Ha az érdeklődő rákeres a világkávézó (world café) kifejezésre az interneten, akkor számos különböző oldal jelenik meg, amely tartalmazza a módszer rövid leírását, a résztvevők ideális számát és a potenciális alkalmazási területeit. Egy ilyen egyszerű és közel sem teljes körű digitális tájékozódás eredményeképpen több dolog is szembetűnik. Egyrészt kiderül, hogy a módszer elterjedt, gyakran használják a világ minden részén, így Magyarországon is van példa rá. Másrészt az is látható, hogy a technika alkalmazása más és más értelmet nyerhet a különböző területeken. A civil szektorban például a változásmenedzsment vagy a kreatív gondolkodás elősegítésének eszközeként (HelyiMérték, 2012; Kurucz, 2009; Ruzsa, 2009), míg a vállalati szektorban kifejezetten stratégiaalkotási technikaként jelenik meg (Pajor, é. n.). Az oktatásban pedig az Iskolai Közösségi Szolgálat tapasztalatainak feltárására és tematizálására használták fel a szakemberek (Élettér, é. n.). Harmadrészt kitűnik az is, hogy rövid ismertetőkön kívül nem található magyarul részletes módszer-tani áttekintés
