Habók Anita

Magyar Andrea

Molnár Gyöngyvér

Hungarian

University of Szeged

XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia 20th Conference on Educational Assessment 2024. április 25–27.  25–27 April 2024    56 A TANKÖNYVI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁT SEGÍTŐ SZÓKINCSFEJLESZTŐ PROGRAM HATÁSVIZSGÁLATA Magyar Andrea *, Habók Anita **, Molnár Gyöngyvér** * MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport ** Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport  Kulcsszavak: fejlesztőprogram; szókincs; olvasás szövegértés Az olvasás és szövegértés összetett folyamat, mely nemcsak szavak dekódolására és megértésére, hanem fonológiai, morfológiai és szemantikai ismeretekre is támaszkodik (Dujardin et al., 2023; Ehri, 2000; Ouellette, 2006). Ezek közül kiemelkedő a megfelelő nagyságú szókincs, és a szavak minél többrétű és mélységű jelentésének ismerete, amely már kisiskolás korban meghatározó a tankönyvi szövegek értelmezésében és feldolgozásában (Nagy, 2018; Perfetti & Stafura, 2014). Kutatásunkban az általános iskolai tankönyvek korpuszára alapuló, számítógépesjáték alapú szókincsfejlesztő program hatékonyságát vizsgáltuk 3-4. évfolyamos tanulók körében. A közel félévig tartó fejlesztésben tíz általános iskola 568 diákja vett részt. A program hatékonyságát kontrollcsoportos kísérleti elrendezéssel, elő- és utóteszten nyújtott teljesítmények összehasonlításával vizsgáltuk, amelyet az összes résztvevő tanuló a fejlesztést megelőzően, valamint a fejlesztés végén oldott meg. A mérőtesztek reliabilitása mindkét évfolyamon megfelelő volt (Cronbach-α = 0,870–0,892). A résztvevő tanulók elő- és utóteszten elért eredményeit összehasonlítva a 3. évfolyamon mind a fejlesztésbe bevont tanulók, mind a kontrollcsoportban résztvevő diákok szignifikáns fejlődést mutattak, a 4. évfolyamnál a kontrollcsoportban nem volt kimutatható szignifikáns fejlődés. A fejlesztőcsoport tanulóinak elő- és utóteszten nyújtott átlagos eredményeit összehasonlítva mindkét évfolyamon szignifikáns hatásméretet diagnosztizáltunk. A fejlesztőcsoportban résztvevő 3. évfolyamosok átlagosan a szórás 15%-ával fejlődtek (Cohen-d = 0,15), a 4. évfolyamos, fejlesztésbe bevont tanulóknál pedig az átlagos fejlődés mértéke a szórás ötödének felelt meg (Cohen-d = 0,20). Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a fejlesztőprogram hatása a felső tagozaton még markánsabb lesz. Ennek hátterében az állhat, hogy az alsóbb évfolyamokon az olvasástanítás még tudatosabban van jelen a magyar nyelv és irodalom tanóráin, fókuszálva az egyes szavak magyarázatára és az olvasott szövegek értelmezésére. Ezzel szemben a magasabb évfolyamokon az olvasástanítás és a szótanítás már nem kap hangsúlyos figyelmet, inkább az önálló szövegértésre, az olvasott anyagok független feldolgozására kell, hogy összpontosítsanak a diákok, amihez elengedhetetlen a megfelelő szaknyelvi szókincs birtoklása. Fejlesztőprogramunk ehhez járulhat hozzá, ezáltal segítve az iskolák fejlesztő munkáját.  A kutatást az OTKA K135727, illetve az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázata támogatta (KOZOKT2021-16).   T-9 

A tankönyvi szövegek feldolgozását segítő szókincsfejlesztő program hatásvizsgálata : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/85448/1/pek_2024_056.pdf

A tankönyvi szövegek feldolgozását segítő szókincsfejlesztő program hatásvizsgálata : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged