Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Abstract
In this study, we report the results of a control group (n = 28) of 10-11-year-olds (n = 18). The aim of the communication-focused school development program was to develop social problem-solving, coping strategies and assertive communication using drama methods. At the beginning and at the end of the program, students completed three questionnaires (Assertiveness Questionnaire, AQ Erickson et al., 2016; Balogh-Pécsi & Kasik, 2020; Social Problem-Solving Inventory-Revised, SPSI–R, D&Zurilla et al., 2002; Kasik et al., 2010; Ways of Coping Questionnaire, WCQ, Folkmann & Lazarus, 1988; Rózsa et al., 2008), all with adequate reliability indicators. The one-year program of 18 sessions of 90 minutes every two weeks resulted in significant changes in three areas in the intervention group. Contrary to our hypothesis, rationality as a problem-solving style was not strengthened, but the impulsive (emotion-focused) style and avoidance-escape coping strategy were significantly reduced, and confrontation as a coping strategy increased in frequency. In all three areas, assertive communication has significant explanatory power. The results suggest that one-year group development is an effective way to address some of the problem-solving styles and coping strategies that domestic studies suggest may cause a range of life management difficulties in adolescence or lead to less effective coping.A tanulmányban egy 10-11 évesekkel (n = 18) végzett kontrollcsoportos (n = 28) fejlesztés eredményeit ismertetjük. A kommunikációfókuszú fejlesztőprogram célja a szociálisprobléma-megoldás, a megküzdési stratégiák és az asszertív kommunikáció fejlesztése volt drámapedagógiai módszerekkel. A program elején és végén három kérdőívet töltöttek ki a diákok (Assertiveness Questionnaire, AQ, Erickson és mtsai, 2016; Balogh-Pécsi és Kasik, 2020; Social Problem-Solving Inventory–Revised, SPSI–R, D’Zurilla és mtsai, 2002; Kasik és mtsai, 2010; Ways of Coping Questionnaire, WCQ, Folkmann és Lazarus, 1988; Rózsa és mtsai, 2008), mindegyik megfelelő megbízhatósági mutatókkal rendelkezett. Az egyéves, 18 alkalomból, kéthetente 90 perces foglalkozásból álló program a kísérleti csoportban három területen eredményezett jelentős változást. A feltételezésünkkel ellentétben a racionalitás mint problémamegoldó stílus nem erősödött, ugyanakkor jelentősen csökkent az impulzív, érzelemközpontú megoldói stílus és az elkerülő-menekülő megküzdési stratégia, valamint nőtt a konfrontálódás mint megküzdési stratégia gyakorisága. Mindhárom terület esetében jelentős magyarázóerővel bír az asszertív kommunikáció. Az eredmények alapján az egyéves csoportos fejlesztés hatékony módja néhány olyan problémamegoldói stílusnak és megküzdési stratégiának, amelyek a hazai vizsgálatok alapján a serdülőkorban számos életvezetési nehézséget okozhatnak, vagy alkalmazásuk kevésbé hatékony megoldáshoz vezet
