatot: kisgyermek-korában zsákvászonba burkolva egy gyermekotthon külsőlépcsőjén (Außentreppe) “felejtették” őt. Az orosz kéziratbanminden valószínűség szerint a „крыльцо” felel meg a “külsőlépcső” vagyis feljárat, lépcsőtornác kifejezéseknek. A „крыльцо”pedig a névadás alapjává válik, „Крыльцов” lesz belőle az orosznévadás szabályai szerint.Oliver Ordok neve az elbeszélői interpretálásban érdekesmódon magyar nyelvű asszociációkra ad alkalmat. Ordok úrnak, ademokrata elnökjelöltnek szokatlan megjegyzést tesznek egyválasztási nagygyűlésen: “Sie sind doch ungarischer Abstammung.Auf ungarisch bedeutet Teufel – Ördök!” (102. l.) (Ön magyarszármazasú. Magyarul a Teufel annyit jelent, hogy – Ördök!) –Oliver Ordok figuráját felfoghatjuk ördöginek is, vagy éppen asemmivel, a nullával is asszociálhatjuk, hiszen a politikaicsatározásokban kész ő egy pillanat alatt akár száznyolcvan fokosfordulatot is tenni a véleménynyilvánítás terén.A hangokkal való játékos variációt nemcsak az Ordok – Ördökszemlélteti a műben. Robert Bork foglalkozását tekintvefuturológus, de – mert szeret fényképezni – a felesége gyakranbecézi őt fotorológusnak (Futurologe – Fotorologe).Anthony Junger fiatal korára való tekintettel viseli a Junger(fiatal) nevet.Konjuchanov KB-titkár nevében szerepel a „конюх” (lovász,lóápoló) elem, a titkár alakja ténylegesen állatgondozóra emlékez-tet. – Krilcov doktor Konyuhanov titkár alatt dolgozott korábbanegy Moszkva-környéki intézetben, ahol női elítélt rabok méhébemegtermékenyített petesejtett kellett ültetnie. A “munkája” sorántalálkozott Krilcov doktor egy különös elítélttel, Runa LopatinaFedulownával. Runa büszke magatartása, jelleme hívja fel Krilcovdoktor figyelmét az általa végzett munka embertelenségére. RunaIstván Balogh – Marianna SőrésSlavica tergestina 5 (1997)102jelként jelenik meg Krilcov életében – nevében az “R” a rovásírásegyik betűjele –, ekkor határozza el a doktor, hogy géntudós létéreaz űrben szeretne dolgozni. Az űrben “minősíti” Krilcov magátszentté, itt tesz világraszóló felfedezést: a megszületendőmagzatok jelzést rajzolnak a terhesség korai szakaszában anyjukhomlokára, miszerint sokan közülük nem akarnak e világraszületni. Ez a jel a görög mitológiából ismert Kasszandra-jegy.Runa Lopatina nevében a Lopatina családnév is különösjelentőséggel bír (лопата – lapát, ásó). Runa nem engedi, hogyméhébe megtermékenyített petesejtet ültessen Krilcov doktor.Tiltakozása halállal végződik, ásóval és lapáttal. Az ásó-kapaelválasztja Runát és Krilcovot a földi életben, ugyanakkor Krilcov(vagyis Filofej) öngyilkossága mintegy feloldja ezt az elválasztást.Az elemzett példák bizonyítják, hogy a forrásnyelviszövegmegértés és a műfordítás sokoldalú munkát igényel.Bonyolódik ez a szellemi munka és játék, ha az író istöbbnyelvűséggel bír, gondolkodása és nyelvimegjelenítőképessége nem sztereotíp. A többnyelvűség adtaátváltási problémák feloldhatók. A nevek fordításánál az esetektöbbségében célszerű az átírásos módszert választani, devalamilyen módon ajánlatos utalni a forrásnyelvi asszociációslehetőségekre, hogy a csak anyanyelvén értő olvasó is részeselehessen a szellemi játéknak, a rejtély megfejtésének, a jeldekódolásának.BILINGVIZMUS ÉS MŰFORDÍTÁS…Slavica tergestina 5 (1997)103IRODALOMКречетов, В.1986 Верность выбора, М. 1986.Csúri, K.1987 Lehetséges világok, Tankönyvkiadó, Budapest 1987.Klaudy, K.1987 Fordítás és aktuális tagolás, Akadémiai Kiadó,Budapest 1987.Mozur, Joseph P.1987 Doffing “Mankurt’s Cap” Chingiz Aitmatov’s Theday lasts more than a hundred years and the TurkicNacional Heritage, University of Pittsburgh. Centerfor Russian and European Studies, Pittsburg 1987:DCV.РЕЗЮМЕОбщеизвестно, что Ч. Айтматов творит на киргизском и русскомязыках, но непривычно, что новый роман автора впервые выходит всвет на немецком языке (Das Kassandra-mal – перевод с оригинала).В новом романе часто встречаются говорящие имена, при переводекоторых часто употребляется транскрипция, таким образомчитатель, владеющий только языком перевода, лишаетсяумственной игры, связанной с декодированием знака, спрятанного вименах. Именно поэтому было бы желательно ссылаться впереводах на значения имён и связанные с ними ассоциациизначений имён в языке-источнике.

Undetermined

Bilingvizmus és műfordítás gondolatok (Cs. Ajtmatov újabb műveiről és műfordításukról)

https://www.openstarts.units.it/bitstreams/a8bf3841-5ba9-4f57-b9ad-a9af85145d95/download

Bilingvizmus és műfordítás gondolatok (Cs. Ajtmatov újabb műveiről és műfordításukról)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

OpenstarTs