1956-ról majdnem minden társadalmi csoportnak megvan a maga mítosza. A szerz? arra tesz kísérletet, hogy a levéltári források tükrében tárja fel a forradalom társadalmi gyökereit, illetve megmutassa, milyen okok miatt fordultak szembe a munkástömegek a rendszer politikájával. A tanulmány érdeme, hogy vizsgálja a munkásság bels? tagozódását, s bemutatja, hogy eltér? okok motiválták a bejárókat és a városi munkásokat, illetve az id?sebb, elit szakmunkásréteget és a periférián lev? munkásfiatalokat. A széles kör? elégedetlenség a Rákosi-rendszerben a munkásokat sújtó nyomorból (is) fakadt. Gazdasági követeléseik teljesítése így lényegesen hozzájárult a Kádár-rendszer viszonylag gyors konszolidációjához
