Hopke Philip K.

Salma Imre

Vörösmarty Máté

Hungarian

University of Szeged

 47 DOI: https://doi.org/10.14232/MAK.2024.47 A budapesti aeroszol forrásai 11 év tapasztalatai alapján Vörösmarty Máté1, Philip K. Hopke2, Salma Imre3 1 Hevesy György Kémia Doktori Iskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 2 Department of Public Health Sciences, University of Rochester, NY, USA 3 Kémiai Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest  A városi levegőminőség egyik fontos tényezője az aeroszol rendszer. Leggyakrabban az aeroszol tömegét használjuk ennek jellemzésére, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a részecskék számát is kritikus tényezőnek minősítette az elmúlt években. A kutatómunkában az aeroszol részecskék számának fő forrásait határoztuk meg. A kiértékelés alapját a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumban 11 év alatt mért 6–1000 nm közötti méretszeparált részecskeszám-koncentráció adatbázisa biztosította, melyet kiegészítettünk egyéb levegőszennyezőkel. A forrásazonosítást a pozitív mátrix faktorizáció (PMF) módszerrel végeztük. A szezonalitás fontos tényező lehet a forrásintenzitások befolyásolásában, ezért a modellezést évszakos bontásban végeztük el. Az adatsorok évszakonként 21–24 ezer adatpontot tartalmaztak. A meteorológia hatását a ventillációs együttható (VC) segítségével vettük figyelembe, mely azt a levegőtérfogatot fejezi ki, melyben a komponensek keveredhetnek, hígulhatnak. Hat fő forrást azonosítottunk. Az első a nukleációs folyamat, mely összetett forrás. Magába foglalja az újrészecske-képződést és közlekedéshez kapcsolódó nukleációt. Ez a forrás a legkisebb, <30 nm részecskért volt felelős, és az összes részecske 20%-át eredményezte átlagosan alsó becslésként. A déli, napsütéses órákban ez az arány azonban elérte a 35–50%-ot is. A legnagyobb hányadot a közúti közlekedés képviselte. Ez magába foglalja az közepesen illékonyabb komponensekkel rendelkező, 30 nm medián átmérőjű módust, illetve a főleg szilárd, koromrészecskékkel kapcsolatos közlekedési forrást a 90 nm medián átmérőnél. A részecskék számának körülbelül 60%-át a közlekedés adja évszaktól függetlenül. Kevésbé hangsúlyos forrásként azonosítottuk a diffúz városi emissziót (7–15%), a másodlagos szervetlen aeroszolt, ami főleg szulfátrészecskéket tartalmaz (1–10%) és az ózonhoz köthető gáz-részecske konverziót (3–7%). A VC nagyban átalakította a PMF bemenő adatait, de csak kevésbé változtatta meg a modellezés eredményeit. A különbségek főleg az azonosított források eredetének eltérésében jelentkeztek. Az eredményeink kihangsúlyozzák a gépjárműforgalom szerepét a városi levegőminőség alakításában, és támpontot adhatnak olyan környezetvédelmi intézkedésekhez is, melyek a forrástípusokra összpontosítva kívánják csökkenteni a káros hatásokat.   

A budapesti aeroszol forrásai 11 év tapasztalatai alapján : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/84839/1/2024_magyar_aeroszol_konferencia_047.pdf

A budapesti aeroszol forrásai 11 év tapasztalatai alapján : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged