Bede-Fazekas, Ákos

Corvinus Research Archive

III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010
Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a 
klímamodellek szerint?
BEDE-FAZEKAS ÁKOS
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar
1118 Budapest, Villányi út 37-43.
bfakos@gmail.com
Napjainkban  szakmai  körökben  már  általánosan  elfogadott,  hogy  a 
globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – 
emberi,  antropogén  hatások  állnak.  Ilyen  például  a  légkör 
sugárzásátvitelben  szerepet  játszó  összetevőinek  gyors  megváltoztatása. 
[1].  Az  okokkal  ellentétben  a  következmények  körül  még  nagy  a 
bizonytalanság,  az  elkövetkező  száz  év  forgatókönyvére  több  változat 
(klímaszcenárió) is létezik. Az évtizedekre előretekintő jóslatok általában 
az irányokban (szárazodás, melegedés) egyetértenek, de a mértékekben, az 
évszakos és területi  különbségekben jelentős különbségeket fedezhetünk 
fel.
A globális klímaszcenáriók a század végére 1,1–6,4 °C hőmérséklet-
emelkedéssel számolnak, a felmelegedés leginkább a szárazföldek felett és 
a magasabb északi szélességeken fejti majd ki hatását. A hőhullámok és 
heves esőzések gyakorisága is valószínűleg tovább nő. Bizonyos trendek 
már  most  is  jól  megfigyelhetőek:  ritkábbak  a  hideg  nappalok,  hideg 
éjszakák és a fagyok, gyakoribbak a hőhullámok, a forró nappalok és forró 
éjszakák, nem beszélve a hirtelen lehulló nagy csapadékmennyiségekről 
[2]. 2010 első hat hónapja volt a meteorológiailag rögzített elmúlt 131 év 
január–júniusi időszakainak legmelegebbike.
Nagyon fontos  kiemelni,  hogy amennyiben az üvegházhatású  gázok 
koncentrációját  sikerül  is  stabilizálnunk,  a  felmelegedés  és  tengerszint-
emelkedés  még  évszázadokon  keresztül  tovább folytatódhat!  [3]  Éppen 
ezért  a  klímaváltozás  megelőzésére/csökkentésére  tett  kísérletek  mellett 
indokolt az alkalmazkodásra is hangsúlyt  fektetni.  Szükséges ismernünk 
tehát, hogy mi várható a Kárpát-medencében az elkövetkező évszázadban.
Az  IPCC  A2  és  B2  jelű  klímaszcenárióival  regionális  szinten  is 
foglalkoztak hazai kutatók. A 2071–2100-es időszakra készült modellek a 
hőmérséklet-emelkedést nagyobb pontossággal tudták megjósolni, mint a 
csapadékmennyiség változását.  A melegedés nyáron a legnagyobb (3,7–
5,1 °C) – és a legnagyobb szórás is itt  tapasztalható –, míg a legkisebb 
12
III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010
tavasszal (2,4–3,2 °C). Nyáron dél felé, télen és tavasszal pedig kelet felé 
haladva nő a melegedés mértéke [4]. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) száma 
109–156%-kal nő, a forró napok (Tmax ≥ 35 °C) száma pedig évi 4 napról 
20–33 napra emelkedik! Csökken viszont a téli (Tmax < 0 °C) és fagyos 
(Tmin < 0 °C) napok száma, és jelentősen kevesebb (-87– -95%) lesz évente 
a zord nap (Tmin < -10 °C) [5].
Érdekes eredmények születtek a csapadékváltozás előrejelzése során: 
az  éves  mennyiség  jelentősen  nem fog megváltozni,  ám az eloszlása  a 
mezőgazdaság számára igen kedvezőtlen  módon alakul  át.  Csökkenésre 
nyáron (10–33%-kal) és ősszel, míg a csapadékmennyiség növekedésére 
télen (20–37%-kal) és tavasszal  számíthatunk, így az évszakok sorrendje 
teljesen átrendeződik: a legcsapadékosabb a tél, majd a tavasz lesz, őket 
követi  a  nyár  és  az  ősz  (az  alkalmazott  szcenáriótól  függően  más 
sorrendben). Az extrém csapadékú (≥ 20 mm) napok száma éves szinten 
megduplázódik [6].
Fontos  kiemelnünk,  hogy  az  elkövetkező  évtizedek  melegebbé, 
aszályosabbá,  csapadékeloszlásában  mediterránabbá  váló  Kárpát-
medencéjében arra  kell  felkészülnie  a  kertészeti,  erdészeti  és  tájépítész 
szakembereknek,  hogy  a  fenntartható  erdőgazdaság,  a  fenntartható 
kertészet  és  kertépítészet  csak  új  taxonok  bevonásával,  elterjesztésével 
lehetséges [7]. Néhány érzékletes példát érdemes megemlítenünk:
1) Az északi félgömbön 1 °C-os évi középhőmérséklet-emelkedés  a 
gabonafélék északi termesztési  határát  150−200 km-rel  tolja észak felé, 
magassági határát pedig 150−200 m-rel mozgatja feljebb [8].
2)  A  földrajzi  analógia  módszerével  Magyarország  különböző 
régióinak  2011–2040  és  2041–2070  közötti  éghajlatával  megegyező 
klímájú területeket  főként Bulgáriában és Romániában találunk,  a 2071 
utáni időszaknak pedig leginkább észak-afrikai régiók felelnek meg [9].
3) 1,3 oC hőmérséklet-emelkedés és 66 mm csapadékcsökkenés esetén 
az  erdősztyeppzóna  a  Szombathely-Körmend  és  Szigetvár-Kaposvár 
vonalakig nyújtózna előre,  magába olvasztva a Vértest  és egész Külső-
Somogy területét [10].
Látjuk tehát, hogy bár még csak a felismerés-rácsodálkozás pillanatát 
éljük,  de  igen  sürgősen  lépnünk  kell:  kis  embereknek  és  vezetőknek 
egyaránt.  Kertjeinkbe  szárazságtűrő,  melegigényes  dísz-  és 
haszonnövényeket  telepítsünk,  hogy csak egy példát  említsek  a Krisna-
völgyben  megfigyelhető  temérdek  életviteli  és  gazdálkodási  praktika 
közül…
13
III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010
Irodalom:
[1] SZABÓ L. (szerk.) 2005. A mezőgazdaság földrajza. Budapest, 
Szaktudás Kiadó Ház
[2] IPCC 2007. Contribution of Working Group I to the Fourth 
Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate 
Change. Cambridge University Press, Cambridge
[3] IPCC 2007. Contribution of Working Group I to the Fourth 
Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate 
Change. Cambridge University Press, Cambridge
[4] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R., GELYBÓ GY. 2007. A 21. század végén 
várható éghajlatváltozás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 51, 147–
168. pp.
[5] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R. 2008. Regionális éghajlatváltozás elemzése a 
Kárpát-medence térségére. In: Harnos Zs., Csete L.: Klímaváltozás: 
környezet - kockázat – társadalom. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház
[6] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R. 2008. i.m.
[7] BEDE-FAZEKAS Á. 2009. Fagyérzékeny növénytaxonok alkalmazási 
lehetőségei a tájépítészetben. BCE, szakdolgozat
[8] KERTÉSZ Á. 2001. A globális klímaváltozás természetföldrajza. 
Budapest, Holnap Kiadó
[9] HORVÁTH L. 2008. Földrajzi analógia alkalmazása klímaszcenáriók 
elemzésében és értékelésében. BCE, doktori (PhD) értekezés
[10] FÜHRER E., MÁTYÁS CS. 2006. A klímaváltozás hatása a hazai 
erdőtakaróra. AGRO 21 FÜZETEK, 48, 34-38. pp.
14


Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?BEDE-FAZEKAS ÁKOSBudapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar1118 Budapest, Villányi út 37-43.bfakos@gmail.comNapjainkban  szakmai  körökben  már  általánosan  elfogadott,  hogy  a globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – emberi,  antropogén  hatások  állnak.  Ilyen  például  a  légkör sugárzásátvitelben  szerepet  játszó  összetevőinek  gyors  megváltoztatása. [1].  Az  okokkal  ellentétben  a  következmények  körül  még  nagy  a bizonytalanság,  az  elkövetkező  száz  év  forgatókönyvére  több  változat (klímaszcenárió) is létezik. Az évtizedekre előretekintő jóslatok általában az irányokban (szárazodás, melegedés) egyetértenek, de a mértékekben, az évszakos és területi  különbségekben jelentős különbségeket fedezhetünk fel.A globális klímaszcenáriók a század végére 1,1–6,4 °C hőmérséklet-emelkedéssel számolnak, a felmelegedés leginkább a szárazföldek felett és a magasabb északi szélességeken fejti majd ki hatását. A hőhullámok és heves esőzések gyakorisága is valószínűleg tovább nő. Bizonyos trendek már  most  is  jól  megfigyelhetőek:  ritkábbak  a  hideg  nappalok,  hideg éjszakák és a fagyok, gyakoribbak a hőhullámok, a forró nappalok és forró éjszakák, nem beszélve a hirtelen lehulló nagy csapadékmennyiségekről [2]. 2010 első hat hónapja volt a meteorológiailag rögzített elmúlt 131 év január–júniusi időszakainak legmelegebbike.Nagyon fontos  kiemelni,  hogy amennyiben az üvegházhatású  gázok koncentrációját  sikerül  is  stabilizálnunk,  a  felmelegedés  és  tengerszint-emelkedés  még  évszázadokon  keresztül  tovább folytatódhat!  [3]  Éppen ezért  a  klímaváltozás  megelőzésére/csökkentésére  tett  kísérletek  mellett indokolt az alkalmazkodásra is hangsúlyt  fektetni.  Szükséges ismernünk tehát, hogy mi várható a Kárpát-medencében az elkövetkező évszázadban.Az  IPCC  A2  és  B2  jelű  klímaszcenárióival  regionális  szinten  is foglalkoztak hazai kutatók. A 2071–2100-es időszakra készült modellek a hőmérséklet-emelkedést nagyobb pontossággal tudták megjósolni, mint a csapadékmennyiség változását.  A melegedés nyáron a legnagyobb (3,7–5,1 °C) – és a legnagyobb szórás is itt  tapasztalható –, míg a legkisebb 12III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010tavasszal (2,4–3,2 °C). Nyáron dél felé, télen és tavasszal pedig kelet felé haladva nő a melegedés mértéke [4]. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) száma 109–156%-kal nő, a forró napok (Tmax ≥ 35 °C) száma pedig évi 4 napról 20–33 napra emelkedik! Csökken viszont a téli (Tmax < 0 °C) és fagyos (Tmin < 0 °C) napok száma, és jelentősen kevesebb (-87– -95%) lesz évente a zord nap (Tmin < -10 °C) [5].Érdekes eredmények születtek a csapadékváltozás előrejelzése során: az  éves  mennyiség  jelentősen  nem fog megváltozni,  ám az eloszlása  a mezőgazdaság számára igen kedvezőtlen  módon alakul  át.  Csökkenésre nyáron (10–33%-kal) és ősszel, míg a csapadékmennyiség növekedésére télen (20–37%-kal) és tavasszal  számíthatunk, így az évszakok sorrendje teljesen átrendeződik: a legcsapadékosabb a tél, majd a tavasz lesz, őket követi  a  nyár  és  az  ősz  (az  alkalmazott  szcenáriótól  függően  más sorrendben). Az extrém csapadékú (≥ 20 mm) napok száma éves szinten megduplázódik [6].Fontos  kiemelnünk,  hogy  az  elkövetkező  évtizedek  melegebbé, aszályosabbá,  csapadékeloszlásában  mediterránabbá  váló  Kárpát-medencéjében arra  kell  felkészülnie  a  kertészeti,  erdészeti  és  tájépítész szakembereknek,  hogy  a  fenntartható  erdőgazdaság,  a  fenntartható kertészet  és  kertépítészet  csak  új  taxonok  bevonásával,  elterjesztésével lehetséges [7]. Néhány érzékletes példát érdemes megemlítenünk:1) Az északi félgömbön 1 °C-os évi középhőmérséklet-emelkedés  a gabonafélék északi termesztési  határát  150−200 km-rel  tolja észak felé, magassági határát pedig 150−200 m-rel mozgatja feljebb [8].2)  A  földrajzi  analógia  módszerével  Magyarország  különböző régióinak  2011–2040  és  2041–2070  közötti  éghajlatával  megegyező klímájú területeket  főként Bulgáriában és Romániában találunk,  a 2071 utáni időszaknak pedig leginkább észak-afrikai régiók felelnek meg [9].3) 1,3 oC hőmérséklet-emelkedés és 66 mm csapadékcsökkenés esetén az  erdősztyeppzóna  a  Szombathely-Körmend  és  Szigetvár-Kaposvár vonalakig nyújtózna előre,  magába olvasztva a Vértest  és egész Külső-Somogy területét [10].Látjuk tehát, hogy bár még csak a felismerés-rácsodálkozás pillanatát éljük,  de  igen  sürgősen  lépnünk  kell:  kis  embereknek  és  vezetőknek egyaránt.  Kertjeinkbe  szárazságtűrő,  melegigényes  dísz-  és haszonnövényeket  telepítsünk,  hogy csak egy példát  említsek  a Krisna-völgyben  megfigyelhető  temérdek  életviteli  és  gazdálkodási  praktika közül…13III. FENNTARTHATÓSÁGI KONFERENCIA, SOMOGYVÁMOS, 2010Irodalom:[1] SZABÓ L. (szerk.) 2005. A mezőgazdaság földrajza. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház[2] IPCC 2007. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge[3] IPCC 2007. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge[4] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R., GELYBÓ GY. 2007. A 21. század végén várható éghajlatváltozás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 51, 147–168. pp.[5] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R. 2008. Regionális éghajlatváltozás elemzése a Kárpát-medence térségére. In: Harnos Zs., Csete L.: Klímaváltozás: környezet - kockázat – társadalom. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház[6] BARTHOLY J., PONGRÁCZ R. 2008. i.m.[7] BEDE-FAZEKAS Á. 2009. Fagyérzékeny növénytaxonok alkalmazási lehetőségei a tájépítészetben. BCE, szakdolgozat[8] KERTÉSZ Á. 2001. A globális klímaváltozás természetföldrajza. Budapest, Holnap Kiadó[9] HORVÁTH L. 2008. Földrajzi analógia alkalmazása klímaszcenáriók elemzésében és értékelésében. BCE, doktori (PhD) értekezés[10] FÜHRER E., MÁTYÁS CS. 2006. A klímaváltozás hatása a hazai erdőtakaróra. AGRO 21 FÜZETEK, 48, 34-38. pp.14

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1703/1/BFA_Somogyvamos_Konf_abs_201010.pdf

Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Corvinus Research Archive

Corvinus Research Archive