Grósz László

Győry Dániel

Nagy Márió Tibor

Szegvári Vivien

Varga Laura Dominika

Hungarian

University of Szeged

XIX. Pedagógiai Értékelési Konferencia 19th Conference on Educational Assessment 2023. április 20–22.  20–22 April 2023    82 BETEKINTÉS A PEDAGÓGIAI KUTATÁSOKBA A TANÓRAKUTATÁS MÓDSZERÉVEL: A TANTÁRGYI ATTITŰDÖK ÉS TANTÁRGYAKKAL KAPCSOLATOS ELŐÍTÉLETEK VIZSGÁLATA Nagy Márió Tibor*, Varga Laura Dominika**, Győry Dániel**,  Szegvári Vivien**, Grósz László** *Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola **Szegedi Tudományegyetem Kulcsszavak: tanórakutatás; tantárgyi attitűd; tantárgyi előítéletek A tanórakutatás (lesson study) módszerében nagy oktatásfejlesztési potenciál rejtőzik, ami jól illeszkedik a kutatásalapú tanárképzés koncepciójába (Csapó, 2015; Gordon Győri, 2007). A módszer elsajátítása egy magyarországi egyetem tanárképzést végző intézete által szervezett, másodéves tanár szakos hallgatók számára indított kurzus követelményeiben is szerepel. A csoportos hallgatói kutatás a kutatási órák probléma-feltáró kérdőíves vizsgálata volt. A diákok tanuláshoz való hozzáállása mögött számos olyan tényező áll, amely hatással lehet az iskolai teljesítményükre. A tantárgyak kedveltsége általában együttjárást mutat a jó teljesítménnyel (Csíkos, 2000; 2012). Az iskolában eltöltött idő függvényében folyamatosan romlik a tanulók tantárgyi attitűdje (Csapó, 2000). A tanulók többsége meg tudja nevezni a kedvenc és az általa legkevésbé kedvelt tantárgyát. Ez alapján feltételezhető, hogy a tantárgyakkal kapcsolatos érzelmek könnyen előhívható információelemként léteznek a diákok fejében (Csíkos, 2012). A tanulók tantárgyakhoz való hozzáállását és a tantárgyak preferenciája alapján választott későbbi hivatásukat egyaránt befolyásolhatják olyan külső tényezők, mint a családból vett minta vagy a pedagógus személye. A tanári habitus különösen a fiatalabb tanulóknál hat a tantárgyi kedveltségre (Chrappán, 2017). A tantárgyakkal kapcsolatos előítéletek feltárásával jobban megismerhetőek a tantárgyi attitűdök mögött húzódó okok és mintázatok (Reardon et al., 2018). Kutatásunk egy kevert módszerű kutatás, melynek célja annak megválaszolása, milyen az egyes iskolai tantárgyak kedveltsége a vizsgált életkori csoportokban, illetve az, hogy milyen tantárgyi előítéletei vannak a kutatásban résztvevőknek. Az online kérdőívet 245 fő töltötte ki három életkori csoportban (felső tagozatos, középiskolás; a középfokú oktatást hat éven belül befejezte). A tantárgyi attitűdök vizsgálata ötfokú intenzitásskálás (1 = egyáltalán nem szeretem/szerettem; 5 = nagyon szeretem/szerettem) kérdőívvel történt, melynek reliabilitása elfogadható (Cronbach-α = 0,70). A vizsgálat nyílt végű kérdéseket is tartalmazott a tantárgyi előítéletekhez kapcsolódóan. Az eredmények alapján a teljes mintán a legkedveltebb tantárgyak közé az idegen nyelvek (M = 3,63, SD = 1,22), a magyar nyelv és irodalom (M = 3,53, SD = 1,20), valamint a rajz (M = 3,44, SD = 1,26) tartozik. A legkevésbé kedvelt tantárgyak közé a földrajz (M = 2,87, SD = 1,26), a kémia (M = 2,50, SD = 1,34) és a fizika (M = 2,41, SD = 1,30). Az azonos tantárgycsoportba tartozó tantárgyak között több esetben is szignifikáns pozitív korreláció mutatható ki a kedveltségben. A vizsgálat kvalitatív részében a kitöltők jelentős része negatív (76%) és pozitív (82%) tantárgyi előítéleteket is említett, ezekben megerősítve a pedagógusok szerepének fontosságát.    T-12 

Betekintés a pedagógiai kutatásokba a tanórakutatás módszerével: a tantárgyi attitűdök és tantárgyakkal kapcsolatos előítéletek vizsgálata : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/84057/1/pek_2023_082.pdf

Betekintés a pedagógiai kutatásokba a tanórakutatás módszerével: a tantárgyi attitűdök és tantárgyakkal kapcsolatos előítéletek vizsgálata : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged